A kamaszoknak Franciaországban 9 órakor kezdődik az iskola

Átvéve a 444.hu-ról

Magyari Péter

2019. január 13., vasárnap 9:47

Párizsban a 15-18 éves tanulóknak 9-kor is kezdődhet az iskola, az oktatási miniszter egy frissen kiadott engedélye alapján.

Egyre több tudományos kutatás mutatott rá ugyanis, hogy a kamaszok biológiai órája másképpen működik, mint a kisgyerekeké és a felnőtteké. Később lesznek álmosak, de tovább is aludnának. Az egy-két órás eltolódás a belső órájukban a serdüléssel függ össze, ahogy egy kutató fogalmazott:

“a tinédzserek egy másik időzónában élnek”

Hírdetés

Az álmatlanság és a stressz összefüggése – magyar felfedezés

Átvéve az Infostart-ról

2018. október 28. 20:01

Egy most felfedezett idegsejthálózat felelős azért, hogy beállítsa agyunk éberségi állapotát. Az MTA kutatóinak, Acsády Lászlónak, Mátyás Ferencnek és munkatársaiknak az eredménye utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé. A felfedezést leíró cikk az idegtudomány legrangosabb lapjában, a Nature Neuroscience-ben jelent meg.

Nyilvános konzultáció az óraátállításról

Átvéve az inforadio.hu-ról

Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított a nyári és a téli időszámításról és az óraátállításról.

“A Bizottság magánszemélyek, az Európai Parlament és több uniós tagállam kérését figyelembe véve úgy határozott, hogy megvizsgálja a jelenlegi nyári időszámítás működését, és azt, hogy indokolt-e eltörölni az évi két óraátállítást” – olvasható a brüsszeli testület honlapján.

A gyereket szülő nők korábban halnak, mint a gyermektelenek

Átvéve a qubit.hu-ról – rövidítve. A teljes szöveg a forrás-link megkattintásával olvasható.

04.20. 734 TUDOMÁNY

Balázs Zsuzsanna

„A gyerek teljesen megfiatalít” – hangzik fel egyre gyakrabban a harmincas éveik végén, netán még később szülő nőknek tartogatott negédes sufnibölcsesség. Most tudományos bizonyítékot nyert, hogy ez biztosan nincs így. A gyerek valójában – életkortól teljesen függetlenül – öregít, méghozzá nem is kicsit. Az édesanyák a gyermektelenekhez képest legalább 4-5, pesszimistább számítások szerint akár 11 évet is veszíthetnek az életükből az anyaság miatt, állítja egy nemrég megjelent amerikai tanulmány.

A szerzők közel kétezer, 20 évesnél idősebb, de 45 évesnél fiatalabb, vagyis a termékeny éveikben járó amerikai nő vérmintája alapján próbálták eldönteni, pontosan milyen hatással is lehet a szervezetükre a gyerekvállalás. A résztvevők több mint háromnegyede legalább egyszer szült már, míg a többiek nem neveltek gyermeket.

A kutatók a vizsgálatban részt vevők fehérvérsejtjei örökítőanyagának a telomerjeit vizsgálták. A telomerek hosszú, ismétlődő szekvenciákból felépülő DNS-szakaszok a kromoszómákba rendeződött DNS-láncok végein. A szerepük az, hogy afféle molekuláris sapkaként védjék az örökítőanyagot. Az életkor előrehaladtával folyamatosan rövidülő telomereket az öregedés molekuláris markereinek tekintik.

A vizsgálatban részt vevő édesanyáknak átlagosan 116-tal volt kevesebb a kromoszómák végein a telomereket alkotó nukleotid-bázispárokból, mint a gyermekteleneknek.

A mesterséges fények felfalják az éjszakáinkat

Átvétel az index.hu-ról

2017.11.24.

A Föld éjszakai mesterséges megvilágításának fényessége és kiterjedése évente 2 százalékkal növekedett 2012 és 2016 között – állapították meg kutatók műholdas adatok alapján.

A finnek a nyári időszámítás eltörléséért kampányolnak – Európai Unió-szerte

Átvétel az inforadio.hu-ról

Finnország a nyári időszámítás eltörlését szeretné elérni az EU-nál.

A finn kormánynak aktívan fel kell lépnie az Európai Uniónál a nyári időszámítás irányelvének eltörlése érdekében – közölte a helsinki parlament illetékes bizottsága.

A szállítási és közlekedési bizottság azután nyújtotta be az az ajánlását a kormánynak, hogy több mint 70 ezer finn állampolgár kérte petícióban a nyári időszámítás beszüntetését.

A szennyezett levegő zavarja az alvást

Átvétel az utajovobe.eu-ról

A szennyezett levegő zavarja alvásunkat, állítja egy új tanulmány. A Washingtoni Egyetem kutatói kapcsolatot találtak alvásunk minősége és a levegőben lévő nitrogén-dioxid és szálló por koncentrációja között.

Szinte minden betegségünknek köze van az alváshiányhoz

„Szinte minden, a későbbiekben halálhoz vezető betegséget oki kapcsolat fűz  az alváshiányhoz”- mondja Matthew Walker, a Kalifornia Egyetem pszichológia és idegtudomány professzora. „Jó munkát végeztünk az élettartam meghosszabbítása terén, de az egészség tartamának meghosszabbításában nem jeleskedünk. Mi úgy látjuk, hogy az alvás megjavítása volna az az út, ami segíthetne egészségesnek maradni.”

