Az USA klímastratégiájának áldozatai lesznek a Dél- és Közép-amerikai bányavidékek?

Átvéve a 444.hu-ról

Sarkadi Zsolt

2021. február 4.

Joe Biden rengeteg tervvel foglalta el az amerikai elnöki hivatalt, és ezek közül talán a legfontosabb az USA új klímastratégiája.

Ennek legfontosabb célkitűzése, hogy 2035-re karbonsemlegessé tegyék az Egyesült Államok elektromos hálózatát, és az élet minél több területén helyettesítsék a fosszilis energiahordozókat napenergiával, szélenergiával és a legfejlettebb akkumulátortechnológiával.

Miután Biden elődje, Donald Trump magát a klímaváltozást is bagatellizálta, és kiléptette az Egyesült Államokat a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésére megalkotott párizsi klímaegyezményből, Biden terveit többnyire lelkesen fogadták, most viszont, ahogy egyre több részlet kerül nyilvánosságra, ez a kép is árnyalódik.

A Vice éppen a kolumbiai Jericó városából közölt helyszíni riportot, ahol a farmerek attól tartanak, hogy a Anglo Gold Ashanti bányavállalat hamarosan nyíló rézbányája tönkre fogja tenni a környéket. Nemcsak az idegen munkásokkal érkező bűnözéstől tartanak, hanem attól is, hogy a vízigényes rézbányászat tönkre fogja tenni a termőföldjeiket.

Dél-Amerika kivételesen gazdag ritkaföldfémekben, rézben és nióbiumban, azaz olyan elemekben, amikre már most nagy szükség van az elektromos autók, az akkumulátorok és napelemek gyártásához. A világ bányavállalatai már most versenyt futnak a réz-, lítium-, nióbium-, kobalt- és különböző ritkaföldfém-készletek kitermelési jogaiért, ezt az új aranylázat pedig még tovább fogja pörgetni, ha Kínai és az EU után az Egyesült Államok is elkezd óriási forrásokat áldozni a tisztaenergia-bizniszre.

Márpedig Biden és kormánya pont ezt tervezik, még a szebb napokat látott amerikai autóipart is elektromos autók gyártására állítanák át, ezzel munkát adva az amerikai rozsdaövezet lakóinak.

Thea Riofrancos, a Rhode Island-i Providence College kutatója a Vice-nak azt mondta, a dél-amerikai bányászat legnagyobb veszélye az, hogy tönkreteheti a helyi vízbázist. Nagyon sok jól bányászható vidék ugyanis eleve nagyon száraz, a bányászati eljárások pedig nagyon vízigényesek. A chilei Atacama-sivatag például a világ második legszárazabb helye, és az itt folyó rézbányászat már mostanra is jelentősen csökkentette a talajvíz szintjét.

Ha ez nem lenne elég, kontinens-szerte többször előfordult már az is, hogy a bányákból vagy a rosszul tárolt bányászati melléktermékekből komoly vízszennyezés indult ki, és ez nemcsak a folyók és az azok által táplált földek élővilágát tizedelte meg, de a vizet is fogyaszthatatlanná tette.

A bányavállalatok azért is szeretik különösen Dél-Amerikát, mert a legtöbb országban nem igazán vannak olyan környezetvédelmi szabályok, amik hátráltatnák a profitszerzésüket, és ahol esetleg vannak is, ott sem tartatja be ezeket a kormány. Az Amerikaközi Befektetési Bank tanulmánya szerint különösen Kolumbiában rossz a helyzet, a dél-amerikai országok közül itt jelenti a legsúlyosabb környezeti terhelést a bányászat.

Ha tehát Biden az ígérete szerint tényleg kétezer milliárd dollárt költ a tisztaenergia-beruházásokra, ez a pénz még jobban kiszolgáltatja majd Dél-Amerika lakosságát és természeti kincseit a bányavállalatoknak.

A továbbiakat az alábbi linken olvashatja:

Forrás: https://444.hu/2021/02/04/del-es-kozep-amerika-banyavidekeit-teheti-tonkre-biden-klimaterve