Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Mesterséges burokban nevelt embriók

Posted by Suggestor - 2020. február 28. péntek

Szerző: BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

2020. február 12.

Az orvostechnika fejlődésével egyre több lehetőség nyílik az emberek egészségének fenntartására és életük meghosszabbítására. A régóta használt művégtagok mellett ma már a különféle mesterséges belső szervek előállítása is ismert, mint amilyen a mesterséges méh (artificial_womb).

Az úgynevezett „biobag”-et azzal a céllal hozták létre, hogy a csecsemők halálozási rátáját csökkentse, illetve kiterjessze a gyermekvállalás lehetőségét.

Ez a mesterséges környezet képes minden olyan feladatot elvégezni, amit egy anyaméh tud, például az embriónak tápanyagot és oxigént szállítani.

Ma az 500 g alatti koraszülöttek tüdeje képtelen még megbirkózni a levegővel, nagyon alacsony a túlélés esélye, így elsősorban azért nagyon hasznos, mivel képes lenne az igen kis súlyú koraszülötteken segíteni.

Megjelenésével a különböző betegségben szenvedő, meddő nőknek, homoszexuális vagy idősebb pároknak is lehetőségük nyílna biológiailag saját gyermek születésére.

Nem lennének hatással a gyermekre a különféle gyógyszerek, nem kellene félni, hogy olyan ételt esznek a várandós kismamák, amik a gyermekekre rossz hatással lennének.

Nem kellene figyelni, hogy esetleg mi válthat ki allergiát, és pontosan olyan tápanyaggal tudnánk etetni a magzatot, ami számára a legmegfelelőbb.

Felszámolhatnák a béranyaságot, ami sokszor a fejlődő országok nőit használja ki, akik potom pénzért vállalják, hogy más gyermekét hordják ki.

Sok koraszülött csecsemő életét mentheti meg, hiszen bármikor alkalmazható, akár a megtermékenyítés pillanatától is.

A mesterséges méh teljes egyenjogúságot jelentene, mivel a nőknek nem kéne otthon maradniuk és hosszabb időn át dolgozhatnának, a szülők egyenlően részt tudnának venni a gyermeknevelésben. Az anyák számára a terhesség nem járna fájdalommal és hangulatingadozásokkal, illetve ez a módszer nem lenne annyira kockázatos, mint a természetes terhesség. Gyakorlatilag bárkinek, bármikor lehetne biológiailag saját gyermeke, így sokan szorgalmazzák a technológia fejlesztését.

Már 1982-ben Bolognában is voltak próbálkozások az embrió anyaméhen kívüli, mesterséges környezetbe való ültetésére, 1983-ban a New York-i Mount Sinai Hospitalban folytatódtak tovább, és 1986-ban az első publikáció is megjelent róluk. A kutatásokat korlátozta (és korlátozza), hogy a legtöbb országban a megtermékenyítést követő 14. nap után már nem szabad az embriókon kísérleteket végezni. Ezt a problémát állatkísérletekkel próbálták kiküszöbölni, így neveltek fel sikeresen egy koraszülött kisbárányt is, ami már több mint egy éves, és teljesen egészséges.

A visszatartó erő már nem a tudomány, inkább az etika. Egyrészt vitatott az emberekkel, főleg gyerekekkel való kísérlet, másrészt egy új technológia bevezetésekor mindig meg kell vizsgálni a társadalomra gyakorolt esetleges hatásokat.

Jogszabályok és erkölcsi dilemmák

Mi lenne az életképtelen magzatok sorsa?

Abban az esetben, ha előre meg lehet jósolni, hogy egy embrió életképtelen, vagy olyan betegsége van, ami természetes környezetben vetéléssel járna, akkor is minden gyermeket fel kell nevelni a biobagban? Mi az a betegség, amit még engedünk, vagy amit már nem, mi számít súlyos betegségnek?

A biobagek megjelenését követően feltételezhető, hogy először csak a tehetősebbek élhetnek majd a lehetőséggel, illetve azokban az országokban, ahol ezeket engedélyezik. Idővel lehet, hogy az egyes államok támogatni fogják a procedúrát, de vajon ki lesz jogosult a mesterséges méh használatára?

A legnagyobb kérdés azonban az emberi kapcsolatokra, magára az emberiségre való hatása. Az ember életében először az édesanyjával van kapcsolatban, az anya és a gyermeke közötti kapcsolat a gyermek személyiségfejlődése szempontjából fontos.

A több hónapig tartó együttélés időszakában a fejlődő magzat hallja, ha beszélnek hozzá és érzi, ha hozzáérnek, simogatják. Az újszülöttel a testi kapcsolat elősegíti a gyermek idegrendszerének fejlődését, illetve az anya légzése, testének melege a méhen belüli állapotot idézi, emlékeztetve a biztonságot nyújtó, méhen belüli életre, emiatt a testi kapcsolat jelentős hatással van a gyermek biztonságérzetének, érzelmi életének kialakulására. A kapcsolatuk korai szakaszában a fizikai összeköttetés, azon belül is az érintés a legmeghatározóbb.

A mesterséges méh esetében ez a korai kötelék nem tud teljesen kialakulni, mivel lehet, hogy a magzat hallja, amit mondunk neki, esetleg érzi, ha megérintjük, de nem hallja édesanyja szíve dobogását vagy az erek lüktetését. Vagy esetleg ezeket is lehetne majd szimulálni?

Az anya szempontjából is ugyanannyira meghatározó a terhesség időszaka. Sokkal nagyobb kötődés alakul ki, ha napról-napra érzékelheti, ahogy testében fejlődik a gyerek, érezheti, ahogy rugdos. Vajon azzal, hogy nem ő hordja ki a gyermeket ugyanannyira fogja ismerni, mintha több hónapot töltött volna el vele?

A gyermek életében az állandó anyai kontaktus hiánya később problémát is jelenthet. Első kapcsolata nem bensőséges, állandó, stabil, bizalmas, élete elején sokszor egyedül lenne és csak bizonyos időközönként lenne vele anyukája. Ez a bizonytalan állapot problémákat okozhat később a kapcsolatok teremtése, fenntartása szempontjából a felnőtt éveiben.

A női-férfi kapcsolatok is megváltoznának, mivel már nem a nő lesz az, aki életet ad a gyermeknek, így az eddigi szerepek is felborulnának.

Összességben ez az új technológia egy nagy áttörést jelenthet a jövő számára, ha ténylegesen egy biztonságos, a magzat egészségére nem ártó eljárásról van szó. Használatba állításával sok koraszülött csecsemő életét mentheti meg, és egy biztonságosabb, kevesebb szövődménnyel járó eljárás lehetne, mint az inkubátorok használata.

Felmerül azonban a kérdés, hogy az emberi kapcsolatok szempontjából nincs-e túl sok következménye a gyermek életére, kapcsolataira és hogyan hat majd ez a technológia a társadalomra.

(Rövidítve, szerkesztve)

Az index.hu nyomán

Forrás: https://bmefilozofia.blog.hu/2020/02/12/a_mesterseges_mehek_hatasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

 
%d blogger ezt szereti: