Ne aggódjék, egyelőre nem lesz lisztkukac az élelmiszerekben
Posted by Suggestor - 2021. január 19. kedd
Infostart
2021. január 18. 16:51
Egyelőre még várni kell arra, hogy a közönséges lisztbogár lárvájának felhasználásával készüljenek élelmiszerek az Európai Unióban.
Noha az európai szakhatóság emberi fogyasztásra alkalmasnak találta a rovart, az Európai Bizottságnak is engedélyeznie kell még az unióra és a tagállamokra vonatkozó felhasználást.
Az eljárás a Nébih szerint több hónapot vesz még igénybe. A rovarfehérje élelmiszercélú felhasználása egyébként korábban komoly vitát váltott ki.
Emberi fogyasztásra alkalmas a közönséges lisztbogár lárvájából készült élelmiszer az Európai Unió szerve, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) véleménye szerint, idézi a Magyar Nemzet a hatóság közleményét. Az állásfoglalás zöld jelzést ad a lisztbogárlárva élelmiszeripari felhasználásának, az ügynökség véleménye szerint ugyanis a rovarlárvából származó készítmények meghatározott tenyésztési és elkészítési feltelek mellett biztonságosak, egészségesek és magas fehérjetartalmúak.
Ugyanakkor a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a lap megkeresésére válaszában arra mutatott rá, hogy
a most kiadott EFSA vélemény mindössze csak egy adott vállalkozás egy adott termékére vonatkozik.
Az uniós eljárásrend szerint az Európai Bizottság ezt követően hét hónapon belül egy úgynevezett állandó bizottság elé terjeszti az engedély tervezetét. Amennyiben az engedélytervezetet elfogadják, akkor a termék bekerül az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzékébe.
A Nébih megerősítette: a jelenlegi uniós szakvélemény tehát egy köztes lépcső az új élelmiszerek engedélyezésére vonatkozó eljárásban és egy konkrét termékre szól, a végleges, tagállamokra is érvényes engedélyezés még nem történt meg.
A hazai előírások módosítása nincs napirenden.
A rovari fehérje élelmiszercélú felhasználása korábban komoly vitát váltott ki. A szakértők szerint a megfelelő és biztonságos tenyésztés mellett elfogadható a felhasználása, ugyanakkor nem helyettesítheti a hagyományos állati fehérjeforrásokat. A hazai szabályozás szerint a húskészítményekre használható a hús megjelölés, ám a húspótló, és egyéb, növényi vagy állati fehérjét tartalmazó készítmények elnevezése nem tartalmazhatja a hús elnevezést.
Forrás: https://infostart.hu/gazdasag/2021/01/18/nem-eszik-olyan-forron-a-lisztkukac-kasat
Független.hu 
Gábor said
Egyébként a “rovarevés” nem lenne igazán új dolog még Magyarországon sem. Az adalékanyagok listáját ( https://tudatosvasarlo.hu/allati-eredetu-elelmiszer-adalekanyagok/ ) tanulmányozva kiderül, hogy:
“… három olyan adalékanyag létezik, amely kizárólag állati eredetű nyersanyagokból állítható elő:
• a valódi kármint (E 120) nőstény pajzstetvekből (Coccus cacti) nyerik;
• a méhviaszt (E 901) a méhek választják ki, és a lép építésére szolgál;
• a sellakkot (E 904) egy pajzstetűfajta (Kerria lacca) nőstényeinek gyantaszerű váladékából vonják ki.”
és
“Számos különböző adalékanyag előállításához zsírsavak (E 570) szükségesek, amelyeket kémiai és fizikai eljárás során étkezési zsírból nyernek ki. Ezek olyan állati zsírok lehetnek, mint a disznózsír, a marhafaggyú vagy a tejzsír; a gyártók azonban gyakran alkalmaznak növényi zsiradékot – elsősorban szója-, repce- vagy kukoricaolajat – a zsírsavak kinyeréséhez. Ezzel nem utolsósorban fogyasztói igényeket elégítenek ki.
Ugyanakkor, bár manapság nem valószínű, hogy egy élelmiszer-adalékanyag előállításakor állati eredetű zsírsavat használnak fel, ez mégsem zárható ki teljes biztonsággal. Mivel a felhasznált adalékanyagok eredetéről csak maguk a gyártók tudnak megbízható információt nyújtani, kétség esetén a fogyasztóknak egyenesen hozzájuk kell fordulniuk.”
És persze ne feledkezzünk meg az E441 kódnevű zselatinról sem ( https://hu.wikipedia.org/wiki/Zselatin ), amit elsősorban “háziállatok (sertés, szarvasmarha, ló) csontjából és kötőszövetéből kivont kollagénből” állítanak elő.
Gyilkosságmentesen étkezni nagyon nehéz. 😐
Gábor said
“Az eljárás a Nébih szerint több hónapot vesz még igénybe.”
Azért a “több hónap” nem olyan nagyon hosszú idő. Sőt, ilyen jogszabályi területen inkább nagyon is rövid.