A borászat és az olívatermelés nyírja ki a veszélyeztetett madarak élőhelyeit

Átvéve a greenfo.hu-ról

2020. július 14. Sarkadi Péter

Forrás: zöld HVG

A veszélyeztetett európai madarak élőhelyei a felére is csökkenhetnek az elkövetkezendő évtizedben amiatt, hogy a termelők a piaci nyomás miatt egye intenzívebben gazdálkodnak az olíva- és szőlőültetvényeken.

Hírdetés

Itt az ideje, hogy úgy gondolkodjunk a gazdaságról, hogy abba a természet valós értékét is beleszámítjuk

Átvéve a 444.hu-ról

Horváth Bence

2020. május 13.

Szerkesztőségi cikket publikált a világ egyik legjelentősebb természettudományos szakfolyóirata, a Nature, melyben arról írnak, hogy ha majd a koronavírus-járvány után újraindul a világ, akkor ideje lenne új irányból közelíteni a gazdaság működéséhez.

A cikk elején az indiai közgazdász, Partha Dasgupta 2008-as írását idézik. Arról, hogy alapvetően téves volt az a feltételezés, hogy a természet elpusztíthatatlan, és ahogy a közgazdászok belátják ezt a tévedésüket, alapvetően változhat meg, ahogy a gazdasági fejlődés fogalmát felfogjuk.

Dasgupta cikkét a kollégáinak címezte, és arra figyelmeztette őket, hogy tévedés azt gondolni, hogy a gazdasági növekedés számításánál a természeti erőforrásokat egy örök, mindig elérhető erőforrásként tekintik.

Invazív fajok árasztják el a Földközi-tengert a Szuezi csatornán keresztül

greenfo/MTI

2020. január 24.

Sarkadi Péter

A Szuezi-csatornán át érkező idegen fajok megváltoztatják a Földközi-tenger érzékeny ökoszisztémáját szakértők szerint. Az invazív fajok száma több mint kétszeresére nőtt az elmúlt 30 évben, jelenleg 400 körül van.

Róka, sakál, vaddisznó a Balatonnál – milyen sors vár rájuk, ha beszűkül az életterük?

Infostart

2020. január 8. 04:40

Beszűkült az életterük: a déli parton az autópálya tereli őket a településekre, az északi parton pedig a vaddisznók portyáznak, ezért például Révfülöpön már cselekednek is.

A Balaton északi és déli partján is egyre “beljebb” merészkedik a vaddisznó, a róka és a sakál – írja riportjában a somogyi Sonline.hu.

Építési telekként értékesítették a budaligeti szalamandrák élőhelyét

Átvéve az index.hu-ról

2019. december 28.

HH.

“Nagy veszélyben a szomszédaink, a foltos szalamandrák” – olvasható a Peticiok.com-on lévő petíciók közt az egyikben, amiben védettséget követelnek a Budaliget környéki szalamandrák élőhelyének a helybéli természetszerető lakók.

Azt írják, a környéken élő, szaporodó és áttelelő szelíd állatok élete óriási veszélybe került, mivel a Nemzeti Vagyonkezelő építési telekként értékesítette az élőhelyüket, a petíciót írók által Szalamandra-völgynek nevezett területet. Ez (a II. kerületben), az Alsó-Jegenye-völgy nevű erdőterületen fekvő telkeket jelenti (összesen 2800 négyzetmétert), a Huba vezér utca és József Attila útja között.

Azon a három telken és környezetében, Budaligeten, Budapest közigazgatási határán belül közel 1800 foltos szalamandra él.

A foltos szalamandra védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 forint, ezért kérik az önkormányzatot, azonnali hatállyal rendeljen el itt változtatási tilalmat.

A budaligeti Alsó-Jegenye-völgy Budapest II. kerületének egyik ékköve, mely látképi adottságai mellett számos botanikai és zoológiai értéket őriz. A védett természeti értékek közül kiemelkedő a stabil, jelentős létszámú, egészséges foltos szalamandra állomány.

Ez a kis kiterjedésű élőhely különleges mikroklímájával és vízviszonyaival még utolsó mentsvárat jelent ennek a korábban ebben a térségben gyakori, összefüggő elterjedést mutató fajnak.

A fentebb említett mértékű élőhelyvesztés minden bizonnyal először az állomány csökkenéséhez, majd végső soron a felszámolásához, eltűnéséhez vezetne.

A tervezett ingatlanok területe magába foglalná a patakmeder egy részét, kivágásra kerülne az idős gyertyános-tölgyes és megszűnnének azok a sziklaformációk, amelyek az állomány teleléséhez feltétlenül szükségesek.

Ezért kérik a terület mielőbbi védetté nyilvánítását, és az érintett terület átnevezését Szalamandra-völgyre.

(rövidítve)

Forrás: https://index.hu/mindekozben/poszt/2019/12/28/epitesi_telekkent_ertekesitettek_a_budaligeti_szalamandrak_elohelyet_veszelybe_kerultek/

Bányászat az óceánok fenekén

Átvéve a 444.hu-ról

Herczeg Márk

2019. július 3., szerda 19:03

A világ óceánjai új ipari korszak előtt állnak, ugyanis a cégek sorban állnak azért, hogy fémeket és ásványokat bányászhassanak ki a Föld ökoszisztémájának legfontosabb helyszínein – ismertetett egy új jelentést a Guardian.

A Greenpeace tanulmányából kiderült, hogy bár még nem kezdték el a mélytengeri bányászatot, 29 kutatási engedélyt már ki is adott egy ENSZ alatt 1982-ben létrehozott testület, a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság (amiben egyébként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli Magyarországot) a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceán területeire, összesen 1,3 millió km2-re, ami ötször akkora, mint az Egyesült Királyság.

A bányászok nagy gépeket engednének le a tengerfenékre, hogy kobaltot és más ritka fémeket ássanak ki.

A Nemzetközi Tengerfenék Hatóság jövő júliusra véglegesítheti a szabályozást – írja a Financial Times.

Ha sok is a szúnyog, valójában kevesebb, mint azelőtt

Infostart / InfoRádió – Varga Mónika

2019. június 25.

Hiába van szúnyoginvázió, valójában csökken a repülő rovarok száma, ezért is fogy egész Európában a madárállomány. Magyarországon 30 százalékkal csökkent az olyan madarak száma, amik rovarral táplálkoznak. Az ördögi kör a szakértő szerint csak speciális intézkedésekkel szakítható meg.

Drasztikusan csökken a fecskék száma Magyarországon, de Európa nagy részén is. Mivel az ökoszisztéma egy egyensúlyi rendszer, ha nem szaporodnak a fecskék, az kihat a táplálékuk, a repülő rovarok állományára is, tehát ha nincs elég rovar, kevesebb a fecske is.

Kevesebb mint a fele maradt meg annak az élővilágnak, ami a hetvenes években még velünk élt a bolygón

Infostart / InfoRádió – Fehér Anna

2019. május 22. 20:57

Az ENSZ legfrissebb, az ökológiai sokféleséget vizsgáló jelentése szerint a következő évtizedben a Föld 8 millió növény- és állatfajából egymilliót fenyeget a kihalás veszélye.

Báldi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa az InfoRádióban elmondta: “Bolygónk háromnegyede igen erős emberi beavatkozás hatása alatt áll, az elmúlt évtizedekben háromszorosára nőtt a mezőgazdasági termelés.

Egymillió állat- és növényfaj van veszélyeztetve a következő évtizedek során, amennyiben nem változik a fejlődés fő iránya.”

De nemcsak a kihalás, hanem a fajok populációjának zsugorodása, az élőhelyvesztés is fokmérője a biodiverzitás romlásának.

Az 1970-es évek óta a gerinces fajok populációinak több mint fele eltűnt a Föld színéről. A gerincteleneknél még fokozottabb az egyedszámcsökkenés.

Veszélyben a dombóvári Szigeterdő maradéka

Infostart

2019. május 15. 17:56

Egyre zsugorodik a szigeterdei madárvilág élőhelye, egyes korábban itt élő fajok már nem is találhatók meg a területen.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) éves programsorozatának részeként az MME a dombóvári csoport vezetője, Nagy Sándor ismertetőt tartott a Szigeterdő park természeti és kultúrtörténeti értékeiről, az utóbbi 120 év változásairól – írja a TEOL.

Farkas stratégia: nyugisabb a lőtéren, mint másutt

Átvéve a greenfo.hu-ról

2019. február 21. 23:37

A közép-európai vadvilág helyreállításának egyik lenyűgöző sikertörténete a farkasoké, hiszen míg a XX. században a kipusztulás fenyegette őket ebben a régióban, manapság több ezer példány található a ragadozóból. Németországban az állomány 2000 óta folyamatosan nő. „Ami igazán figyelemre méltó, hogy a területfoglalás idején a katonai területek sokkal fontosabbak voltak, mint az egyéb védett helyek” – mondja Guillaume Chapron, a Svéd Mezőgazdasági Tudományegyetem vadvilág-ökológusa.