Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

A kertváros nem leszállópálya

Posted by Suggestor - 2021. október 21. csütörtök

2021. október 12.

Sarkadi Péter

Greenfo

A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren évente két magyarországnyi utas fordulna meg, ha a tervezett bővítések megvalósulnának, miközben a reptér okozta lég- és zajszennyezés már most százezrek életét keseríti meg.

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat új tanulmányban vonja kérdőre a fejlesztésekhez 200 millió euró hitelt nyújtó Európai Beruházási Bankot.

Amikor az 1930-as években tervezték, a repülőtér mindössze 16 kilométerre volt Budapest központjától, hogy megkönnyítse a megközelítést. 2019-ben rekordszámú, 15 millió utast szolgált ki, bővítése pedig 21 millióra feltételezte az utasforgalom növekedését.

Körülbelül négy percenként vagy még gyakrabban száll le vagy fel egy repülőgép közvetlenül a szomszédos házak tetői felett. A körülötte élők számára pedig – köztük olyan gyermekes családok számára is, akiknek a házai évtizedekkel azelőtt épültek, hogy a repülőtér bővítési munkálatai egyáltalán elkezdődtek volna – az élet elviselhetetlenné vált.

A Bankwatch és az MTVSZ új elemzése szerint a repülőtér 9 kilométeres, félmillió embernek otthont adó körzetében a mikroporszennyezés mértéke az átlagos szint 4-13-szorosa.

A repülőtérrel szomszédos lakott területeken tett helyszíni látogatásunk során a tüdőfibrózisban vagy agydaganatban szenvedő polgárok vagy hozzátartozóik arról számoltak be, hogy az orvosok gyakran mondták nekik, hogy betegségük nagyrészt a kerozin vagy a zajszennyezés számlájára írható, még ha ezt írásban nem is erősítették meg.

A zaj még elviselhetetlenebb.

Napközben a zajszint meghaladja az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott és az EU zajvédelmi irányelve által megengedett értékeket.

A repülőtér közvetlen közelében élő lakosok egyszerűen képtelenek a szabadban beszélgetni.

A repülőtér engedélyt kapott az éjszakai üzemelésre is. Hat leszállás vagy felszállás engedélyezett 00.00 és 05.00 óra között. A helyi lakosok arról is beszámoltak, hogy a lakott területek feletti repülési útvonalakra és a repülőgépek magasságára vonatkozó előírásokat gyakran megsértik.

A jövő nemzedékek ombudsmanja 2019 februárjában arra is figyelmeztette a magyar kormányt, hogy az éjszakai (a tervezettet meghaladó) túlzottan nagy légiforgalom miatt sérül az érintett polgárok egészséges környezethez való joga. A sérülékeny csoportok és az anyagi nehézségekkel küzdők nem tudnak könnyen alkalmazkodni, vagy elköltözni a jólétüket veszélyeztető környezetből.

Talán nehéz elhinni, de e jelentős környezeti és társadalmi hatások, a széles körű lakossági elégedetlenség és a magyar hatóságoknak küldött gyakori panaszok ellenére a repülőtér bővítésére irányuló projektet soha nem vetették alá semmilyen környezeti vagy társadalmi hatásvizsgálatnak.

A beruházónak, a Budapest Airport Zrt.-nek sikerült kijátszania mind az uniós környezetvédelmi jogszabályokat, mind az EBB előírásait azzal, hogy mentességet kapott a helyi területrendezési tervnek való megfelelés és a környezeti hatásvizsgálat követelménye alól.

Az Európai Beruházási Bank által a projektre vonatkozóan végzett társadalmi és környezeti átvilágítás valahogyan nem fedezett fel semmilyen káros társadalmi hatást.

A bank figyelmen kívül hagyta az uniós környezeti hatásvizsgálati előírások és az uniós zajvédelmi irányelv nyilvánvaló be nem tartását is.

Az EBB pedig 2018-ban 200 millió eurós hitelt ítélt meg a projektnek, amelynek egyetlen pozitív gazdasági és társadalmi hatása a munkahelyteremtési potenciál volt. Az EBB-hitelt az Európai Stratégiai Beruházási Alap biztosította.

Forrás: https://greenfo.hu/hir/a-kertvaros-nem-leszallopalya-zuros-legi-ugyek-budapest-felett/

Egy hozzászólás a “A kertváros nem leszállópálya”

  1. Gábor said

    Az egészségre gyakorolt hatás nehezen számszerűsíthető, ezért gyanítom, hogy Magyarországon, sőt Európában sem lehetne sikeresen kártérítésért perelni erre alapozva.

    Viszont több kerületben is egyértelműen, bizonyíthatóan csökkent és csökken az ingatlanok értéke a repülőtérhez köthető zajszennyezés miatt. A legerősebben érintett városrészek talán a 10., a 14. és a 17. kerületek lehetnek. Minimális értékcsökkenéssel számolva is százmilliárdos vagy ezermilliárdos(!) kárról lehet szó összesen. Itt most euroban számolva is milliárdokról beszélünk!

    Hogyha egy neves ügyvédi iroda, valamelyik zöldszervezet (például a Greenpeace), a polgármesteri hivatalok segítségével és vezetésével pertársaságot hoznának létre az érintettek, akkor nagyon komoly kártérítési pereket lehetne lefolytatni és meggyőződésem szerint, megnyerni.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

 
%d blogger ezt szereti: