Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

200 millió eurónyi fejlesztési pénzre mondott nemet a magyar kormány, mert nem engedett a civilek támogatásának ügyében

Posted by Suggestor - 2020. augusztus 5. szerda

Átvéve a 444.hu-ról

Horváth Bence

2020. augusztus 4.

A Népszava ír arról, hogy a magyar kormány még mindig nem kötött megállapodást a 2014-2020 közötti költségvetési időszakra az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó Izland, Liechtenstein és Norvégia kormányával a hármak által finanszírozott projektek megvalósítására.

Ennek következményeként ebben az időszakban Magyarország közel 109 millió euró fejlesztési pénztől esett el az EGT Alapból, és nem jött egy fillér sem a Norvég Alap 105,7 millió eurójából sem, azaz Magyarország 214 millió euróval lett szegényebb. Még egyszer: e pénzek jelentős részének sorsáról a kormány dönthetett volna.

Mint a lap írja, az EGT/Norvég Alapokról készült friss kiadvány szerint a finanszírozásra kijelölt 15 ország közül Magyarország az egyetlen, amely 2014 óta nem jutott támogatáshoz.

Forrás: https://444.hu/2020/08/04/200-millio-euronyi-fejlesztesi-penzre-mondott-nemet-a-magyar-kormany-mert-nem-engedett-a-civilek-tamogatasanak-ugyeben

Hírdetés

2 hozzászólás a “200 millió eurónyi fejlesztési pénzre mondott nemet a magyar kormány, mert nem engedett a civilek támogatásának ügyében”

  1. Névtelen said

    De mi ennek az oka? Egyik magyar politikus sem mondana nemet ajándékpénzre és így ingyen reklámra… Kell, hogy legyen valami oka, de mi az?

    • Névtelen Kisember said

      https://hu.wikipedia.org/wiki/Norv%C3%A9g_Alap-%C3%BCgy

      Norvég Alap-ügy
      A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
      Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
      A Norvég Alap-ügy egy nemzetközi diplomáciai feszültséggé szélesedő konfliktus, ami 2014-ben alakult ki egyrészről a magyar kormány, másrészről a Norvég Alap és EGT Alap donor országai és az általuk az alap három programjának magyarországi kezelésével megbízott civilszervezetek között. A konfliktus forrása az volt, hogy a magyar kormány tisztviselői megvádolták a Norvég Alap civil társadalmi célokra és szervezetekre vonatkozó részének elosztását végző Ökotárs Alapítványt, hogy az általa finanszírozott szervezetek pártpolitikai tevékenységet folytatnak, a források elosztása nem objektív alapon történik, a jobboldali civil szervezeteket diszkriminálják, összességében pedig a források elosztása és felhasználása teljesen átláthatatlan.[1]

      A fenti indokokra hivatkozva a magyar kormány egyrészről a saját ellenőrzése alá szándékozott vonni a norvég források kifizetését, áttéve azok egy részének lebonyolítását és finanszírozását a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft-hez. A kormányzat ezen lépésére a Norvég Alap felfüggesztette magyarországi kifizetéseit, mert véleménye szerint ezzel a magyar kormány egyoldalúan változtatta meg a teljes Norvég Alap elosztási rendszerét. Vitatták, hogy a KEHI-nek lenne joghatósága ellenőrzést lefolytatni, végül Norvégia visszautasította a pártpolitikai tevékenységek finanszírozásának vádját is. Ennek kapcsán hosszas nyilatkozatháború és levelezés bontakozott ki Magyarország és Norvégia között. A nyilatkozatháború ideje alatt a magyar kormányzat megerősítve látta azon gyanúját, hogy a donorországok pénzéből kormányellenes tevékenységeket finanszíroztak, a norvég fél ugyanakkor többször kijelentette saját és az Ernst & Young vizsgálata alapján, hogy nem történt visszaélés.

      A magyar kormány képviselői másrészről pénzügyi bűncselekmények elkövetésével vádolták a civil szervezeteket és ügyükben vizsgálatot kezdeményeztek. A 355/2011 (XII. 30.) Kormányrendelet 11§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Orbán Viktor miniszterelnök utasítására[2] a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal soron kívüli vizsgálatot folytatott le, majd feljelentést tett. Az ügyészség elutasította a feljelentést, a KEHI pedig a később megkötött norvég-magyar megállapodás értelmében elállt a további fellebbezéstől. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is vizsgálatot tartott, melynek ideje alatt felfüggesztette a Norvég Alap által finanszírozott egyes szervezetek adószámát, valamint e vizsgálat keretében a rendőrség házkutatást tartott. Az adószám felfüggesztése az Alkotmánybíróság elé került, a házkutatást pedig utóbb törvénytelennek találta a bíróság, mivel a házkutatás idején bűncselekmény gyanúja nem volt megállapítható.[3] Végül a NAV megszüntette az eljárását bűncselekmény hiányában.

      A konfliktus ideje alatt Magyarország számos figyelmeztetést és kritikát kapott nemzetközi partnereitől, így az Európa Tanácstól, vagy az Amerikai Egyesült Államoktól, mivel úgy ítélték meg, hogy a kormány saját maga akarja eldönteni, hogy melyik civil szervezetet finanszíroz és melyet nem, ezzel pedig ellehetetleníti a hazai civil szektort. Kritizálták továbbá a kormányzati ellenőrzés tényét és módszereit is. Különösen éles visszhangot váltott ki Orbán Viktornak az ebben az időszakban elmondott, illiberális demokráciáról szóló tusványosi beszéde.

      A magyar kormány végül titkosnak szánt, de kiszivárgott alkut kötött a norvég féllel és vállalta, hogy az érintett civil szervezeteket a továbbiakban Magyarországon nem zaklatják a hatóságok, és tiszteletben tartják a korábbi megállapodásokat. Cserébe a magyar fél vétójogot kért a pénzek elosztását végző szervezet kiválasztásában. A vétójog létezését – amit a magyar fél a saját állítása szerint meg is kapott – norvég részről nem erősítették meg.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

 
%d blogger ezt szereti: