Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Nemsokára el fogja nyelni a mangrove-erdőket az óceán…

Dagálykor így néznek ki a mangrove-erdők:

 

IMAGE

A mangrove erdők Thaiföld, Szumátra, Jáva, Pápua-Új Guinea és a Salamon szigetek környékén 2070-re víz alá süllyednek, állítja egy nemzetközi kutatócsoport. Még viszonylag kicsi tengerszint-emelkedésnél is rosszak a kilátások a mangrovék számára ebben a régióban, mondja Catherine Lovelock professzor, a University of Queensland ökológusa.

„Modellezésünk azt mutatja, hogy a mangrovék valószínűleg megmaradnak Kelet-Afrikában, a Bengáli-öbölben, Kelet-Borneón és Észak-nyugat Ausztráliában, ahol viszonylag nagyobbak az apály-dagály szintkülönbségek, és nagyobb az üledék-utánpótlás.”

„Ezeken a szerencsésebb területeken az üledék felhalmozódása és a vizes élőhely talajának karbantartása következtében a mangrove-erdőknek meglesz a képességük arra, hogy elkerüljék az elmerülést, lépést tartsanak a tengerszint-emelkedéssel.”

Ezért volt sürgető szükség az üledék utánpótlás karbantartásának megtervezésére a folyóknál.
„Az Indo-Csendes-óceáni régióban van a világ legtöbb mangrove-erdeje, de az üledék-utánpótlás ebben a régióban csökkenőfélben van, például a gátépítések miatt”- magyarázza Lovelock professzor. „Különös aggodalomra ad okot ez a régió, mert éppen itt várható a jövőben nagyobb tengerszint emelkedés.”
Véget kell vetni ezen a területen az erdőkivágásnak, mert csökkenti a talaj szervesanyag-utánpótlását, ami létkérdés a mangrove számára, mondja Lovelock.

Terveket kell készíteni a sebezhető mangrove-erdőknek magasabb területre, a szárazföld felé való ‘költöztetésére’.

„Hullámtérben levő mangrove-erdők a trópusi és szubtrópusi tengerpartoknál találhatók, és széles körű ökológiai szolgáltatást nyújtanak: a halászat, a partvédelem, a széndioxid-tárolás profitál a mangrovékból, ami a becslések szerint eléri a 194 000 dollárt hektáronként évente.”
„A tengerszint-emelkedés veszélyeztetheti a part mentén élő közösségek fenntartható létét és az értékes ökoszisztémákat, beleértve a korallzátonyokat, a sós mocsarakat és a mangrove-erdőket.”

A tanulmányt a Nature című, neves tudományos folyóirat közölte.

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2015-10/uoq-rsw101315.php