Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Ipari méretű poliptenyésztéstől rettegnek a tudósok

Posted by Suggestor - 2019. február 2. szombat

Átvéve a 444.hu-ról

Herczeg Márk

2019. február 1., péntek 16:08

Néhány éve Inky, az új-zélandi akvárium egyik polipja kiugrott a helyéről, 8 métert kúszott a padlón, majd egy kis vízelvezető csőbe vetette magát, ami közvetlenül az óceánba ürítette. Tintás a nagy szökéssel címlapokra került, de a poliprajongókat és -szakértőket ez nem lepte meg, hiszen a polipok nagyon intelligens állatok: képesek az eszközhasználatra, fájdalmat éreznek, terveznek, és kommunikálnak egymással, hogy koordinálhassák a vadászatot.

Ennek ellenére néhányan azon dolgoznak, hogy emberi fogyasztásra szánt polipok hamarosan víz alatti farmokon tenyésszenek.

Ez persze borzasztó lenne a polipoknak, ezek a magányos ragadozók nagyon rosszul viselik a fogságot, az apró ketrecekben szenvednek és meghalnak, ha pedig összezárják őket, megölik egymást.

A kutatókat ez mégsem akadályozza meg abban, hogy ipari méretű polipfarmokat hozzanak létre, Spanyolországtól Chilén át Kínáig tesztelik az intenzív poliptenyésztés módszereit.

Egy friss tanulmány szerint a tömeges poliptenyésztés erkölcsi és ökológiai katasztrófa lenne. Ilyen tenyészetek egyelőre nem léteznek, tehát még van idő fellépni ellenük.

A polip a világon sehol sem része a rendszeres étrendnek, de több országban ínyencfalatnak számít, így aztán a becslések szerint évente kb. 350 ezer tonna polipot fognak ki, de a valós számok magasabbak lehetnek, mivel a halászatot gyakran alulbecsülik.

Sokaknak az újfajta, ipari tenyésztés üzleti lehetőséget jelent, szélesebb körben és rendszeresebben tudnának polipot árulni. Kutatók dolgoznak, hogy rájöjjenek, hogyan lehet a polipokat életben tartani apró, jellegtelen ketrecekben, amíg elég nagyra nem nőnek ahhoz, hogy le lehessen őket vágni a húsukért.

Polip a nyugat-franciaországi Le Croisic-i Oceariumban 2016. december 6-án.

Fotó: Loic Venance/AFP

De Jennifer Jacquet, a tanulmány egyik szerzője a Voxnak azt mondta, „szinte nulla az esélye annak, hogy ez bármilyen szabvány szerint elfogadható jólétet jelentene”.

Szerinte elsőre úgy tűnik, mintha az ipari méretű vízi tenyésztéssel csökkentenénk a nyomást az ökoszisztémán, de valójában növeljük: a szárazföldön többnyire növényevőket tenyésztünk, míg az óceánban inkább ragadozókat, ezzel pedig nagyobb nyomást helyezünk a vizek élővilágára, ugyanis még több állatot kell kifogni, hogy táplálni tudjuk az olyan ragadozókat, mint amilyen a polip.

Az Issues of Science and Technology-ben megjelent tanulmány szerzői szerint erre már el is kezdődtek az előkészületek, többek között Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban, Mexikóban és Chilében. Kínában pedig már 8 különböző polipfaj ipari méretű tenyésztésével kísérleteznek, míg Japánban a Nissui nevű, tenger gyümölcseit forgalmazó cég közölte, hogy 2017-ben fogságban keltetett ki poliptojásokat, 2020-ra pedig teljes mértékben tenyésztett polipokat dobna piacra.

A tanulmány szerint máris rengeteg tudós dolgozik azon, hogy új technológiákkal olyan génmódosítást végezzenek el, amik gyorsabban lehetővé teszik a polipok és más fejlábúak ipari tenyésztését.

Három érv a polipfarmok ellen

1. A polipok nagyon okosak. Rengeteg kutatás igazolta, hogy a polipok tudatosak, ügyesek és nagyon intelligensek. A tanulmány szerint a polipok egyszer a hosszútávú memóriájukra hagyatkozva oldottak meg egy új problémát: 5 hónap után is emlékeztek arra, hogyan lehet kinyitni egy csavaros üveget. De képesek megjegyezni komplex vízi tájképeket is, vizuális tájékozódási pontok segítségével kiterjedt területen folytatnak vadászatot. Több videó is készült arról, ahogy polipok eszközt használnak, rákokat lopnak el, álcázzák magukat, és problémákat oldanak meg a környezetükben.

Erről is írt Peter Godfrey-Smith tudományfilozófus az Other Minds – The Octopus, the Sea, and the Deep Origins of Consciousness című könyvében. Az írót főleg az öntudat és az intelligencia földi kialakulásának kérdései érdeklik, és ebben a fejlábúak (nautiluszok, kalmárok és főleg a polipok) tanulmányozása segíti. Az intelligens földönkívüliekhez ugyanis a polipok állhatnak a legközelebb abban a tekintetben, hogy az idegrendszerük és az agyuk elég nagy, és az emberi tesztek szerint is okosak, pedig az evolúció fáján nagyon távol állnak az emberekről: a legutóbbi közös ősünk (egy apró, szem és kifejlett agy nélküli, féregszerű lény) kb. 600 millió évvel ezelőtt élhetett a Földön.

2. A tanulmány szerint a poliptenyésztés hasonló környezeti következményekkel járna, mint más ragadozók tenyésztése, vagyis növelné a nyomást a vadvízi állatokon.

(A továbbiakat az alábbi linken olvashatják)

Forrás: https://444.hu/2019/02/01/ipari-meretu-poliptenyesztestol-rettegnek

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.