Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Európa – és Magyarország – fegyverkezik

Posted by Suggestor - 2019. február 14. csütörtök

Átvéve a 444.hu-ról

Magyari Péter

2019. február 13.

Az utóbbi években egész Európában visszatérő témája lett a politikai vitáknak, hogy nagyon meggyengültek a nemzeti hadseregek. Többek között brit és német főtisztek szivárogtattak ki drámai adatokat arról, hogy mennyire alulfinanszírozott a hadseregük, és a papíron létező egységek sincsenek sok esetben bevethető állapotban. Részben a mozdításukhoz szükséges eszközök és személyzet megfogyatkozása, részben pedig a felújítások elmaradása miatt.

A helyzet Magyarországon különösen drámaivá vált. A Gripen harci repülők 2006-os beszerzése volt a rendszerváltás óta az egyetlen igazán jelentős fejlesztés, azon kívül jórészt a rendszerváltás előtt felhalmozott eszközök rozsdásodnak. A 2000-es évek elején megszűnt az önjáró tüzérség, a harckocsik nagy részét leselejtezték, ahogy a légi szállításra alkalmas gépeket is. A 2002-ben még 45 ezres honvédség létszáma 24 ezer alá csökkent, az önkéntesek elfogytak.

A háttérben a hidegháború utáni két évtized derűje állt. A szovjet fenyegetettség megszűnésével szinte az összes európai ország spórolni kezdett a hadseregén.

Népszerűtlenné váltak a rengeteg pénzt felemésztő védelmi kiadások, és nem is tűnt veszélyesnek a világ.

Az európai országok egyre szorosabb szövetségi rendszerben éltek, és az USA elképesztően nagy hadereje megfelelő védettséget ígért, hiszen a NATO megmaradt, annak alappillérével, a kölcsönös védelmet garantáló 5-ös cikkellyel együtt.

A nagy fordulatot 2014 tavasza hozta, amikor Oroszország elfoglalta Ukrajnától a Krím-félszigetet, és lényegében ellenőrzése alá vont két kelet-ukrajnai megyét. Hiába tűnt elképzelhetetlennek, hogy a második világháború után legyen még területszerző háború Európában, kiderült, hogy ez mégis megtörténhet.

Akkorra az USA-nak elege lett abból, hogy az európai országok védelmét finanszírozza. Már az Obama-kormány is komoly költekezésekre szólította fel a NATO európai tagjait, a Trump-kormány pedig egyenesen zsarolni kezdte őket, hogy ha nem költenek többet hadseregre, akkor az USA felmondja az automatikus védelemről szóló NATO-megállapodást, vagy akár kilép a NATO-ból.

Ebben a nemzetközi helyzetben Magyarország is lépéskényszerbe került. A 2014-es csúcs után a NATO-nak leadott magyar terv arról szólt, hogy évente legalább a GDP 0,1 százalékával növeljük a védelmi kiadásokat. Ezt az utóbbi években teljesítette a kormány, de 2016-ban és 2017-ben a plusz pénz jórészt fizetésemelésekre ment el. Aztán jött 2018, és elkezdődött a nagy bevásárlás is.

Modern hadsereget fejleszteni iszonyatosan drága, és évtizedekre szóló döntés, ami komoly tervezést igényel.

A mostani magyar haderőfejlesztés iránya meglehetősen szűk körben dőlt el, és legfontosabb szempontjai még a hazai szakértők előtt sem teljesen világosak. A program veleje a Zrínyi 2026 nevű koncepció, … csak találgatni lehet, hogy milyen szempontok alapján dőltek el a milliárdos beszerzések.

Az ilyen beszerzésekről végső soron mindenütt a politikai vezetés dönt, de a döntést előkészítő vitákat Nyugaton, de még itt Közép-Európában is végig szokás vinni szakértői szinten is. Ez a legtöbb hazai védelmi szakértő szerint a Zrínyi 2026 elfogadása előtt elmaradt. Sokszor csak a szerződések bejelentésekor értesültek ők is arról, hogy kitől és mit veszünk.

2014 óta a NATO-ban, és különösen ebben a régióban, a területvédelem lett a fő fejlesztési irány, vagyis a felkészülés egy külső támadásra.

A környéken Ukrajna, Bulgária, Románia és Lengyelország egy orosz inváziótól félve fejleszti a hadseregét, és ugyan a magyar kormány velük ellentétben nem tart orosz támadástól, a szomszédok fegyverkezése már eleve motiválja a hazai beruházásokat. A térségben nagy fegyverkezési versenyről még nincs szó, de az utóbbi évtizedekhez képest látványos a változás.

A mostani fejlesztések Magyarországon is inkább a területvédelem felé viszik el a hangsúlyt, de közben vannak tervek kifejezetten missziókhoz használható eszközök megvásárlására (például rámpás repülőgépek) való tervek is.

A területvédelmi irányt erősíti a járásonként egy – egy század felállítását célzó tartalékos rendszer kiépítése, aminek tíz év múlva a terv szerint már 20 ezer mozgósítható tagja lesz (most 8 ezernél tartunk).

(szerkesztve)

Folytatás itt: https://tldr.444.hu/2019/02/13/a-szovjet-megszallas-ota-nem-vett-ennyi-fegyvert-magyarorszag

 

Egy hozzászólás to “Európa – és Magyarország – fegyverkezik”

  1. uniohid said

    Remélem, igazam van régóta tartó hitemben, miszerint ‘az ún.Európa már kiháborúzta magát’.
    [Persze, ez a világ többi részére nem áll. : ( ]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.