Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

A nádi farkas vagy aranysakál belakja Magyarországot – de az embereket kerüli

Posted by Suggestor - 2019. február 17. vasárnap

Átvéve az infostart.hu-ról

2019.2.15.

Megállíthatatlannak tűnik az aranysakál terjeszkedése Magyarországon: már felbukkantak olyan északkeleti régiókban is, ahol korábban nem találkoztak ezzel a ragadozóval – írja a Baon.hu.

A szakemberek szerint az aranysakál őshonos ragadozó fajunk, de akkora állományuk soha sem volt, mint az elmúlt évtizedekben. Szinte minden körülményhez alkalmazkodtak, eddig csak az intenzíven művelt mezőgazdasági területeken nem jelentek meg. A táplálékkonkurens rókákat is elüldözték már több területről, hiszen a sakál a rókánál nagyobb testtömegű, 8-12 kg-os.

A rohamos tempóban történő terjeszkedésükkel már több megyében is komoly károkat okoztak a vadállományban.

A megyei portál ír arról is, hogy a csúcsragadozóvá váló sakálok ma már nem élveznek védettséget, a legfertőzöttebb területeken rendszeresen próbálják irtani az állományukat, de a rókánál sokkal fineszesebb ragadozóval szemben kevés hatásos módszer létezik.

Feketű Tibor, a Harkakötönyi Vadász Egyesület elnöke szerint a sakál ellen nincs orvosság, mert rafinált, okos állat. Megfigyel mindent, és alkalmazkodik a körülményekhez, megtanultak élni az emberek közelében is.

Miután a sakál nem csak a kiszemelt áldozatai közelében szeret élni, a szakemberek szerint valós veszélyt jelenthet, ha kereszteződni kezdenek a kóbor kutyákkal – ami genetikailag lehetséges –, mert egy idő után a mostani aranysakáloknál jóval nagyobb testű ragadozók is megjelenhetnek erdeinkben.

Az aranysakál vagy más néven nádi farkas a rókánál nagyobb, 10-15 kilós őshonos ragadozó, a kilencvenes évek elején, a jugoszláviai háború nyomán jelent meg az ország déli részén. Bár az állatok elsősorban pockokra vadásznak, károkat okoznak a vadállományban is, csapatban elejtik az őzgidát és a vadmalacot is. Az egymást hívogató sakálok üvöltése húsz évvel ezelőtt ismeretlen volt az országban, de több helyütt ma már nappal is hallható.

Heltai Miklós, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének igazgató-helyettese az MTI-nek elmondta, hogy az aranysakál élőhelyeinek visszaszorulása és az irtás miatt Bulgária kivételével egész Európában kipusztult az 1940-es évekre.

Bulgáriában 1961-ben védetté nyilvánították, és mivel jól alkalmazkodik, gyorsan szaporodik, a 90-es évek elején a Duna és a Dráva mentén ismét felbukkant az országban. Azóta az északabbra fekvő tájakon is egyre gyakrabban látni a szürkületkor zsákmány után induló, falkában vadászó aranysakált. Rejtőzködő életmódja, óvatossága miatt viszonylag kevés példányt ejtenek el.

Természetes ellensége a farkas, de tőle Magyarországon nem kell tartania. Az évi 4-5 utódot nevelő aranysakál elsősorban pockokra, egerekre vadászik, de képes az őzgidát, a vaddisznó malacát is megfogni. Élőhelyéről a rókát is kiszoríthatja. Az embert azonban kerüli, nem jelent veszélyt a kirándulókra – jegyezte meg Heltai Miklós.

Forrás: https://infostart.hu/eletmod/2019/02/15/mar-lakott-teruleteknel-is-portyazik-magyarorszag-csucsragadozoja

és

https://www.baon.hu/bacs-kiskun/kozelet-bacs-kiskun/belakta-az-orszagot-az-aranysakal-568610/

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s