Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Archive for 2020. szeptember

Kína az élen az elektromos autók gyártásában

Posted by Suggestor - 2020. szeptember 29. kedd

Átvéve az index.hu-ról

KÁROLY GÁBOR

2020.09.28. 17:24

Sokan elhibázottnak látják az Európai Unió döntéseit és javaslatait a károsanyag-kibocsátás szigorítására, amivel világviszonylatban ellehetetlenülhet az európai autóipar. Kínában nagy célokat tűztek ki annak érdekében, hogy minél több elektromos autót gyártsanak és adjanak el, de ezzel nem (csak) az autóiparban akarnak az élre törni, hanem egyszerűen nem akarnak megfulladni a szmogban. Olvass tovább »

Posted in autógyártás, levegőszennyezettség | Címkézve: , , | 1 Comment »

A karantén alatt másképp énekeltek a madarak

Posted by Suggestor - 2020. szeptember 28. hétfő

Átvéve  a greenfo.hu-ról

MTI-hír

Sarkadi Péter

2020. szeptember 26.

A madarak énekhangjai is megváltoztak a világjárvány miatti korlátozások idején – állapította meg egy friss amerikai tanulmány. “Elfoglalták” a csendet, ráadásul “szexibb” is lett a hangjuk. Olvass tovább »

Posted in Állatok | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Vészes ütemben süllyed az Alföld

Posted by Suggestor - 2020. szeptember 27. vasárnap

Infostart / InfoRádió

Tatár Tímea

2020. szeptember 26. 19:57

Elsősorban az artézi vizek, a kőolaj és a gázkészletek kitermelése miatt évente 2–5 millimétert süllyednek az Alföld nagyvárosai – állapította meg tanulmányában Timár Gábor geofizikus. Olvass tovább »

Posted in Fenntarthatóság | Címkézve: , , , | 1 Comment »

Greenpeace: Orbán lesöpörte az emberiség legégetőbb problémáját

Posted by Suggestor - 2020. szeptember 26. szombat

Átvéve a 444.hu-ról

plankog

2020. szeptember 25., péntek 13:16

„Abszurditásig emelt klímacélok – Orbán Viktor politikai évadnyitó esszéjében ennyivel söpörte le az emberiség legégetőbb problémáját”, írja a Greenpeace.

A hétfőn megjelent Orbán-cikkből ugyan inkább a sok libernyákozás maradt meg a legtöbbeknek (vagy az, hogy Orbán utólag már úgy emlékszik, 2010-ben is Soros ellen harcolt), de a brüsszeli klímacélokról valóban azt írta benne, hogy azok abszurditásig emeltek. Olvass tovább »

Posted in környezetvédők, klímapolitika, klímaváltozás | Címkézve: , , | Leave a Comment »

A húsipar árnyoldalai

Posted by Suggestor - 2020. szeptember 26. szombat

Átvéve a vg.hu-ról

2020. 09. 23. 17:41

 

Az ipari hústermelés nemcsak a klímát, a bio­diverzitást, a termőföldet és az erdőket fenyegeti, hanem közvetlenül az emberi egészséget is.

A koronavírus-járvány kitöréséig jórészt figyelmen kívül hagyták az Egészségügyi Világszervezet (WHO) zoonótikus – vagyis állatról emberre terjedő – betegségekre vonatkozó figyelmeztetéseit. Ugyanez igaz az antibiotikum-rezisztenciára, a másik olyan globális egészségügyi fenyegetésre is, amely szorosan kötődik a hústermeléshez. Olvass tovább »

Posted in antibiotikum-rezisztencia, biodiverzitás, Egészség, fertőzés, mezőgazdaság | Címkézve: , , , , , | 1 Comment »

Kalifornia 15 éven belül megszabadul a kipufogó-füsttől

Posted by Suggestor - 2020. szeptember 25. péntek

Átvéve a vg.hu-ról

2020. 09. 24. 09:09

MTI

Kaliforniában 2035-ig megszüntetik a benzinnel működő, a dízel, valamint a hibrid gépjárművek forgalmazását – jelentette be Gavin Newsom, az Egyesült Államok nyugati parti államának kormányzója, aki szerdán rendeletet is aláírt erről. Olvass tovább »

Posted in környezetszennyezés, levegőszennyezettség | Címkézve: , | 1 Comment »

Minden italcsomagolást hasznosítsanak újra – áll a Greenpeace petíciójában

Posted by Suggestor - 2020. szeptember 21. hétfő

Infostart / InfoRádió – Fehér Anna

2020. szeptember 20. 19:51

A műanyag palackok körülbelül 70 százaléka soha nem lesz újrahasznosítva – hívta fel a figyelmet Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője az InfoRádióban. A szervezet szerint az újrahasznosításon túl a visszaváltási rendszer mielőbbi bevezetése, vagy a PET-palackok teljes mellőzése hozhat megoldást a problémára. Olvass tovább »

Posted in környezetszennyezés, műanyag hulladék | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Ritkulnak az erdők Európa-szerte

Posted by Suggestor - 2020. szeptember 20. vasárnap

Infostart / MTI

2020. szeptember 19. 12:02

 

Az európai erdők lombkoronájuk egyhatodát elveszítették az elmúlt 30 évben – állapították meg kutatók műholdas felvételek segítségével, feltérképezve az lombkoronák hézagait. Eszerint az elmúlt 30 évben több mint 36 millió területen hiányoztak a nagyobb fák, helyettük tisztások vagy fiatal fák voltak ott megtalálhatók.

Ez alatt az időszak alatt az európai erdős területek lombkoronájuk 17 százalékát veszítették el – foglalták össze eredményeiket a szakértők a Nature Sustainability című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Cornelius Senf, a Müncheni Műszaki Egyetem kutatója és Rupert Seidl, a bécsi Agrártudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur Wien – Boku) tudósa Landsat műholdak három generációjának több mint 30 ezer felvételét vizsgálta. Így tudták azonosítani azokat a területeket, ahol nagy fák helyett tisztások vannak vagy fiatal cse-meték növekednek.

Ezeket a lombkoronában lévő hézagokat okozhatja fakitermelés, széllökés vagy akár erdőtűz is. Európai átlagban két négyzetkilométerenként található egy ilyen hiányos terület, a lombkoronában lévő hézagok átlagos nagysága egy hektár.

Az államok között azonban nagy eltérések tapasztalhatók. Svédországban az átlag két hektárral a legnagyobbak a lombkorona hézagai. A legkisebb, 0,6 hektáros átlagméret Svájcban található. A legnagyobb lombkorona-hézagot Spanyolországban dokumentálták egy erdőtűz után: 17 ezer hektáros volt a hiány.

Európa-szerte megnövekedett az elmúlt 30 évben a lombkoronák hézagainak száma, az erdők tehát nyitottabbá váltak, gyakrabban szakítja meg őket nyílt felület. A hézagok mérete is megnövekedett, ennek okát a szakértők elsősorban a szélbetörésekben és erdőtüzekben látják.

A gyakori és nagy nyílt területek ellenére egyre több fa él túl ezekben a régiókban, tehát csökken az erdőket érő negatív hatás intenzitása – fejtette ki Senf. Ezt a fenntartható erdőgazdálkodás jelének lehet tekinteni Európában. Bár erőteljesek az erdőket érintő változások, a kutatók pozitív fejleményeket is látnak.

“Csak mert eltűnnek fák, az még nem azt jelenti, hogy eltűnik az erdő.

A leggyakoribb esetben az öreg állomány elveszítése után új, fiatal fák növekednek” – mondta a szakértő. Ráadásul a lombkoronában nyíló hézagok lehetőséget nyújtanak arra, hogy egy új, a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó fageneráció növekedjék – tette hozzá.

(rövidítve)

Forrás: https://infostart.hu/tudomany/2020/09/19/nagy-atalakulast-tapasztalnak-az-erdokben

Olvass tovább »

Posted in erdők | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Autós blokádot számoltak föl a rendőrök

Posted by Suggestor - 2020. szeptember 20. vasárnap

Infostart

2020. szeptember 19. 13:54

 

Rendszerváltást követelő autósok zárták le az utat az M0-ás egyik lehajtójánál.

Az M0-ás 19-es lehajtójánál a benzinkútnál állta el pár dühös autós az utat. Autóikat keresztbe parkolták az úton, így tüntettek – írta a budapestiautosok.hu. A rendőrség hamar megszüntette az útzárat.

Az autós oldal úgy tudja, hogy a tiltakozók közösségi oldalon szervezik a tüntetéseket és az akcióval a teljes politikai rendszer leváltását szeretnék elérni.

Véletlenszerűnek mondott autós útlezárásokat terveznek.

Ez látható a facebookon:

Bp-i Autósok Közössége – bpiautosok.hu

15 hours ago

‼️Vigyázzatok, bárhol belefuthattok egy-egy random útlezárásba‼️

Forrás: https://infostart.hu/belfold/2020/09/19/autos-blokadot-szamoltak-fol-a-rendorok

Posted in Egyéb hírek | Címkézve: , | Leave a Comment »

A mikroműanyagok a vizeink után a földjeinket is elárasztják

Posted by Suggestor - 2020. szeptember 18. péntek

Átvéve a 444.hu-ról

akiraly

2020. szeptember 17., csütörtök 13:28

Amióta a múlt század közepétől a műszál meghódította a ruhaipart, 5,6 millió tonnányi mikroműanyag szemét keletkezett csupán a mosás során a szennyvízbe került szálakból. Ez, mint a BBC írja, hétmilliárd polárfelsőre elég műszál.

A mikroműanyag-szennyezést ezidáig főként víztisztasági problémának tekintették a világban. Okkal, mivel a szennyezés forrása jórészt a ruhák tisztítása volt.

De egyre inkább a földek szennyezése válik problémává, melynek sajátos módon a szennyvízkezelés sikeressége az oka.

A szennyvíztelepeken egyre hatékonyabban szűrik ki a mikroműanyagokat, ám a kiszűrt szennyezést aztán a többi salakanyaggal együtt vagy szimplán szántóföldeken terítik szét, vagy szeméttelepeken temetik a föld alá.

Így lehet, hogy mostanra már több mikroműanyag kerül évente a földekre, mint amennyi a szennyvízből a vizekbe jut.

Forrás: https://444.hu/2020/09/17/a-mikromuanyagok-a-vizeink-utan-a-foldjeinket-is-elarasztjak

Posted in mikroműanyag, vízszennyezés | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Orvosok a levegőszennyezettség ellen

Posted by Suggestor - 2020. szeptember 17. csütörtök

InfoRádió

2020. szeptember 13.

 

A légszennyezettség ellen lép fel a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége (BEMOSZ) és az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA), amelyhez az egészségügyi szakdolgozók segítségét kérik.

A Medics for Clean Air összefogás célja élhetőbbé tenni a nagyvárosokat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatásai szerint évente körülbelül 4,2 millió haláleset írható a légszennyezettség számlájára, a levegőben található szálló por, az ózon és a nitrogén-dioxid káros hatása miatt – ismertette az InfoRádiónak a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége elnöke.

Koltai Tünde ismertette: a különböző szennyező anyagok eltérő tüneteket és károsodásokat okozhatnak, így például a szálló por szív- és érrendszeri betegségeket eredményezhet, míg az ózon a szemet irritálhatja és a légzőszerveket károsíthatja, gyulladásokat kiváltva.

A legveszélyesebb ugyanakkor a nitrogén-dioxid – emelte ki –, ami a gépkocsik kipufogógázából kerül a környezetbe.

A szövetség elnöke megjegyezte, a mostani pandémiás időszakban további veszélyt rejt magában, hogy a Covid-molekulák megtapadhatnak a szennyező részecskéken, és könnyebben bejuthatnak a szervezetbe, növelve a betegség kockázatát.

(rövidítve, teljes egészében az alábbi linken olvasható)

Forrás: https://infostart.hu/eletmod/2020/09/13/haboru-indul-a-rossz-levego-ellen-ime-a-kialtvany

Posted in Egészség, levegőszennyezettség | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Az újrahasznosítás, mint mítosz

Posted by Suggestor - 2020. szeptember 15. kedd

Átvéve a greenfo.hu-ról

Vélemény

Weiler Vilmos

2020. szeptember 11.

Az újrahasznosítással kapcsolatos elképzeléseink nagyrészt naiv álmok. Olyan képek, amiket pontosan a nagyvállalatok marketingkampányainak köszönhetően hittünk el. Olvass tovább »

Posted in környezetszennyezés, műanyag hulladék | Címkézve: , , , | 1 Comment »

Ez a Föld már nem tud eltartani ennyi embert

Posted by Suggestor - 2020. szeptember 14. hétfő

InfoRádió

2020. szeptember 13. 18:50

 

2050-re 10 milliárdnyian leszünk a Földön, harcban vízért és energiáért, a partvidékeket pedig az emelkedő tengerszint fenyegeti – ezáltal az élelmiszer-termelést is.

A népességnövekedés és a csökkenő természeti erőforrások miatt 2050-re több mint egymilliárdan kényszerülhetnek otthonaik elhagyására – áll a Gazdasági és Békekutató Intézet jelentésében. Olvass tovább »

Posted in élelmiszer-termelés, Föld, felmelegedés, Fenntarthatóság, globális felmelegedés, mezőgazdaság, népességrobbanás | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Súlyos szövődményeket észleltek a gyógyult koronavírusos embereknél

Posted by Suggestor - 2020. szeptember 12. szombat

Infostart

2020. szeptember 11. 10:11

 

Fontos információk derült ki azokból a vizsgálatokból, amelyeket a lombardiai Bergamo korábbi fertőzöttjein végeztek.

A most vizsgált páciensek hivatalosan már jó ideje nem betegek, a fertőzés nem kimutatható a szervezetükben. Sokan mégis úgy érzik, nem épültek fel teljesen – írja a The Washington Post cikke alapján a napi.hu. Olvass tovább »

Posted in fertőzés, vírusok | Címkézve: , | 1 Comment »

Lehet-e amorális az emberközpontúság?

Posted by Suggestor - 2020. szeptember 10. csütörtök

Átvéve a qubit.hu-ról

MAROSÁN GYÖRGY

2020.09.09.

Az evolúció díjazza az altruizmust

Az evolúció nem a rokonságot, hanem az együttműködési hajlandóságot „díjazza”, így az altruista viselkedés nem-rokonok között is kialakulhat, de ezt valamiképpen szokássá kell formálni. Pontosan emiatt olyan fontos a morál az ember világában.

Ha ugyanis egy közösségben követendő szabállyá válik a kölcsönös – elvárt, egyben elvárható – segítség, az mindenki számára túlélési előnyt jelent.

Sőt, ezáltal nemcsak az egyének túlélési esélyei javulnak, hanem az egész csoporté is. Ezért azután a közösség elemi érdeke az altruista viselkedés fenntartása.

Éppen ezt éri el az emberi közösség a morál előírásával és betartásának ellenőrzésével. Ennek is köszönhető, hogy a történelem során az összetartó családokból egyre nagyobb és komplexebb összetartó közösségek jöttek létre: előbb a törzs, majd a falu, azután az állam, végül a nemzet.

A birodalmak korában fontos integráló eszközként szolgáltak a világvallások, megteremtve a hit testvériségét, a 19. században pedig két újabb nagy csoport – a nemzet és az osztály – alakította ki a maga sajátos, de szintén morálisan kötelező szolidaritást megkövetelő viszonyát a nemzet-testvérekhez és az osztály-testvérekhez.

Ám, amint az közösségek egyre magasabb szintjére érkezünk, a befoglaló, nagyobb közösség „testvérisége” váratlanul konfliktusba kerül az alatta levőkkel.

Amorális családközpontúság és az oligarchák

A múlt században a kutatók kis vidéki olasz falvak fejlődésképtelenségét vizsgálták. A probléma gyökerét abban találták meg, hogy a lakosok döntéseikben kizárólag a család érdekét tartották szem előtt, és nem voltak tekintettel a falu tágabb közösségének szempontjaira.

Az ebből fakadó konfliktusok leírására vezették be az amorális családközpontúság különös fogalmát (Banfield, E. 1958. The Moral Basis of a Backward Society).

Az amorális családközpontúság olyan viselkedésre utal, amikor a morál csak a családon belül kötelez, azon kívül megengedhető az amorális viselkedés. Az ilyen közösségekre azonban a bizalom és a közéleti aktivitás alacsony szintje jellemző. Az egyén visszavonul a szűk családi körbe, és csak annak érdekeire van tekintettel.

