Benyújtották: elképesztően sok túlórát kívánhatnak meg a dolgozóktól a veszélyhelyzet után

Portfolio

2020. május 30. 14:19

A Vasas Szakszervezeti Szövetség elfogadhatatlannak tartja azt az új, készülő jogszabályt, amely szerint a munkaidőkeret vagy elszámolási időszak 24 hónap legyen. Ez a szabályozás lehetőséget ad arra, hogy havi 1 pihenőnap legyen, és engedélyezi a napi 12 órás munkavégzést hosszú távon.

Hírdetés

Védelmet kapnak a román „műemlékerdők”

Átvéve a greenfo.hu-ról

2020. május 23.

Sarkadi Péter

Costel Alexe környezetvédelmi miniszter egy Iaşi megyei erdőben tett látogatása alkalmából tegnap megígérte, hogy törvény fogja védelmezni Románia évszázados erdőit. Románia öreg erdőit jelenleg kitermelik, de ezentúl „évszázados erdő” címet kapnak, és törvényi oltalom alá kerülnek.

Spanyolország gyászolja halottait és élni kezd

Infostart / MTI

2020. május 23. 17:24

A kormány tíznapos nemzeti gyászt rendel el jövő kedden.

A gyász ideje alatt félárbocra engedik a közintézményekre kihelyezett zászlókat, és amikor a járványügyi korlátozások fokozatos feloldása befejeződik az országban, az uralkodó részvételével nagyszabású hivatalos megemlékezést tartanak az áldozatok tiszteletére.

De júliustól az ország ismét fogadja a külföldi turistákat.

A Főkert ezentúl költési időszakban nem végez gallyazást

Átvéve az index.hu-ról

hh

2020.05.20.

A közelmúltban a Madarak és Fák napja kapcsán felszínre került, hogy a Főkert a szükséges gallyazási munkákat néha a költési időszakban is végzi a kezelésében lévő területeken – számolt be Bardóczi Sándor, Budapest fő tájépítésze a Facebookján.

Szerda reggel viszont a Főkert vezérigazgatója arról tájékoztatta, hogy a gallyazási szemléletben változást kért a Főkert munkatársaitól a madarak és fészkek védelmében, tehát a jövőben március 15. és augusztus 15. között csak vészhelyzetben gallyaznak fákat.

Méhbaráttá alakítják a parkokat Ljubljanában

Átvéve a 444.hu-ról

Horváth Bence

2020. május 20., szerda 20:38

A ljubljanai városi vezetés úgy döntött, hogy több parkot és rétet ritkábban fog kaszálni, hogy élelmet biztosítson a magányos méhek számára – adta hírül szerdán a helyi sajtó.

A méhek világnapja alkalmából három fészkelődobozt is állítottak a szlovén főváros parkjaiban.

Luka Sparl, a ljubljanai Tivoli, Siska és Roznik Tájpark munkatársa elmondta: a méhkasoktól eltérően, amelyeket mézelő méhek laknak, a fészkelődobozokat magányos méhek használják, ők nagyon fontosak a beporzás szempontjából.

Több mint 12 000 idő előtti halálozást akadályozott meg a koronavírus járvány Kínában a tisztább levegő miatt

Átvéve az index.hu-ról

Pándi Balázs

2020.05.15. 21:55

A koronavírus-járvány feltartóztatására Kínában elrendelt karantén nem csak a betegség terjedését gátolta meg, hanem jelentősen javította a levegő minőségét, elejét véve ezáltal több ezer elhalálozásnak a világ egyik leginkább légszennyezett országában – írja az MTI.

A Yale Egyetem kutatói a The Lancet Planetary Health tudományos folyóiratban csütörtökön publikált tanulmányukban arról írtak, hogy a tisztább levegő több – becslésük szerint 12 125 – elhalálozást akadályozott meg, mint a koronavírus-járványban május 4-ig meghaltak – 4633 – száma.

Törvénybe foglaltak két újabb pofont a fővárosnak

Átvéve a napi.hu-ról
Domokos Erika
2020. május 19. kedd, 18:31

Nagyüzem volt ma a parlamentben. A Fidesz-KDNP-többségű országgyűlés felülírta a Városligetben a fővárosi önkormányzat által elrendelt építési tilalmat, és arról is döntött, hogy az állami ünnepségek szervezői ingyenesen használhatnak fővárosi közterületeket augusztus 20. környékén.

A képviselők 134 igen szavazattal, 56 nem ellenében és négy tartózkodás mellett fogadták el a kormány közigazgatási törvényt módosító csomagját – írta az MTI.

Szakértő figyelmeztet a Balaton-parti építkezések káros hatásaira

Infostart

2020. május 16. 18:46

A siófoki obszervatórium vezetője, Horváth Ákos beszélt várakozásairól.

Az átlagosnál melegebb és szárazabb nyárra lehet idén számítani, a szélsőségesebbé váló időjárás miatt még fontosabb az előrejelzés pontossága – mondta a siófoki obszervatórium vezetője a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) pénteki online ülésén.

Horváth Ákos szerint

– gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárások,

– többször leng ki a Balaton

– a nyári szezon ősz irányába kezd tolódni, a téli jeges periódusok rövidülnek

– emelkedik a tó vizének átlagos hőmérséklete

– kevesebb, de hevesebb nyári zivatar lesz, a hosszabb száraz periódusokat rövidebb villámárvizek váltják fel

Polgári kezdeményezés indul az EU-ban a feltétel nélküli alapjövedelemről

Átvéve a portfolio.hu-ról

2020. május 15. 18:16

MTI

Az Európai Bizottság bejelentette pénteken, hogy nyilvántartásba veszi a feltétel nélkül járó alapjövedelem bevezetését, valamint a szerzői jogok által védett tartalmak könnyebb internetes megosztásának lehetőségét célzó európai polgári kezdeményezést.

Itt az ideje, hogy úgy gondolkodjunk a gazdaságról, hogy abba a természet valós értékét is beleszámítjuk

Átvéve a 444.hu-ról

Horváth Bence

2020. május 13.

Szerkesztőségi cikket publikált a világ egyik legjelentősebb természettudományos szakfolyóirata, a Nature, melyben arról írnak, hogy ha majd a koronavírus-járvány után újraindul a világ, akkor ideje lenne új irányból közelíteni a gazdaság működéséhez.

A cikk elején az indiai közgazdász, Partha Dasgupta 2008-as írását idézik. Arról, hogy alapvetően téves volt az a feltételezés, hogy a természet elpusztíthatatlan, és ahogy a közgazdászok belátják ezt a tévedésüket, alapvetően változhat meg, ahogy a gazdasági fejlődés fogalmát felfogjuk.

Dasgupta cikkét a kollégáinak címezte, és arra figyelmeztette őket, hogy tévedés azt gondolni, hogy a gazdasági növekedés számításánál a természeti erőforrásokat egy örök, mindig elérhető erőforrásként tekintik.

134 km-rel lett rövidebb a Duna az elmúlt kétszáz év alatt

Átvéve az index.hu-ról

– hj –

2020.05.12. 17:12

Az emberi beavatkozások miatt 134 kilométerrel lett rövidebb a Duna folyó hossza az elmúlt két évszázadban – olvasható a bajor környezetvédelmi hivatal által közzétett folyómeder-kutatásban.

A német kutatók adataiból kiderül: a 19. század óta, amikor a nagy közép-európai folyószabályozások kezdődtek, Európa második leghosszabb folyója nemcsak rövidebb lett eredeti hosszánál, hanem mintegy 40 százalékkal keskenyebb is.

A Duna-Tisza közére nem kellene erdőt ültetni

Átvéve a greenfo.hu-ról

2020. május 4.

Forrás: 24.hu

Átfogó kutatás bizonyítja, hogy a sztyeppébe hajló környezeti feltételekkel rendelkező Duna–Tisza közén biztosan nem jó ötlet újabb erdőket telepíteni.

Míg máshol a fák javítják a talaj vízellátottságát, itt ellenkező hatást érnek el, az elsivatagosodás veszélyét növelik.

Kínai szivacsvárosok

Átvéve az index.hu-ról

Molnár Réka

2020. 5.5.

A szivacsvárosok környezetbarát alternatívát nyújtanak a hagyományos árvízvédelemhez és vízelvezetéshez képest. Átalakítják a városok területeit, esőkertekkel, speciális áteresztő járdákkal, mesterséges tavakkal látják el: a szivacsvárosok elsődleges célja az adott terület természetességének visszaállítása. Mivel ez nem mindig oldható meg, sokszor indokolt a mesterséges felületek kialakítása is.

Így fel tud szívódni a heves esőzések utáni csapadékmennyiség, amit ezután föld alatti alagutakban vagy tartályokban tárolnak, és csak akkor bocsátják ki a közeli folyóba, ha annak a vízszintje megfelelően alacsony hozzá.

Egy éven belül chipeket ültethet az emberek agyába Elon Musk

Portfolio

2020. május 09. 18:16

Egy éven belül kész Elon Musk egyik cégének, a Neuralinknek az első használható agyi implantátuma – mondta a feltaláló Joe Rogan podcastján.

A főleg a Tesla és SpaceX vezetéséről ismert Elon Musk 2016-ban alapította meg a Neuralinket, a cég célja, hogy egy olyan implantátumot gyártsanak, amely az emberi koponyába építve képes lenne az aggyal interfészelni.

Az implantátum célja elsősorban az agykárosodás kezelése lenne;

Az aszály sokkal nagyobb problémája a magyar mezőgazdaságnak, mint a koronavírus

Átvéve a 444.hu-ról

Sarkadi Zsolt

2020. május 8.

Raskó György agrárközgazdásszal és vállalkozóval, az MDF-kormány államtitkárával beszélgettünk a kihívásokról és a mezőgazdaság jövőképeiről.

444: Melyik jelenti most, 2020 elején a nagyobb kihívást a magyar agrárszektor számára, az aszály, a koronavírusból eredő munkaerőhiány vagy a madárinfluenza?

A nyugat-európai országok közül is azok vannak most bajban, ahol jelentős a vendégmunkások, a külföldről érkező idénymunkások foglalkoztatása.

Az Egyesült Királyság a nyári és tavaszi szezonban például több mint 200 ezer vendégmunkást foglalkoztat, Olaszországban és Németországban szintén nagyon magas, százezres nagyságrendű ez a szám.

Magyarországon soha nem volt annyira jelentős a külföldi vendégmunkások foglalkoztatása a mezőgazdaságban, 10-20 ezer fő jelent meg az utóbbi években, ők elsősorban Kárpátaljáról és Erdélyből jöttek át dolgozni.

Akkor Magyarországon alaptalan a félelem, hogy a koronavírus miatt nem lesz, aki betakarítsa a terményeket?

Itthon eleve annyira visszaszorult a zöldség- és gyümölcstermesztés, hogy tényleg nagyon kevés idénymunkásra van szükség

Olaszországhoz, Spanyolországhoz vagy éppen Németországhoz viszonyítva. Példának ott vannak a bogyós gyümölcsök, a málna vagy a ribizli. A szedésük valóban nagyon sok kézi munkaerőt igényel, de ezek ma már Magyarországon teljesen marginális termények, az ültetvényeik területe a huszadrészére esett az utóbbi 30 évben. Így pedig nem is igazán kell ember a szedésükhöz.