Posted by Suggestor - 2022. szeptember 18. vasárnap
Telex
2022. szeptember 15. – 18:28
Nagy Nikoletta
Évmilliós evolúció eredménye az, hogy szinte minden életforma számára létfontosságú a fény periodikus változása – nem csoda, hogy 2017-ben a cirkadián ritmust irányító molekuláris folyamatok felfedezéséért járt az orvosi Nobel-díj.
Ezzel szemben LED-izzók csak az 1970-es évek óta gurulnak le nagyüzemben a gyártósorról, de már most súlyos problémákat okoznak az állat- és növényvilágban, és az emberi szervezetekben is. Az Exeteri Egyetem friss kutatása arra világít rá, hogy Európa-szerte milyen gyorsan nő a LED-ek miatti kékfény-szennyezés – és arra is, hogy sürgősen tenni kellene ellene, ha nem szeretnénk, hogy hosszú távú problémákkal kelljen szembenéznünk.
Az, hogy a fényszennyezés súlyos probléma, nem újdonság. A bolygó népességének 80 százaléka megvilágított égbolt alatt él, azaz szinte folyamatosan fényszennyezés éri, Európára és Észak-Amerikára vetítve ez az arány 99 százalék. Az ENSZ szerint az éjszakai fényszennyezés globálisan évente 6 százalékkal növekszik.
Persze a civilizált társadalomban nagyjából elengedhetetlen az éjszakai világítás, szükség van rá a tájékozódás, a közúti biztonság és a potenciálisan veszélyes területek védelme miatt, de mára kiterjedt az emberi tevékenység szinte minden aspektusára, az ipari, kereskedelmi, szórakoztató terekre vagy turisztikai célokra is. Ennek egyenes következménye, hogy a megvilágítás szintje gyakran meghaladja a valós igényeket, ezzel együtt pedig egyre csökken a fényszennyezéssel nem érintett területek száma.
A látható fénytartományban a kéknek van a legnagyobb hatása az élőlényekre: a 400 és 500 nanométer közötti hullámhossztartományba eső sugarak a növény- és állatvilágra és az emberi szervezetre is kifejezetten károsak lehetnek.
Olvass tovább »