Milliónyi sertést, szarvasmarhát és szárnyast ölnek le az USA-ban a koronavírus-járvány miatt

Átvéve a vg.hu-ról

2020. 04. 29. – MTI

Milliónyi sertést, szarvasmarhát és szárnyast ölnek le az új típusú koronavírus-járvány miatt az Egyesült Államokban, a farmerek és az állattenyésztők a megélhetésük, a fogyasztók pedig az esetleges élelmiszerhiány miatt aggódnak.

Hírdetés

Hollandiában környezetvédelmi okokból vezetnek be sebességkorlátozást

Átvéve a 444.hu-ról

akiraly

2019. november 13.

Száz km/h-ban korlátoznák nappal a legmagasabb megengedett sebességet Hollandiában. A közszolgálati NOS jelentése szerint a korlátozás 2020-ban léphet életbe, és a célja az országban nagyon magas nitrogénoxid-szennyezés mértékének csökkentése.

Érik a globális vészhelyzet: állatainkra méri az első csapást a túlzott gyógyszerfogyasztás

Átvéve a hellovidek.hu-ról

Liszkai Attila 2019.10.03. 06:39

Nemrégiben megjelent egy mérföldkőnek számító nemzetközi tanulmány a Science című tudományos lapban, mely az antimikrobiális rezisztencia (AMR) növekedését szemlélteti a feltörekvő gazdaságokban világszerte. Ez a jelenség világszerte egyre nagyobb gondot okoz az emberi orvoslás és állategészségügy területén is, mivel azok a baktériumok, melyek túlélik az antibiotikumokat, egyre erősebbé, és ellenállóbbá válnak a gyógyszeres kezelésekkel szemben.

A kutatás szerint az állatok olyan antibiotikumokra válnak rezisztenssé, melyet általánosan alkalmaznak rajtuk tenyésztésük során.

Az egyre erősebb antibiotikumok felelőtlen használata egyre erősebb baktériumokat eredményez. Ez akár emberéleteket is követelhet, hiszen, ha nincs olyan erős antibiotikum, ami legyőzné a betegséget, az orvosok kezében nem marad semmilyen eszköz, mellyel gyógyíthatnák a kórt. Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia az elmúlt évtizedek során nem csupán kis mértékben növekedett meg: a kutatás olyan eseteket is rögzített, melyeknél a haszonállatok 60 százalékkal váltak ellenállóbbá a gyógyszerekkel szemben.

Magyarországon nagyon magas az antibiotikum-felhasználás állat-egészségügyi célra

Átvéve a vg.hu-ról

2019. 09. 13.

Az antibiotikumok indokolatlan, illetve helytelen használata következtében a baktériumok egyre ellenállóbbak lesznek azokkal szemben, vagyis az antibiotikumot tartalmazó szerek mind kevésbé hatékonyak egy-egy betegség kezelésében. A globális közegészségügyi fenyegetés kezelésével, egyes nemzetközi szervezetekhez hasonlóan az Európai Unió is kiemelten foglalkozik.

Az Európai Gyógyszerügynökség legutóbbi jelentése szerint Magyarország a 4. helyen áll az egységnyi állati termékre vonatkozó antibiotikum-felhasználás rangsorában. A Nébih laboratóriumi, monitoring vizsgálati eredményei pedig arra is rámutattak, hogy a rezisztencia számos baktériumfaj és antibiotikum esetében nálunk a legelterjedtebb.

Baj van a lengyel marhahússal

Átvéve a vg.hu-ról

2019. 03. 05. 18:36 – MTI

Miroslav Toman cseh mezőgazdasági miniszter felszólította az Európai Bizottságot, hogy az Európai Unió összes tagállama ideiglenesen kötelezően ellenőrizze a lengyel marhahúst, ahogy azt a csehek teszik.

Magyarországra is jutott a beteg marhák húsából

Átvéve az index.hu-ról

2019.01.31. 19:07

Lehetett volna igazi KKV-s exportsiker is, inkább európai szintű bűncselekmény lett. A lengyel vágóhíd tudta, hogy rosszban sántikál, az éj leple alatt vágta le a kóválygó szarvasmarhákat, majd 11 országba szállította ki a húsukat.

Tömegével vágnak le súlyosan beteg állatokat lengyelországi vágóhidakon

Átvéve a 444.hu-ról

Rényi Pál Dániel

2019. január 27., vasárnap 16:14

Nagy botrány körvonalazódik Lengyelországban, miután rejtett kamerás felvételek készültek és kerültek nyilvánosságra a Mazóviai vajdaság egyik vágóhídjánál.

A felvételeken szemmel láthatóan súlyos beteg teheneket terelnek a vágóhídhoz: az állatok többsége állni is alig bír, teljesen le van gyengülve. A tehenek annyira rossz állapotban vannak a videón, hogy saját lábukon el se bírnak jutni a szállításhoz használt teherautóktól a vágóhídig, ezért a dolgozók szarvuknál és lábaiknál kötözve, valósággal vonszolják őket.

Az ügy több (például állatvédelmi) szempontból is aggályos, többek közt azért is, mert Lengyelország az Európai Unió egyik legnagyobb húsexportőre.

Nagyot álmodik a Beyond Meat cég, amely húsmentes burgert készít

Átvéve a portfolio.hu-ról

2018. november 25. 15:17

A 2009-ben a vegán táplálkozású Ethan Brown által alapított Beyond Meat nevű vegán burgeres cég azt tervezi, hogy tőzsdén keresztül von be forrásokat a további terjeszkedéshez.

A Beyond Meat két dolog miatt lett világszerte ismert:

egyrészt olyan ételeket készítenek, amelyekben a húst ahhoz állagra és ízre állítólag nagyon hasonló, sok fehérjét tartalmazó, de sokkal kevesebb erőforrással előállítható növényi alkotórészekkel helyettesítik,

másrészt a cégbe tavaly beszállt Leonardo DiCaprio.

Ő posztolta nemrég az ábrát, ami megmutatja, mennyivel kevesebb vízre, termőterületre, energiára van szükség például egy vegán burger előállításához, mint a hagyományos, marhahúsoshoz.

Kiderült, miért pusztulnak a méhek…

Infostart/MTI
2018. 09. 25.

Közvetve felelős lehet a méhek pusztulásáért a legelterjedtebb gyomirtó, a glifozát egy amerikai kutatás szerint.

Az austini Texasi Egyetem tanulmánya kimutatta, hogy a glifozát hatóanyagú gyomirtónak kitett méhek elveszítik hasznos bélbaktériumaik egy részét és érzékenyebbek lesznek a káros baktériumok okozta fertőzésekre – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon.

Eddig nem látott veszélyes kór, kecskepestis ütötte fel a fejét az Unióban

Infostart / MTI 2018. július 19. 20:22

Újabb, rövid időn belül a sokadik kecskepestises megbetegedést mutatták ki Bulgáriában, az Európai Unió más országában még nem jegyeztek fel ilyen jellegű megbetegedést.

A kecskepestis embert nem fertőz. A kiskérődzők, elsősorban a kecskék és juhok megbetegedését okozó vírus erősen fertőző, halálos betegség. A betegséget először 1942-ben írták le Elefántcsontparton.

Az első bolgár kecskepestises megbetegedést júniusban mutatták ki a Bulgária délkeleti részén fekvő Voden településen, közel a török határhoz, egy farmon. Akkor a bolgár hatóságok 1800 állat leölését rendelték el. Röviddel később három újabb farmon mutatták ki a megbetegedést a délkelet-bolgár Jambol körzetben.

Nincs olyan természeti katasztrófa, ami hatékonyabban pusztítana, mint az ember

Átvéve a qubit.hu-ról

05.22.

Dippold Ádám

Az ember csak az élőlények tömegének 0.01 százalékát teszi ki, mégis ő felelős a vadállatok 83 százalékának pusztulásáért.

A Földön ebben a pillanatban 7.6 milliárd ember él, ez pedig a teljes biomasszában szabad szemmel alig látható, mégis alapvetően meghatározza a bolygó élővilágát: nincs olyan természeti katasztrófa, ami az emberével összemérhető pusztítást végzett volna az emlősök között.

Egy friss, Ron Milo, a Weizmann Intézet biológusprofesszorának vezetésével megjelent kutatás szerint az emberi tevékenység következtében pusztult el a vadállatok 83 százaléka, miközben az emlősök tömegének 60 százalékát az ember által tenyésztett jószágok, legfőképp a sertések adják.

A földi madarak 70 százaléka baromfi, ha pedig egyszer a jövő geológusai – ha még lennének – feltárnák az antropocén kor emlékeit, a leletek nagy része fosszilizálódott csirkecsontokból állna. A kutatás szerint az emlősök mindössze négy százaléka él vadon.

Bebizonyosodott, hogy súlyos méhpusztulást okoznak a rovarirtók, az EU lépéskényszerben

Átvétel az index.hu-ról

2018.03.02. 08:53

Régen várt vizsgálati eredményeket hozott nyilvánosságra az EU élelmiszerbiztonságért felelős ügynöksége: az EFSA több, mint 1500 korábbi kutatás eredményeinek összevetése után arra jutott, hogy a neonikotinoid tartalmú rovarölő szerek súlyos veszélyt jelentenek a vad- és a háziméhekre.

A neonikotinoid tartalmú rovarölők súlyos problémái már hosszabb ideje terítéken vannak. 2013-ban EU-s szinten már be is tiltották a használatukat az olajrepcén, a napraforgótáblákon és a kukoricán, mert ezeket közismerten szívesen látogatják a méhek. Az akkori vitákban egyébként Magyarország egyértelműen a betiltás ellen volt, a hivatalos magyar álláspont arról szólt, hogy nincs bizonyíték arra, hogy ha a rovarirtó szereket az előírásoknak megfelelően használják, akkor bármilyen jelentős fenyegetést jelentenének a méhállományra.

Egyetlen hatalmas vágóhíddá változtattuk a Földet

greenfo.hu

2018. február 10. 21:03

Drámai képet mutat a vadon élő, néhány kilónál nagyobb testű állatok számossága és össztömege a bolygón. Háziállatok 63%, emberek 27%, vadvilág 9%.

Mint Vaclav Smil a Harvesting the Biosphere című könyvében, illetve a nemrég Davosban is feltűnő Yuval Noah Harari nálunk tavaly megjelent kötetében, a Homo Deusban rámutat, a vadon élő közepes és nagytestű állatok súlya mindkét mérőszámban egyre jelentéktelenebb lesz a tenyésztett állatokhoz és, ami külön megdöbbentő, magához a 7,6 milliárdnyi emberhez képest.

A pár kilónál nagyobb testű állatok biomasszája (halak nélkül):

háziállatok 63% 700 millió tonna

emberek 27% 300 millió tonna

vadvilág 9% 100 millió tonna

Lassú de biztos pusztulást okozó vegyszer betiltását követelik

Átvétel az InfoRádió-tól

A méhek pusztulásáért felelős vegyszer, a neonikotinoid teljes körű betiltását követelte kedden a Greenpeace a Kossuth téren.

A neonikotinoid rovarölők az elmúlt években a legelterjedtebb mezőgazdasági rovarirtó szerek közé kerültek, de ezek nagy veszélyt jelentenek a méhek és a beporzó rovarok számára – mondta az InfoRádiónak Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

Sok tudós összefüggésbe hozta e szerek alkalmazását a világszerte tapasztalható méhpusztulásokkal.

A legújabb kutatások szerint a szántóföldeken természetesnek tekinthető kicsi mennyiségben is károsítja ez a hatóanyag a méhpopulációkat. A hatás nem látható azonnal, vagyis az állatok nem azonnal elpusztulnak, hanem nehezebben találnak haza és kevesebb élelmet visznek, és emiatt hosszútávon károsodik a méhcsalád.

Annyi csirketollat termelünk, hogy akár házakat is szigetelhetünk vele

Útajövőbe.eu

Elönti Angliát a csirketoll – keresik a felhasználás lehetőségeit

Évente több, mint 100.000 tonna csirketoll keletkezik Nagy-Britanniában, hisz a szigetlakók 945 millió szárnyast fogyasztanak el évente. Kutatók most olyan újrahasznosítási eljárással próbálkoznak, mely révén a csirketoll kiválthatná a műanyagokat.

A csirketoll lehet az új szuper anyag brit kutatók szerint, hisz az anyag nagyon jó tulajdonságokkal rendelkezik,