Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Szentségtörő – de legalábbis bizarr ötlet: a négynapos munkahét

Posted by Suggestor - 2019. december 21. szombat

Pénzcentrum

2019. december 20. péntek 16:50

A legfrissebb kutatások szerint nem csak boldogabbak és kipihentebbek lennénk, ha mindössze heti 4 napot dolgoznánk, de akár még komoly gazdasági előnyökre is szert tehetnénk, és nem utolsó sorban hatékonyabban végeznénk a munkánkat.

Elsőre bizarr ötletnek tűnhet a négynapos munkahét, ám a rövidebb munkaidő hosszú távon eredményesebbé teheti a munkát, és nem kétséges, hogy ez javítaná általános közérzetünket, munkahelyi jólétünket. Sokan érzik, hogy a heti 40 órás munka sokkal szűkebbé teszi életüket, holott annyi tanulnivaló van még az életükben, szeretnének fejlődni, sokféle tapasztalatra szert tenni, de ebben megakadályozza őket az irodában eltöltött idő – számol be az Independent.

Egy kis munkatörténelem

A munka viszonylag modern tevékenység – hívja fel a figyelmet Steve Taylor pszichológus, a Leeds Beckett Egyetem adjunktusa. Néhány ezer évvel ezelőtt az emberek még vadászó-gyűjtő életmódot folytattak, legfontosabb feladatuk az volt, hogy élelmet találjanak, és nem kellett különösebb erőfeszítéseket tenniük ennek érdekében. Egyes antropológusok becslései szerint napjaink vadászó, gyűjtögetői, akik ugyanolyan egyszerű életmódot folytatnak, mint őseink: csupán napi négy órát töltenek az élelem megkeresésével. A többi szabadidő.

Életünk akkor vált bonyolulttá, amikor őseink elkezdték a gazdálkodást. A létnek a talajból történő kiszolgálása sokkal munkaigényesebb volt, mint a vadászat vagy a gyümölcsszedés. Később, már az ipari forradalom korában az emberek gyárakban és malmokban dolgoztak, az ébren töltött idejük jelentős részét végiggürcölték, szinte embertelen körülmények között, ijesztően kevés pénzért.

A munkakörülmények manapság már jóval kedvezőbbek, legalábbis a világ gazdaságilag fejlettebb részein – de Taylor professzor véleménye szerint, még mindig messze vagyunk az áhított céltól: a mai napig az ipari forradalom örökségén élünk, és azt gondoljuk (tévesen), hogy a munka meghatároz minket, sőt, életünk elsődleges tevékenysége.

Még mindig gazdasági tárgyakként élünk, akiknek fő értékük az, amit elő tudnak állítani. Sokan azt gondolják, ha nem dolgoznának olyan keményen, gazdaságaink kudarcot vallanának, és szegényen élnének. De nem feltétlenül ez a helyzet.

Kevesebb munka, több alvás, jobb élet

Európa kontinentális országaiban a munkaidő lényegesen rövidebb, mint az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban, ám a termelékenységük mégis magasabb. Hollandia és Dánia például gazdaságilag kifejezetten sikeresek: a kevesebb munka tehát nem jelenti gazdasági kudarcot. Sőt, valójában ennek épp az ellenkezője igaz.

A professzor szerint a hosszabb munkaidő fáradttá, fásulttá teszi az embereket, ezért kevésbé termékenyek.

Számtalan bizonyíték is született már arra, hogy a túl sok munka rontja egészségünket: nehezebb elalváshoz vezet, megnő a szívbetegségek és a 2. típusú cukorbetegség kockázata.

A kevesebb munka kevesebb stresszt és szorongást okoz, ezáltal javulhat az általános közérzetünk, főként akkor, ha több időt töltünk szeretteink körében. A szabadidős tevékenységek feltöltenek minket kreatív energiákkal – mindez együtt értelmesebb és céltudatosabb élethez vezet.

Steve Taylor egy nemrég publikált kutatásában olyan embereket vizsgált, akik a közelmúltban valamiféle szörnyű tragédiával szembesültek, és életük ennek következtében gyökeresen megváltozott. Ezt az állapotot nevezte el “poszt-traumás átalakulásnak”.

Azok, akikkel ezeket a szörnyűségek megestek, gyakran nyilatkoznak úgy, hogy azóta sokkal hálásabbak az életükért, szorosabb a kapcsolatuk a természettel és embertársaikkal, és sokkal szabadabbak, kreatívabbak. De beszámoltak arról is, hogy immár nem olyan fontos számukra a munkájuk, mint korábban, szeretik a semmittevést, a létezés puszta örömét.

Talán még nem késő átgondolni a gazdasággal való viszonyunkat, hiszen nyilvánvaló, hogy a világ a jelenlegi ütemben már nem képes tovább folytatni anyagi javak előállítását és fogyasztását.

A környezeti hatások egyszerűen túl súlyosak.

Egy nemrégiben készült jelentése szerint a kevesebb munka jó eszköz lehet az éghajlati katasztrófa elkerülésére.

  • A munka ilyen mértékű hangsúlya teljesen aránytalan, nem is beszélve arról, hogy káros is.
  • Egy dolog biztos: ha szinte az összes ébren töltött óránkat munkával töltjük, akkor nem számít, hogy milliomos üzletemberek vagy sikeres pénzügyi elemzők vagyunk, nem igazán különbözünk egy 19. századi ipari város gyári munkásaitól, leszámítva azt a tényt, hogy szabadon dönthetünk egy értelmesebb és teljesebb élet mellett.

Forrás: https://www.penzcentrum.hu/karrier/johet-a-negynapos-munkahet-sulyos-ervek-szolnak-mellette.1086651.html

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.