Egy éven belül chipeket ültethet az emberek agyába Elon Musk

Portfolio

2020. május 09. 18:16

Egy éven belül kész Elon Musk egyik cégének, a Neuralinknek az első használható agyi implantátuma – mondta a feltaláló Joe Rogan podcastján.

A főleg a Tesla és SpaceX vezetéséről ismert Elon Musk 2016-ban alapította meg a Neuralinket, a cég célja, hogy egy olyan implantátumot gyártsanak, amely az emberi koponyába építve képes lenne az aggyal interfészelni.

Az implantátum célja elsősorban az agykárosodás kezelése lenne;

Hírdetés

A szennyezett levegő a korai életévekben okozza a legnagyobb kárt az agynak

greenfo/MTI

2020. január 31.

Sarkadi Péter

12 éves korra agyszerkezeti elváltozásokat okoz, ha a gyerek egyéves korában forgalmas környéken élt, erősen szennyezett levegőnek kitéve – állapították meg amerikai kutatók.

Ember – mesterséges intelligencia szimbiózis… kibernetikus feljavítás?

Átvéve a qubit.hu-ról

2019.07.17.

BODNÁR ZSOLT

Elon Musk a nyilvánosság előtt leginkább a Tesla és a SpaceX vezéreként mutatja magát, most azonban Neuralink nevű vállalkozásának terveit is ismertette keddi San Franciscó-i előadásán.

A neurotechnológiai startup, amibe Musk 100 millió dollárt ölt, bemutatott egy varrógépszerű robotot, amely képes ultravékony szálakat beültetni az agyba, hogy a páciens rajtuk keresztül, a gondolataival irányítsa a rácsatlakoztatott számítógépet – a beültetéshez négy darab, 8 milliméter átmérőjű lyukat kell fúrni a koponyába. A szálak vastagsága 60 mikrométeres (0,06 milliméter), ami az előadók szerint az emberi haj vastagságának negyede, és minden szálat több tucat elektróda fon körül.

Max Hodak, a Neuralink elnöke elmondta, a cég az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósághoz (FDA) fordul, hogy minél előbb el tudják kezdeni a klinikai vizsgálatokat embereken, a cég reményei szerint ez akár már 2020 második negyedévében megtörténhet.

„Sokan leírták ezt a technológiát azzal, hogy lehetetlenség. Pedig nagy dolgok fognak történni ezen a területen a következő évtizedben, úgyhogy mindenki vegye komolyan” – figyelmeztette az emberiséget Hodak az előadáson. A cég szerint a nem is olyan távoli jövőben emberek milliói tartanak majd igényt arra, hogy kibernetikusan feljavítsák őket.

Felejtsük el, amit eddig tudtunk az agyhalálról?

Átvéve a portfolio.hu-ról

2019. április 18. 21:14

A Yale Egyetem kutatónak sikerült újjáéleszteni alapvető sejtaktivitást órákkal korábban levágott sertések agyában. A sikeres kísérlet reményt adhat a stroke és az agysérülések kezelésében, de egyúttal a halál eddigi definíciójáról is kérdéseket vet fel.

Újabb bizonyítékot találtak a bélbaktériumok és az agy működése közötti különös kapcsolatra

Átvétel a Qubit-ból

02.16. 1499 TUDOMÁNY

Vajna Tamás

Az ember bőrfelületén, bélrendszerében, száj- és orrüregében és minden, a külvilággal kapcsolatba kerülő testtáján élnek mikroorganizmusok, számukat összesen 1014 nagyságrendűre becsülik, vagyis az emberi sejtek számának tízszeresére. A baktériumokból, vírusokból és gombákból álló mikrobiomnak nevezett közösség emésztőrendszerben található tagjairól az elmúlt pár évben kiderült, hogy nem csupán az emésztésben, illetve a gyomor- és béltraktus megbetegedéseiben játszanak kulcsszerepet. A legfrissebb kutatási eredmények még meglepőbb összefüggéseket tártak fel.

„A mikrobiom mikroorganizmusai kölcsönhatásban állnak az emberi gazdasejtekkel, jelentősen befolyásolják az anyagcserét és az immunválaszokat, de hatással vannak a neurológiai folyamatokra, a betegségek kimenetelére és általában az egészségre is. A bélflóra és az agy közötti közvetlen kapcsolat felfedezése lehetővé teszi, hogy a mikrorganizmusok révén új diagnosztikai, prevenciós, valamint terápiás módszereket dolgozzunk ki.” A paradigmaváltó állítást a világ egyik legjelentősebb tudományos egyesülete, – a Science kiadójaként is ismert – American Association for the Advancement of Science (AAAS) február 16-i éves ülésén elhangzó előadás-sorozat szinopszisából idéztük.

Az agy öngyógyító, önjavító, önszervező ‘szerkezet’ – Szendi Gábor írása

Szendi Gábor: Az öngyógyító agy

A Független a szerző engedélyével közli az írást

Ahogy a csont is beforr, a seb is begyógyul, úgy sérülését követően az agy is igyekszik visszanyerni elvesztett funkcióit, ha megfelelő feltételeket teremtünk ehhez. De ne csak fizikai sérülésre gondoljunk: a trauma, a negatív élettapasztalatok ugyanúgy – pszichoterápiával. személyiségfejlesztéssel – korrigálható ‘sérüléseket’ okoznak az agyban.

Amióta Paul Broca 1861-ben először demonstrálta, hogy a bal agyfélteke egy területének sérülése a beszéd elvesztéséhez vezet, győzött a lokalizációs felfogás, amely azt állítja, hogy az agy egyes részei különféle funkciókat látnak el, és sérülésük esetén az a funkció vagy képesség elvész. Az agy modern számítógép metaforája is ezt sugallja: ha a képernyőt működtető videokártya tönkremegy, nincs “látás”. Ha a merevlemez “elszáll”, elvész vele az összes “emlék”. Az agy szerkezetként való felfogása napjainkig uralkodó nézet az orvoslásban és a rehabilitációban. Ha valakinek agyvérzéstől megbénul az egyik karja, egyet tehetünk: megtanítjuk fél kézzel élni.

Ám létezik a kutatásnak és az agyról való gondolkodásnak egy másik, háttérbe szorított irányzata is, amely végigvonul az utóbbi 150 év kutatásán, s mostanra kezdi igazán hallatni hangját. Már 1868-ban napvilágot látott Jules Cotard orvos beszámolója azokról a gyerekekről, akiknek bal agyfele fertőzés folytán elpusztult, és mégis megtanultak beszélni. Otto Soltman kutató pedig már 1876-ban leírta, hogy ha újszülött kutyáknak eltávolította a mozgásért felelős agyterületét, a kutyák felnőve mégis megtanultak járni.

Hogy tanult meg  – a fél oldalára lebénult – Papa járni?