A mai fiatalok szoronganak és depressziósak

Átvéve a portfolio.hu-ról

András Bence – 2019. március 9. 15:30

Úgy tűnik, hogy valami nagyon nincs rendben a mai fiatalokkal: a Pew Research felmérése szerint a 13-17 év közötti tinik 70 százaléka gondolja úgy, hogy szorongás és depresszió nyomasztja a korosztályát. Ők a Z generáció, akik már okostelefonokkal és közösségi médiával nőttek fel, de egyelőre csak találgatni tudunk, hogy pontosan mi állhat a háttérben. Az alábbiakban az Economist és a Pew Research elemzését mutatjuk be.

Csak a nyilvánvalót mondja ki a depresszióról, épp ez benne a radikális

Átvéve a 444.hu-ról

plankog

2019. január 12., szombat 18:27

A világ mentális egészsége válságba jutott, minden országban egyre súlyosabb probléma a depresszió és a krónikus szorongás. A fejlett világban a depresszió lett a munkahelyi hiányzások egyik vezető oka, az antidepresszánsok fogyasztása pedig meredeken emelkedik.

Mindez önmagában is elég figyelemreméltó, különösen azzal együtt, hogy az emberiség akkor jutott lelki válságba, amikor egyébként a jóléte rengeteget javult. Ezzel a témával foglalkozott 2018 egyik legnagyobb vitát kiváltó könyve, amit Johann Hari brit újságíró írt Lost Connections (Elveszett kapcsolatok) címmel. A legkülönfélébb helyeken idézett könyv alaptétele pedig nagyjából az, hogy

mi van, ha ezek a mentális betegségek nem rendellenességek, hanem teljesen természetes reakciók arra a világra, amit kialakítottunk magunknak?

A barátság idős korban fontosabb a közérzetünk szempontjából, mint a családi kapcsolatok

„Ahogy öregszünk, a barátság egyre fontosabbá válik” – mondja William Chopik, a Michigan Állami Egyetem pszichológia tanársegédje. „Megtartani egy életen át néhány igazi jó barátot, jót tesz az egészségünknek is, a közérzetünknek is. Úgyhogy érdemes a barátságba invesztálni, mert boldogabbá tesz bennünket.”

Hol élnek a legboldogabb magyarok?

Átvétel az utajovobe.eu-ról

Elkészült Magyarország boldogságtérképe. A részletes felmérés rávilágít arra, hogy hazánk különböző régióiban és városaiban mennyire érzik magukat boldognak az emberek, és ez milyen összefüggésben van az életkorral, a családi állapottal, vagy éppen az iskolázottsággal.

Sírva vigad a magyar” – állítja a közismert szállóige, pedig népünk nem olyan búskomor, mint gondolnánk, a kép ennél sokkal árnyaltabb – erre világított rá az a kutatás, amelynek eredményeit egy keddi sajtótájékoztatón ismertette Bagdi Bella személyiségfejlesztő tréner, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke és prof. Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriumának vezetője.

Pihenés és a jó közérzet

A világ legnagyobb felmérését készítették el a Durham University kutatói a pihenésről.

Több mint 18 000 résztvevője volt 134 országból az online felmérésnek, ennyien voltak hajlandóak válaszolni a pihenési szokásaikra, a relaxálással és a ‘pörgéssel’ kapcsolatos nézeteikre vonatkozó kérdésekre.

A nagy ‘Pihenés Teszt’ legfontosabb megállapítása az volt, hogy azok a résztvevők, akiknek saját bevallásuk szerint több pihenésre lenne szükségük, alacsonyabb pontszámot értek el a ‘jó közérzet’ skálán.

Azoknak pedig, akik úgy gondolták, hogy ők többet pihennek, mint az átlagember – vagy nem érezték igényét a több lazításnak, a jó közérzet skálán kétszer akkora pontszámuk lett, mint a több pihenésre vágyóknak.

A barátok teszik kellemessé a Facebookozást

A Carnegie Mellon University kutatói azt vizsgálták, vajon igaz-e, amit a korábbi kutatások állítanak: az, hogy a Facebookot azok használják a legtöbbet, akik maguk alatt vannak, boldogtalanok.

„Kiderült, hogy ha olyan emberekkel váltasz szót – csak egy picit is mélyebben – a Facebookon, akiket kedvelsz, máris jobban érzed magad. Ez a személyes közlésekre vonatkozik, nem a lájkolásra.”

„Valóban több időt töltenek az érzelmileg a padlón lévő emberek az interneten, de ezt azért teszik, mert megtanulták, hogy a közösségi hálótól  jobb kedvük lesz. A háló emlékezteti őket a barátaikra, akik fontosak nekik.”

A személyes interakciók a Facebookon jelentős hatással vannak az emberek jó közérzetére, az élettel való elégedettségére – erre a felfedezésre jutottak az egyetem és a Facebook kutatói.

Jobb egészségre számíthatnak azok a nyugdíjasok, akik facebookoznak

Nem felel meg a valóságnak, hogy a nyugdíjasok nem szeretnék megtanulni a világháló használatát, nem szeretnének e-mailezni, facebookozni, twitterezni vagy chatelni. Még az okostelefon sem idegen tőlük.

Ezt állapította meg a Michigan Állami Egyetem kutatója, William Chopik, szemben az előző kutatással, amely szerint a nyugdíjas korúak nem akarnak lépést tartani a technikai fejlődéssel, nem szeretnének új dolgokat tanulni.

.A közvélekedéssel ellentétben, az idősebbek élvezik a közösségi hálót: az emailt, a Facebookot és a többi formáját az online kapcsolattartásnak, mert attól nem érzik magányosnak magukat.

Chopik szerint a közösségi háló használata révén az idősebbek egészségi állapota – a saját bevallásuk szerint – javult, kevesebb körükben a krónikus betegség és kevesebb a depresszív tünet.

A magány megváltoztatja az immunrendszert

A magány kétségkívül negatív hatással van az egészségre, ezt már kiderítették a kutatások, de a mechanizmusáról igen keveset tudtak. Most ez a University of Chicago kutatói által publikált tanulmány segít megérteni, hogyan vezet a magányosság betegséghez és korai halálhoz.