Új kiáltással reagálnak a drónokra a sárgahasú cerkófmajmok

Átvéve az index.hu-ról

KOVÁCS M. DÁVID

2019.05.28. 22:24

Veszélyforrásként észlelik, ezért egy rájuk korábban nem jellemző hanggal reagálnak a sárgahasú szavannacerkófok a drónok közeledtére, írja az MTI egy német kutatás eredményei nyomán.

Az emberszabásúakat kutató Deutsches Primatenzentrum a Nature Ecology & Evolution című lapban számolt be kutatás eredményeiről: a sárgahasú szavannacerkófok új kiáltása különbözik a többitől, amelyeket más támadók közeledtére adnak ki, de hasonlít arra, amelyet egy rokon faj, a vervet majom egyedei adnak ki, amikor sast pillantanak meg.

Bár a két faj mintegy 3 millió éve egymástól elválva fejlődik, továbbra is vannak hasonlóságok a hangjaikban. Ebből arra következtetnek, hogy az emberszabásúak kommunikációjának és hangstruktúrájának alapjai már az evolúció korai időszakaiban megteremtődtek.

Hírdetés

Ipari méretű poliptenyésztéstől rettegnek a tudósok

Átvéve a 444.hu-ról

Herczeg Márk

2019. február 1., péntek 16:08

Néhány éve Inky, az új-zélandi akvárium egyik polipja kiugrott a helyéről, 8 métert kúszott a padlón, majd egy kis vízelvezető csőbe vetette magát, ami közvetlenül az óceánba ürítette. Tintás a nagy szökéssel címlapokra került, de a poliprajongókat és -szakértőket ez nem lepte meg, hiszen a polipok nagyon intelligens állatok: képesek az eszközhasználatra, fájdalmat éreznek, terveznek, és kommunikálnak egymással, hogy koordinálhassák a vadászatot.

Ennek ellenére néhányan azon dolgoznak, hogy emberi fogyasztásra szánt polipok hamarosan víz alatti farmokon tenyésszenek.

Ez persze borzasztó lenne a polipoknak, ezek a magányos ragadozók nagyon rosszul viselik a fogságot, az apró ketrecekben szenvednek és meghalnak, ha pedig összezárják őket, megölik egymást.

A kutatókat ez mégsem akadályozza meg abban, hogy ipari méretű polipfarmokat hozzanak létre, Spanyolországtól Chilén át Kínáig tesztelik az intenzív poliptenyésztés módszereit.

Egy friss tanulmány szerint a tömeges poliptenyésztés erkölcsi és ökológiai katasztrófa lenne. Ilyen tenyészetek egyelőre nem léteznek, tehát még van idő fellépni ellenük.

A delfinek kínjukban kiabálnak, hogy a zajtól meghallják egymást

Átvéve a Qubit.hu-ról

A delfinek kínjukban elkezdtek kiabálni, hogy a nagy zajszennyezésben meghallják egymást

2018.10.28.

A tengeri állatoknak, így a delfineknek is alkalmazkodniuk kell az óceánokban is egyre inkább mérhető zajszennyezéshez. A bálnaének, a rákollócsattogás és egyes meglepően zajosan párzó halfajok természetes hangjait egyre hangosabb emberi kakofónia kíséri: kis és nagy hajók motorzúgása, orbitális szállítóhajók kürthangjai, a tengerfenéki bányászat monoton robaja, az olaj- és földgázkitermelés zaja. Mivel a hang a vízben gyorsan és messzire terjed, a tengervízi zajszennyezés intenzívebb, mint gondolnánk.

Elpusztultak az orosz/ukrán/orosz haditengerészet katonai célra kiképezett delfinjei

Átvéve a vg.hu-ról

2018. 05. 15. 08:31 MTI-hír

Elpusztult mostanra az összes, katonai célokra kiképzett delfin az ukrán haditengerészet egykori szevasztopoli bázisán azután, hogy Oroszország önkényesen elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától – mondta el az obozrevatyel.ua hírportálnak Borisz Babin, Petro Porosenko ukrán elnök állandó képviselője a Krími Autonóm Köztársaságban.

A kutyák hajlandók megosztani a jutalmat más kutyákkal, főleg ha azok ismerősök

A nagylelkűséget specifikusan emberi tulajdonságnak gondoljuk. Pedig a patkányok, a csimpánzok és más állatok is képesek erre a magatartásra.

A Vetmeduni Vienna kutatóintézetének munkatársai, Friederike Raange , Rachel Dale és munkatársaik kimutatták, hogy a kutyák képesek a jutalomfalatjuk megosztására más kutyával.

A kutya figyel, és emlékezik

Az ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportja állítja, hogy a kutyák is rendelkeznek epizodikus memóriával. Ez annyit jelent, hogy az emberekhez hasonlóan vissza tudnak emlékezni múltbeli eseményekre.

Kutatásuk alapján a kutyák képesek egy ember összetett tevékenységére visszaemlékezni, még olyan esetben is, amikor nem várják, hogy tesztelni fogják őket.

„Kutatásunk eredményét úgy tekintjük, mint egy újabb lépést az állatokat és az embereket elválasztó, mesterséges korlátok lebontása felé”

A tanuláshoz hozzátartozik a felejtés is

„Első ízben sikerült megtalálni a felejtés útját – a memóriatartalom aktív törlésének helyét az agyban” – jelentette be Cornelius Gross kutatásvezető (University Pablo Olavide, Sevilla, Spanyolország).

Némelyik madárfaj ugyanolyan okos, mint az emberszabású majmok

„Nem szükséges többrétegű emlős agykéreg a komplex gondolkodáshoz. Az agy súlya ugyancsak nem fontos a mentális képességekhez” – állítja Onur Güntürkün professzor (Ruhr-Universität Bochum).

Első pillantásra a madarak és az emlősök agya közt jelentős különbségek vannak, ennek ellenére kognitív képességek tekintetében a madarak egyes csoportjai az emberszabásúakhoz hasonlítanak.

A kutyának és valószínűleg a többi állatnak is van önfelismerő képessége

Ezt minden kutyatulajdonos kész aláírni, gondolkodás nélkül: a kutyának van öntudata. A probléma ott kezdődik, hogy a feltételezést be kell bizonyítani. Az öntudatot eddig azzal szokták demonstrálni, hogy az állatok – vagy a gyerekek – felfedezik a tükörben önmagukat.

Saját magáról, a saját testéről, az ön-azonosságáról való tudásról úgy lehet véglegesen bizonyítékot szerezni, hogy az állatnak – vagy a gyereknek – alvás (altatás) közben egy jelet (általában egy piros foltot) festenek az arcára, vagy más testrészére. Amikor aztán a gyerekek – vagy a csimpánzok – a jelről fölismerik magukat a tükörben, és többször megérintik a jelet, megvan a bizonyíték.

A teszt arra alapoz, hogy az, aki megérti az ‘én magam’ és a ‘másik’ fogalmat, az képes felismerni saját magát a tükörképben.
Ha különbséget tud tenni az alany önmaga és mások között, azt tekintik az érzelmek: öröm és bánat megértésének, a boldogság-szomorúság észrevételének a másikon, végső soron az empátia lehetőségének.

„Amikor érdeklődni kezdtem az etológiának ilyen vetülete iránt, áttanulmányoztam a szakirodalmat, és felfedeztem, hogy az állatok körében rendkívül ritka, hogy felismerik a tükörben saját magukat” – mondja Roberto Cazzolla Gatti (Tomsk State University).”