Greenfo
2022. január 24.
Vélemény
Zubreczki Dávid
Gyönyörű lett a Zene Háza, egyedülálló a hazai kortárs építészetben.
De ne feledkezzünk el arról, hogy sajnos van egy komoly hibája (túl azon persze, hogy nem a Ligetbe kellett volna építeni), amire már régóta figyelmeztetek.
2018-ban ezt írtam: “félek, hogy a fás-bokros területet tükröző nagy üvegfelületek évi több száz madár pusztulását okozhatják.”
2020-ban azt hogy “A hatalmas üvegfelületek rendkívül veszélyesek a madarakra nézve. Főleg ott, ahol nem más házakat tükröznek vissza, hanem fákat, bokrokat, zöldet. Vagy, ahol a madarak “átlátnak” a házon. Az ilyen felületeket egyszerűen nem érzékelik, és olyan erővel repülnek neki, hogy elpusztulnak. A Magyar Zene Háza pont ilyen üvegpalota lesz.”
2022-ben pedig ez fogadott a bejáráson: egy halott feketerigó. A blogomon összefoglaltam a véleményem az épületről pro és kontra:
Építészeti remekmű komoly hibával. 4+1 pontban a Magyar Zene Házáról
„Most akkor ellene vagy mellette írsz?” – kérdezte tőlem valaki, mikor mondtam, hogy a Metszet építészeti szakfolyóiratnak készítek egy anyagot a Zene Házáról. Természetesen azt válaszoltam, hogy „Nem ellene vagy mellette, hanem róla.”
Szükség van rá?
A Zene Háza hivatalosan több funkciót lát el: koncerthelyszín, kiállítótér, zenepedagógiai központ. Emellett – nevéből adódóan – némi szimbolikus szerepe is van. Vegyük tehát sorra. Koncerthelyszínünk rengeteg van mindenféle stílusú zenéhez, ezek közül pedig nem egy ikonikus épület is: az Operaháztól a Zeneakadémián át a Müpán keresztül a BMC-ig.
Szóval új koncerthelyszínre és új szimbólumra egyáltalán nincs szükség, ráadásul a felsorolt épületek mindegyike be tud tölteni zenepedagógiai funkciót is. Amiben hiánypótló lehet, az a kiállítási helyszín. Létezik ugyan Zenetörténeti Múzeum, de bevallom ennek sokáig a létezéséről sem tudtam. Egy nagyközönség számára is izgalmas, „látható” kiállításra igenis nagy szükség lenne. Ez végül csak az épület pinceszintjét foglalja el, a térhatású hangdómmal együtt. (A kész kiállítást sajnos nem láttam, arról nem nyilatkozhatok.)
Röviden: kisebb részben igen, de a funkciók többségére nem volt szükség.
2. Milyen az elhelyezkedése a városban?
Szó szerint idézhetem, amit a Néprajzinál írtam ehhez a ponthoz: “Sokszor leírtam már, hogy nem támogatom a múzeumok koncentrációját, és azt sem tartom jó ötletnek, hogy a Városligetbe épüljenek új épületek.”
Még annyit tennék hozzá, hogy érdemes megnézni a jelenlegi helyzet
et. Most vagyunk abban az időszakban, amikor a legkevesebb a közönségvonzó létesítmény a Városligetben: a Pecsát és a Közlekedési Múzeumot lebontották, a Zene Házát még nem nyitották meg, nincs már Kertem se. Ennek ellenére a megmaradt és azóta fejlesztett funkciók (játszótér, kutyafuttató stb.) tökéletesen meg tudják tölteni a parkot, időnként túlságosan is. Ez tökéletesen mutatja, hogy minden további attrakció káros a parkra nézve.
Röviden: nagyon rossz.
3 Milyen az elhelyezkedése a Ligeten belül?
Ha muszáj a Ligeten belül helyszínt keresni egy ilyen létesítménynek, akkor az viszonylag elfogadható. Nem olyan fájdalommentes ugyan, mint a Néprajzi, de nem is olyan káros, mint a Nagyrétre tervezett Nemzeti Galéria. Alapvetően barnamezős beruházás, hiszen nagyrészt a lebontott, romos BNV-épület helyére épült. Persze ne feledjük, a Ligetben csak a park pusztításával lehet építeni, így történt ez itt is, de véleményem szerint szinte mindenhol máshol nagyobb kárt okozott volna.
Röviden: inkább jó.
4 Milyen maga az épület?
Erről hosszan írtam a már emlegetett, hamarosan megjelenő Metszet-cikkben, szóval itt csak összefoglalom. Röviden: egyedülálló a hazai kortárs építészetben.
A Fudzsimoto által tervezett ház egyszerre izgalmas és tájba illő, tökéletesen játszik a kinttel és a benttel, valóban megvalósítja a sokat emlegetett japán filozófiát. Felsorolhatnám itt, hogy hány különleges részlete van, hogy mennyire bonyolult formájú ez a fénykutakkal, áttörésekkel, felülvilágítókkal lyuggatott kétszeresen görbült gombakalap. Meg azt is, hogy azt milyen mérnöki bravúrral valósította meg a magyar M-Teampannon és csapata.
Ezeknél azonban fontosabb szerintem, hogy ez egy olyan épület, amely nem csak zenepedagógiai, hanem építészetpedagógiai funkciót is betölthet: az ideérkezők rácsodálkozhatnak arra, hogy ilyen is lehet egy ház, ilyen is lehet az építészet. Budapesten alig épül olyan középület kortárs felfogásban, ami egyszerre lenne érdekes és szerethető. Az első visszajelzések alapján ez ilyen: az emberek beszélnek róla és meglepő módon nem a megszokott politikai törésvonal mentén kedvelik vagy utálják.
Nagy dolog az is, hogy egy nemzetközi sztárt kértek fel a tervezésre, ezt ugyanis egy magyar építész nem valósíthatta volna meg. Nem azért mert ők nem tudnak ilyet tervezni. Hanem mert nincs elég súlyuk a megrendelővel szemben, hogy keresztülvigyék az elképzeléseiket. Itt is történtek egyszerűsítések ugyan (emlékszik még valaki a tetőre vezető függőfolyosóra?), de a végeredmény még így is gyönyörű lett.
Szóval kár, hogy mindez a Ligetben valósult meg. Így óriási elpuskázott lehetőség ez az építészeti minőség megszerettetésére, a közízlés nevelésére.
A vélemény további részét az alábbi linken olvashatják:
https://greenfo.hu/hir/a-madargyilkos-epiteszeti-remekmu-41-pontban-a-magyar-zene-hazarol/