Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

A járvány mellett pusztít az aszály is

Posted by Suggestor - 2020. május 4. hétfő

Átvéve a greenfo.hu-ról

2020. május 3.

Sarkadi Péter

Miközben a világ a koronavírus járvány ellen küzd, kevesebb figyelmet fordítunk az éghajlatváltozásra, amely egyre nagyobb fenyegetést jelent számunkra a mindennapokban. Magyarországot jelenleg kritikus aszály sújtja, aminek komoly következményei lehetnek a mezőgazdaságban. Ráadásul főleg olyan területeken veszélyezteti a termést a szárazság, ahol előrelátással, a víz visszatartásával megelőzhetnénk, enyhíthetnénk az aszály okozta károkat, elébe mehetnénk a fenyegető klímaválságnak.

Az idei tavasz időjárása Magyarországon – a tavalyihoz hasonlóan – az aszályról szól. Az Országos Meteorológiai Szolgálat információi szerint a talajok felső 20 cm-es rétege igen száraz, a növények számára hasznosítható vízmennyiség mindössze 15-25%-át tartalmazza. Pedig az elvetett napraforgónak, kukoricának csapadékra lenne szüksége, hogy ki tudjon kelni. Megviseli a szárazság az ősszel elvetett kalászosokat, káposztarepcét is. Amennyiben nem érkezik számottevő eső és a levegő is száraz marad, az a termést veszélyezteti.

A szárazság elleni védekezést egyáltalán nem segíti, hogy vízgazdálkodásunk a vizek gyors elvezetésére rendezkedett be. Folyóink ma töltések között, szűk hullámterekben folynak, és a legfőbb szempont, hogy a víztöbbletet mihamarabb kivezessük az országból. Ez árvíz-védekezés során lényeges, de azzal az eredménnyel jár, hogy az értékes víz akkor is távozik az országból, amikor nincs árvízhelyzet.

Hazánkban az Egyenlítővel megegyező hosszúságú, 40 ezer kilométernyi belvízcsatorna szolgálja a földeken megjelenő vizek elvezetését.

Magyarország vízmérlege viszont negatív: több víz távozik az országból (117 km3), mint amennyi érkezik hozzánk (112 km3). Ez olyan, mintha a Balatont évente két és félszer leeresztenénk és a vizet csak úgy elengednénk. A gyors bel- és árvíz-elvezetéssel gyakorlatilag kiszárítjuk az országot és tönkre tesszük a természetet, valamint hátrányba hozzuk a mezőgazdaságot. Ez azért is különösen nagy probléma, mert a bölcs vízgazdálkodás és a megfelelő területhasználat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kulcsa.

A WWF Magyarország álláspontja szerint a gazdaság újraindításakor elkerülhetetlen, hogy egy zöldebb, klímabarát pályára állítsuk Magyarország fejlődését. Ennek nélkülözhetetlen elemei a vízgazdálkodás és területhasználat újragondolása.

Az öntözés önmagában nem megoldás

Magyarországon az aszály átlagosan évi 40 milliárd Ft bevételkiesést okoz a gazdáknak. A Kormány jelenleg is dolgozik az öntözéses gazdálkodás ösztönzésén, az elkövetkező 10 évben 170 milliárd Ft-ot terveznek elkölteni öntözésfejlesztésre. Ez azonban az aszálykárok mérséklésére csak nagyon kis mértékben használható.

Becslések szerint a hazai agrárterületek 4-6%-a alkalmas az öntözéses gazdálkodásra, a teljes öntözésfejlesztési program sem céloz meg ennél nagyobb területet. A gyakoribb aszályok folyóinkon vízhiányt okozhatnak, így az öntözővíz-ellátás is kérdéses lehet.

Magyarországon jók az adottságok ahhoz, hogy felkészüljünk a csapadékhiány kihívásaira. A 2020. áprilisi aszálytérképek azt mutatják, hogy a legnagyobb kiterjedésű aszályos területek éppen a Tisza és mellékfolyóinak egykori árterén, az Alföldön találhatók.

Ezekről a területekről az árvíz-, illetve belvízvédelmi rendszerek a többletvizeket ma gondosan elvezetik. Pedig csak a Tisza mentén 1500 km2-nyi olyan mélyártéri terület található, ahova biztonságosan ki lehetne vezetni az árvizeket. A belvizekre sem a károk forrásaként kell tekinteni, hanem mint az aszálymérséklésre felhasználható, helyben rendelkezésre álló erőforrásra.

Ehhez azonban valódi szemléletváltásra van szükség. Az elmúlt évszázadokban a víz elvezetésére koncentráltunk, ma már azonban a szélsőséges víztöbbletet és vízhiányt is kezelnünk kell.

Az évszázadok alatt kialakult, vízelvezetésre és árvízvédelemre alapozott vízgazdálkodásunk fókuszába a vizek visszatartását és okszerű használatát kell állítani.

A probléma azonban nem kizárólag vízügyi természetű. A víz számára helyet kell biztosítani a tájban. Több teret kell adni a folyóknak, a belvizek jelenlétéhez kell igazítani a gazdálkodást és az alkalmas területeken az ártéri tájgazdálkodást kell elősegíteni.

A klímaválsággal szemben a tájhasználat átalakítása egy nagyon hatékony eszköz. Csak a természetet gazdagítva gyarapodhatunk mi, emberek. Ezek a 21. század legfontosabb, nemzetstratégiai jelentőségű befektetései.

(rövidítve)

Forrás: https://greenfo.hu/hir/a-jarvany-mellett-pusztit-az-aszaly-is-klimabarat-valsagallo-gazdasagra-van-szuksegunk/

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

 
%d blogger ezt szereti: