Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Nem diadalmenet a jövő nemzedékek szószólójának lenni

Posted by Suggestor - 2019. február 4. hétfő

Átvéve a greenfo.hu-ról (Magyar Hang)

Mangel Gyöngyi

2019. január 31. 22:12

Bándi Gyula környezetjogász egyetemi tanár, az alapjogi biztos helyettese, a jövő nemzedékek szószólója munkatársaival a természet és az egészséges környezet védelme érdekében készít jogi és szakmai javaslatokat az Országgyűlés és a kormány számára, véleményezik a stratégiákat, cselekvési terveket és jogszabályokat.

A szószólóval az utóbbi időszak környezeti gondjairól és a javaslataikról beszélgetett Mangel Gyöngyi a Magyar Hangban.

–  Ön decemberben azt javasolta, hogy a kormány módosítsa a környezetvédelmi törvény egy pontját, mert a zöldhulladék égetése és a levegőtisztaság védelem ellentmondásban van egymással.

–  Különösen ősszel, amikor egyébként is nyirkos a levegő, a kiskert tulajdonosok a lehullott és még nedves avart elégetik, de égetés nyáron is előfordul. A füst marja az emberek torkát, káros a légzőszervekre, és a levegőt is szennyezi. A környezetvédelmi törvényben van egy általános tilalom a zöldhulladék égetésről, de ettől önkormányzatok alkalmilag eltérhetnek. Sajnos a kivétel lett a főszabály. Székely László biztos úrral együtt azt javasoljuk a törvényhozóknak, hogy helyezzék hatályon kívül a törvény azon részét, amely a képviselő-testületek számára lehetővé teszi, hogy helyi rendeletekkel eltérjenek a hulladékégetés tilalmától.

–  Éles szakmai vitát váltott ki a kútfúrás szabályozásának terve, miszerint 80 méter mélységig engedély nélkül lehetne kutat fúrni. Ön többször is rámutatott, hogy a javaslat veszélyezteti a felszín alatti vízkészleteket.

– Kétféle kútügyről beszélünk, becslések szerint a magánterületeken, kiskertekben, földeken a kutak 90 százaléka engedély nélkül működik. Ezek többnyire ásott, illetve kisebb fúrt kutak, nem mélyebbek 30 méternél, a felső vízadó rétegekből, a talajvízből nyerik a vizet.

Először ezeket a kutakat kellene legalizálni, hogy fel lehessen térképezni a helyzetet.

A másik a mély kutak kérdése. Ha a jövőben elsősorban öntözési célból, engedély nélkül 80 méterig lehetne kutat fúrni, és a csövek egy, vagy akár két vízzáró rétegen is áthaladnak, ez olyan felszín alatti vizeket érinthet, amelyek a jövő nemzedékek érintetlen és jó minőségű vízkészletét jelentik, amit öntözésre használni vétek. A belvizek és árvizek visszatartása erre a célra sokkal kifizetődőbb lenne.

A másik veszély, ha átfúrjuk a vízzáró rétegeket, lehetővé válik, hogy a talajban lévő szennyező anyagok a vízbázis felé közlekedjenek, ipari balesetnél a vegyi anyag kilométerekkel távolabb is súlyos gondot okozhat.

Szerencsére, mielőtt ezt mi magunk is megtettük volna Áder János köztársasági elnök úr az Alkotmánybírósághoz fordult, így ehhez csatlakoztunk a szakvéleményünkkel. A taláros testület kimondta, hogy alkotmányellenes a vízgazdálkodási törvény megszavazott módosítása.

–  Decemberben egy teljesen más területtel, a szabadtéri fesztiválok zajhatásaival is foglalkoztak, de ha zajról van szó, szívesen rákérdeznék a szilveszteri durrogtatásra is.

A zenei fesztiválok nagy zajjal járnak, és míg az első, amerikai woodstocki rendezvényt a városon kívül tartották, nálunk a Sziget Fesztivál a város közepén van, a Balaton Sound zenéje pedig a tó északi oldalán is hallatszik, mintha az ottaniak kertjében szólna a zene. Különösen a nagyon mély, szubbasszus hangok veszélyesek, amelyek akár egészségkárosító rezgéseket is okozhatnak a szervezetben. A fesztivált befogadó önkormányzatok számára üzletileg hasznos a rendezvény. A zajt elszenvedő közeli önkormányzatok nem tudják befolyásolni, hogy a Balaton másik partján, vagy Budapest másik sarkán mit csinálnak, mit engedélyeznek.

–  Jól értem, hogy egy általános, országos szabályozást javasolnak?

–  Igen, pontosan erről van szó, szükségesek a minimum szabályok.

A másik, amit kérdezett a szilveszteri tűzijátékok zajhatása, ami olyan hangos, mintha háború lenne. Ráadásul nemcsak éjfél után néhány percig lövöldöznek, hogy az eredeti babona szerint elűzzék a rossz szellemeket, hanem előző nap reggeltől újév estig. A zavaró zajhatáson kívül mindez súlyos légszennyezést is okoz.

A vadon élő állatok életét hasonlóképpen feldúlja a robbanássorozat. Van jó példa is. A tatai tavon tíz és húszezer közötti különféle vadlúd szokott telelni, a Vadlúd Sokadalom rengeteg látogatót vonz Tatára. Innen is szeretnék gratulálni Tatának, ahol az önkormányzat, az országban először, betiltotta a tűzijátékot, és csak néhány illegális próbálkozás volt. Azóta jártam Tatán, láttam a ludakat, beszélgettem a polgármesterrel és a kezdeményező természetvédőkkel. 2017 szilveszter napján nagyjából 12 ezer madár pihent a tavon, a tűzijáték után, január elsején pedig már egy sem, később is kevesen jöttek vissza. Mivel a ludak nem éjszakai állatok, sok madár elpusztult a menekülés során. Idén viszont ott maradtak a tavon, január elsején is tízezer körül volt a számuk. Feltett szándékom, hogy benyújtunk egy előterjesztést a nagyobb méretű tűzijátékok forgalmazásának betiltásáról. A cél, hogy ezeket csak engedélyes szolgáltatók és meghatározott alkalmakkor használhassák, de ez nem lesz egyszerű menet, hiszen óriási gazdasági érdek és nem utolsósorban lakossági igény van mögötte.

–  Ősszel úgymond a „bürokrácia csökkentés” érdekében több ezer közalkalmazottat elbocsátottak, és ez az agrárminisztériumban nagymértékben érintette a környezet- és főleg a természetvédelem területét, nagyjából a szakemberek felét elküldték, ami súlyos problémákat okozhat a szakmai munkában, pedig a természeti értékek megóvása a jövő generációk számára kiemelten fontos.

–  Ránk hárult annak vizsgálata, hogy ez mennyiben érinti a környezeti jogokat, a hirtelen és jelentős létszámcsökkentés miatt sérül-e a természetvédelem elért szintjéről történő visszalépés alkotmányos tilalma. Kérdéseket intéztünk Nagy István agrárminiszter úrhoz, de a válasz azonos volt a sajtóban megjelent hivatalos nyilatkozattal, ezt nem fogadtuk el, így megismételtük a kérdéseinket.

A mai napig nem tudjuk, minek alapján történtek az elbocsátások, hogyan szervezték át a feladatokat, az elküldött munkatársak milyen szakmai tapasztalattal rendelkeznek, és vajon nem éppen azokat bocsátották-e el, akiknek a legfontosabb munkájuk volt.

A második megkeresésünkre még nem érkezett válasz, ezt rossz üzenetnek tekintjük.

Orbán Viktor miniszterelnök úr a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy 2030-ra Magyarország tartozzon az Unió öt legjobb országa közé, de ezt nem lehet megvalósítani csupán gazdasági intézkedésekkel. Ha a környezeti és természeti értékek védelmére nem fektetünk komoly súlyt, soha nem kerülhetünk a legélhetőbb országok közé, ezt több helyen és többször elmondtam már.

(rövidítve)

Az interjú további részeit az alábbi link megkattintásával olvashatják:

Forrás: http://greenfo.hu/hirek/2019/01/31/be-kellene-tiltani-a-nagyobb-meretu-tuzijatekokat

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s