A kutatások szerint a magyar társadalomra éppen ez az amorális családközpontúság a jellemző (Gerő Márton – Hajdu Gábor: 2015. Az egyéni kapcsolathálók nagysága, heterogenitása és a társadalmi integráció Magyarországon). Részben ez a magyarázata, hogy társadalmunk olyan elfogadó a rendszerváltás, különösen 2010 után megjelenő új oligarchák viselkedése iránt. Ezek ugyanis látványosan szemléltetik, ahogy – az amorális családközpontúság morális bűnébe esve – saját családi érdekeiket a nemzet érdekei elé helyezik.

Ez arra utal, hogy társadalmunk a 21. században bizonyos értelemben visszazuhant a polgári társadalmak előtti korba, és puszta szólam csupán, hogy a nemzet minden tagja testvérnek tekinthető.

De vajon elégséges-e a testvériség érzését kizárólag a nemzet tagjaira korlátozni? Vajon kiterjeszthető-e a testvériség érzése minden élő emberre? A mindenkit magában foglaló általános testvériség felemelő érzés, de elfogadjuk-e, hogy az amorális családközpontúsághoz hasonlóan a nemzeti érzés is amorálissá is válhat?

De vajon megtaláltuk-e a végső vonatkoztatási rendszert, ha testvérként tekintünk minden ma élő emberre? A családot ösztönszerűen kiterjesztjük a múlt és a jövő felé: természetesnek vesszük az ősök örökségét, és épp így gondolunk arra, mit hagyunk utódainkra.

A társadalom tehát olyan társulás, amely nemcsak azok között áll fenn, akik ma élnek, hanem a 18. századi konzervatív brit politikust, Edmund Burke-öt idézve „ma élők és a már meghaltak, illetve a még meg sem születettek között.”

Ebből a szemszögből Földünket nem egyszerűen örököltük, inkább az utánunk következő nemzedékektől kaptuk ideiglenes használatba. Ez indokolja, hogy morális követelménnyé tegyük: éljünk úgy, hogy az utánunk következő nemzedékek képesek legyenek az általuk választott életformát folytatni, azzal a megszorítással, hogy ők is legyenek tekintettel az őket követő nemzedékekre.

Ám még ezzel sem értük el a moralitás végső határát. Ha körbepillantunk, itt vannak környezetünkben a természet élőlényei az emberszabásúaktól háziállatainkon át egészen a hangyákig, az egysejtűekig nem beszélve a növényekről.

Számos kutatás bizonyítja, hogy létezésük bizonyos értelemben feltétele a mi életünknek is, ez pedig tagadhatatlanul közösséget teremt közöttünk. Emiatt, bármilyen szélsőségesnek látszik is, indokolható, hogy a morális mérlegelést a bolygónk élőlényeire is kiterjesszük.

Vagyis, bármilyen meghökkentő, kerülnünk kell, hogy az amorális emberközpontúság bűnébe essünk.

Ahogyan nem elegendő a család érdekeinek vonatkoztatási rendszere felől ítélni, de még a nemzeti- vagy osztályközpontúság is korlátozott, sőt kevés, ha a jövő nemzedékeinek érdekére ügyelünk, úgy tűnik, napjainkban morális kérdéssé vált, hogy a Föld sokféle élőlényének szemszögéből is lássuk tetteink következményét és – miként embertársaink esetén – törekedjünk elkerülni, hogy kárt vagy felesleges fájdalmat okozzunk nekik.

A moralitás az együttélést vezérlő szabály. Először csak mindennapos társainkhoz fűződő kapcsolatainkat szervezte, azután kikerülhetetlen partnereinkhez fűződő viszonyunkat szabályozta, végül ráirányította figyelmünket a távoli, de életünket befolyásoló társakhoz fűződő viszonyunkra is. Arra figyelmeztet, hogy saját érdekünkben áll az ő szempontjaikra is tekintettel lenni. Bár ők nem én vagyok, mégsem teljesen idegenek tőlem: valamilyen mértékben egymás által létezünk.

A szerző okleveles fizikus, a filozófiai tudományok kandidátusa, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanára.

(rövidítve)

Forrás: https://qubit.hu/2020/09/09/a-moralitas-lepcsoi-avagy-lehet-e-amoralis-az-emberkozpontusag

Posted in altruizmus, Az ember, együttműködés, emberiség, természet | Címkézve: , , , | 2 hozzászólás »