Eddig nem látott veszélyes kór, kecskepestis ütötte fel a fejét az Unióban

Infostart / MTI 2018. július 19. 20:22

Újabb, rövid időn belül a sokadik kecskepestises megbetegedést mutatták ki Bulgáriában, az Európai Unió más országában még nem jegyeztek fel ilyen jellegű megbetegedést.

A kecskepestis embert nem fertőz. A kiskérődzők, elsősorban a kecskék és juhok megbetegedését okozó vírus erősen fertőző, halálos betegség. A betegséget először 1942-ben írták le Elefántcsontparton.

Az első bolgár kecskepestises megbetegedést júniusban mutatták ki a Bulgária délkeleti részén fekvő Voden településen, közel a török határhoz, egy farmon. Akkor a bolgár hatóságok 1800 állat leölését rendelték el. Röviddel később három újabb farmon mutatták ki a megbetegedést a délkelet-bolgár Jambol körzetben.

Reklámok

Nincs olyan természeti katasztrófa, ami hatékonyabban pusztítana, mint az ember

Átvéve a qubit.hu-ról

05.22.

Dippold Ádám

Az ember csak az élőlények tömegének 0.01 százalékát teszi ki, mégis ő felelős a vadállatok 83 százalékának pusztulásáért.

A Földön ebben a pillanatban 7.6 milliárd ember él, ez pedig a teljes biomasszában szabad szemmel alig látható, mégis alapvetően meghatározza a bolygó élővilágát: nincs olyan természeti katasztrófa, ami az emberével összemérhető pusztítást végzett volna az emlősök között.

Egy friss, Ron Milo, a Weizmann Intézet biológusprofesszorának vezetésével megjelent kutatás szerint az emberi tevékenység következtében pusztult el a vadállatok 83 százaléka, miközben az emlősök tömegének 60 százalékát az ember által tenyésztett jószágok, legfőképp a sertések adják.

A földi madarak 70 százaléka baromfi, ha pedig egyszer a jövő geológusai – ha még lennének – feltárnák az antropocén kor emlékeit, a leletek nagy része fosszilizálódott csirkecsontokból állna. A kutatás szerint az emlősök mindössze négy százaléka él vadon.

Bebizonyosodott, hogy súlyos méhpusztulást okoznak a rovarirtók, az EU lépéskényszerben

Átvétel az index.hu-ról

2018.03.02. 08:53

Régen várt vizsgálati eredményeket hozott nyilvánosságra az EU élelmiszerbiztonságért felelős ügynöksége: az EFSA több, mint 1500 korábbi kutatás eredményeinek összevetése után arra jutott, hogy a neonikotinoid tartalmú rovarölő szerek súlyos veszélyt jelentenek a vad- és a háziméhekre.

A neonikotinoid tartalmú rovarölők súlyos problémái már hosszabb ideje terítéken vannak. 2013-ban EU-s szinten már be is tiltották a használatukat az olajrepcén, a napraforgótáblákon és a kukoricán, mert ezeket közismerten szívesen látogatják a méhek. Az akkori vitákban egyébként Magyarország egyértelműen a betiltás ellen volt, a hivatalos magyar álláspont arról szólt, hogy nincs bizonyíték arra, hogy ha a rovarirtó szereket az előírásoknak megfelelően használják, akkor bármilyen jelentős fenyegetést jelentenének a méhállományra.

Egyetlen hatalmas vágóhíddá változtattuk a Földet

greenfo.hu

2018. február 10. 21:03

Drámai képet mutat a vadon élő, néhány kilónál nagyobb testű állatok számossága és össztömege a bolygón. Háziállatok 63%, emberek 27%, vadvilág 9%.

Mint Vaclav Smil a Harvesting the Biosphere című könyvében, illetve a nemrég Davosban is feltűnő Yuval Noah Harari nálunk tavaly megjelent kötetében, a Homo Deusban rámutat, a vadon élő közepes és nagytestű állatok súlya mindkét mérőszámban egyre jelentéktelenebb lesz a tenyésztett állatokhoz és, ami külön megdöbbentő, magához a 7,6 milliárdnyi emberhez képest.

A pár kilónál nagyobb testű állatok biomasszája (halak nélkül):

háziállatok 63% 700 millió tonna

emberek 27% 300 millió tonna

vadvilág 9% 100 millió tonna

Lassú de biztos pusztulást okozó vegyszer betiltását követelik

Átvétel az InfoRádió-tól

A méhek pusztulásáért felelős vegyszer, a neonikotinoid teljes körű betiltását követelte kedden a Greenpeace a Kossuth téren.

A neonikotinoid rovarölők az elmúlt években a legelterjedtebb mezőgazdasági rovarirtó szerek közé kerültek, de ezek nagy veszélyt jelentenek a méhek és a beporzó rovarok számára – mondta az InfoRádiónak Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

Sok tudós összefüggésbe hozta e szerek alkalmazását a világszerte tapasztalható méhpusztulásokkal.

A legújabb kutatások szerint a szántóföldeken természetesnek tekinthető kicsi mennyiségben is károsítja ez a hatóanyag a méhpopulációkat. A hatás nem látható azonnal, vagyis az állatok nem azonnal elpusztulnak, hanem nehezebben találnak haza és kevesebb élelmet visznek, és emiatt hosszútávon károsodik a méhcsalád.

Annyi csirketollat termelünk, hogy akár házakat is szigetelhetünk vele

Útajövőbe.eu

Elönti Angliát a csirketoll – keresik a felhasználás lehetőségeit

Évente több, mint 100.000 tonna csirketoll keletkezik Nagy-Britanniában, hisz a szigetlakók 945 millió szárnyast fogyasztanak el évente. Kutatók most olyan újrahasznosítási eljárással próbálkoznak, mely révén a csirketoll kiválthatná a műanyagokat.

A csirketoll lehet az új szuper anyag brit kutatók szerint, hisz az anyag nagyon jó tulajdonságokkal rendelkezik,