Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Nem környezetbarátabb a húsnál a hal

Posted by Suggestor - 2021. május 26. szerda

Világgazdaság

K. B. G.

2021. 05. 25. 12:51

Károsabb lehet a környezetre a halfogyasztás, mint azt gondoltuk – derül ki egy friss kutatásból, melyet a BBC szemlézett. A korábbi tudásunk szerint a halhús karbonlábnyoma alacsonyabb más, állati eredetű fehérjékénél, hiszen a víziállatok nem igényelnek földterületet és gondozást sem.

A Nature című tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint azonban a vonóhálós halászat során nagyjából annyi széndioxid szabadul fel, mint amennyit a légi közlekedés termel világszerte.

A tengeri üledék ugyanis jelentős mennyiségű CO2-t köt meg, ami kiszabadulhat a tengerfenék közelében végighúzott, súlyos halászhálók okozta örvényben.

A kutatást vezető Dr. Enric Sala számításai szerint évente csaknem 1 gigatonna széndioxid szabadulhat fel így, ami a világ karbon-kibocsátásának 2 százaléka. Összehasonlításként a repülés évi kibocsátása 1,04 gigatonna. A fenékvonóhálózás ráadásul a halászoknak is rossz: rengeteg üzemanyagot használnak el hozzá, a gyakran halászott területeken alig fognak valamit, és állami támogatás nélkül a halászoknak ráadásul ráfizetéses lenne.

Mégis, az ilyen típusú halászat az egyik legelterjedtebb a világon, a Nagy-Britanniában például a halak felét ezzel a technikával fogják. A halászati szakértők azonban vitatják a Dr. Sala által közölt adatokat, szerintük a felkavarodott széndioxid ugyanis nem jut el a levegőig.

A kutatás vezetője szerint azonban ez nem feltétlenül számít, hiszen az óceánok évente elnyelik a széndioxid-kibocsátásunk harmadát vagy negyedét, ám a halászat során felszabaduló széndioxid csökkenti az óceánok karbon-megkötő képességét.

A nyílt vizek védelme hozzájárulhat ennek megőrzéséhez, ráadásul számos ország hozott már létre védett tengeri területeket; az Egyesült Királyság vizeinek negyede például ilyen. Azonban a fenékvonóhálós halászat a legtöbb, védelem alá vett területek is engedélyezett.

Dr. Sala szerint a halászat szempontjából az lenne a legkifizetődőbb, ha az óceánok 28 százalékát védetté nyilvánítanák: ezeken a területeken a tengeri állatok háborítatlanul szaporodhatnának, és utánpótlással láthatnák el a halászható vizeket. Jelenleg a Föld tengereinek mindössze 7 százaléka védett, a túlhalászat pedig számos faj létét veszélyezteti.

A brit Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékügyi Minisztérium (Defra) szerint bár a vonóhálós halászat hozzájárulhat a széndioxid kiszabadulásához a tengerfenéki üledékből, a folyamat bonyolult és a végső hatása nem világos. Ugyanakkor elmondták azt is, hogy sürgetik további védett tengeri területek létesítését és szeretnék, ha világszinten az óceánok 30 százaléka védetté válna 2030-ra.

A brit halászati szereplők azonban nem értenek egyet ezzel a törekvéssel; országos érdekvédelmi szervezetük vezetője, Barrie Deas rámutatott, hogy a korlátozással legfeljebb azt érnék el a törvényhozók, hogy a nem védett területeken nőne a halászat intenzitása.

Deas szerint más ágazatokhoz hasonlóan a halászatnak is ki kell vennie a részét a klímaváltozás ellen küzdelemből, ugyanakkor biztosítani kell a halászok megélhetését, ebben pedig a vonóhálós halászatnak fontos szerepe van.

(rövidítve)

Forrás: https://www.vg.hu/kozelet/kornyezetvedelem/nem-kornyezetbaratabb-a-husnal-a-hal-3785578

Egy hozzászólás a “Nem környezetbarátabb a húsnál a hal”

  1. Gábor said

    Ezt most nem értem. A Nature egy általam is nagyra becsült, tudományos lap. Viszont, úgy tudtam, hogy a vonóhálós halászatot már betiltották, de az is lehetséges, hogy a következő Wikipedia-cikk szerzői tévednek:
    https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%BAlhal%C3%A1sz%C3%A1s

    “A vonóhálós halászat a legdestruktívabb módszer, amellyel felszántják a tenger fenekét, minden ott élő élőlényt letarolva. Ez betiltott halászati módszer, és rengeteg mellé-fogással jár. Egy húzással az aljtengeri élővilág 20%-t tudják eltávolítani. Ezekbe a hatalmas területű hálókba (melyek 4 futballpálya méretével egyeznek meg) azonban nem csak a halászott halfaj egyedei kerülnek. Ha jobban megvizsgáljuk a kifogott halfajták mennyiségét, észrevehetjük, hogy a „cél-faj” mindössze az egész fogás töredékét teszi csupán ki. Mellette rengeteg delfin, cápa, és egyéb cetfélék akadnak bele a hálókba. Ezeket a halakat azonban nem kívánják értékesíteni, és mivel a halászhajók meghatározott kvóták szerint dolgoznak, egyszerűen visszadobják a tévesen kifogott egyedeket az óceánba. Ezek a delfinek a legtöbbször később elpusztulnak a háló okozta sérülések miatt. Becslések szerint 100 millió cápát és ráját fognak ki és dobnak vissza évente a tengerbe. Körülbelül 300.000 cet pusztul el évente, mert képtelen kiszabadulni a halászhálóból.”

    A National Geographic 2007. májusi híre szerint:
    “Húsz ország írta alá azt a megállapodást, melynek értelmében egyes tengerekben októbertől tilos a fenékhálós halászat.
    […]
    A megállapodás, amelyet húsz ország és az EU írt alá, a napokban Chilében rendezett nemzetközi halászati konferencián született. Ígéretes, hogy a résztvevők között vannak a legnagyobb mélytengeri halászflottákkal rendelkező országok is. A konferencia célja az volt, hogy megoldást találjanak a tengeri élőlényeket és az óceánok sérülékeny ökoszisztémáját fenyegető veszélyek ellen.”
    (forrás: https://ng.24.hu/termeszet/2007/05/10/oktobertol_tilos_a_fenekhalos_halaszat/ )

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.