A kevés vagy rossz alvást az Alzheimer-kórral, szívbetegséggel, elhízással, cukorbetegséggel és sztrókkal szokták összefüggésbe hozni.

Noha az idősebb emberek kevésbé veszik észre, mint a fiatalok (és kevésbé panaszkodnak) a tompaságra az agyukban és az alváshiány többi jelére, a tudomány felfedte már a rossz alvás és kognitív romlás együtt járását.

A fényszennyezés az utódokra is hatással van, romlik az immunrendszerük működése

Az Ohio State University kutatói állatkísérlettel igazolták az éjszakai fények káros hatását: az utódok gyengébb immunrendszerrel és károsodott belső elválasztású mirigy tevékenységgel születtek, amikor a szülők nem a természetes nappali fényt és éjszakai sötétséget kapták – még a párosodás előtti időben.

„Ez arra enged következtetni, hogy a nappal-éjszaka jellegzetes fényritmusának megszakítása hosszú távra szóló hatással van az utódra – ami igazán aggasztó” – mondja a vezető szerző Yasmine Cisse, idegtudós.

Az alvás specialisták szerint a pink zajok segítenek a mélyalvásban, a mélyalvás pedig a tanultak megerősítésében

Pink azaz rózsaszín zaj a vízesés robaja, az eső kopogása, a szél zúgása. Amikor ezek a zajok az agyhullámokkal szinkronizálódnak, az idősebb emberek mélyalvása fokozódik, és javul a memóriájuk – mondják a Northwestern University kutatói.

A mélyalvási fázisban megy ugyanis végbe a tanultak megerősítése. Csakhogy a mélyalvás már az ember életének közepe táján csökken, a tudósok véleménye szerint ez is hozzájárul az öregkori memóriavesztéshez.

„Ez egy innovatív, egyszerű és biztonságos, gyógyszermentes megoldás az agy egészségének javítására”

Egy órás ebéd utáni szunyókálás javítja a gondolkodást idősebb korban

Ahogy korosodik az ember, egyre fontosabb lesz számára gondolkodási képességének, memóriájának, döntési képességének megőrzése. Egyik lehetőség erre a délutáni alvás.

Közel háromezer 65 év feletti kínai személyt kérdeztek meg a kutatók, szokott-e délután aludni, és vizsgálták meg, milyen hatással van mentális egészségére.

Közel 60 százalékuk  válaszolt igennel: szundikáltak, 30 perctől több mint 90 percig. A legtöbben viszont 60 percet aludtak.

Mintha részeg lenne, úgy reagál az a járművezető, aki keveset aludt

Az a járművezető, aki csak 5-6 órát alszik, megduplázza  gépkocsibaleset kockázatát – állapították meg az AAA Forgalombiztonsági Alapítvány kutatói.

Márpedig a CDC (Betegségmegelőzési Központ, USA) szerint a gépkocsivezetők 35 százaléka kevesebbet alszik naponta az ajánlott 7 óránál. Öt halálos kimenetelű balesetből egyet a volán melletti elalvás okoz az Egyesült Államokban.

„Nem várhatjuk, hogy biztonságosan vezessünk akkor is, amikor kialvatlanok vagyunk”

Öt érv az olvasás mellett

A Yale Egyetem Közegészségtani Intézete vezetett egy kutatást, amely kiderítette, hogy azok az emberek, akik legalább heti három és fél órát töltenek olvasással, 23 százalékkal kisebb valószínűséggel halnak meg 12 éven belül, szemben az olvasást hanyagolókkal.

Az előző kutatásokra hivatkoznak a kutatók, amelyek megállapították, hogy az olvasás növeli az agysejtek közötti kapcsolatokat, ezzel csökkenti az idegrendszeri degenerációs folyamatokat, amelyek megrövidíthetik az életet.

Az olvasás melletti öt érv:

– Az olvasás hatékonyan csökkenti a stresszt

A stresszről a tudósok azt tartják, hogy körülbelül 60 százalékkal járul hozzá mindegyik emberi megbetegedéshez, 50 százalékkal növeli a sztrók kockázatát és 40 százalékkal a szívbetegségét.

Krónikus alváshiányban idegeket védő hatást nyújt a testedzés

Az Uppsala-i Egyetem kutatócsoportja azt vizsgálta, vajon az endocannabinoidok – amelyek ugyanazzal a receptorral kapcsolódnak, mint a kannabisz – hogyan hatnak a kevés alvásidő állapotában, és vajon az edzés változtat-e a hatáson.

A krónikus alváshiányt összefüggésbe hozzák a túlsúllyal és az elhízással, korábbi kutatások bebizonyították, hogy egészséges személyek, akik keveset aludtak, többet ettek, egészségtelen ételeket választottak, és nagy kalóriatartalmú ételek után vágyakoztak.

„Az előző kutatások kimutatták, hogy az éhséghormonok szintje alvás-megvonás után megváltozik, de az eredmények nem voltak eléggé egyértelműek. Továbbá, mivel az edzésnek sok kedvező hatása van, kíváncsiak voltunk rá, hogy az edzés befolyásolni tudja-e az alváshiány hatását a különböző hormonális utakra, amelyeket még nem is ismerünk” – magyarázta Jonathan Cedernaes, vezető szerző, az egyetem kutatója.

Hogyan károsítja a memóriát a kialvatlanság?

A Groningen-i Egyetem (Hollandia) a Pennsylvania Egyetemmel  karöltve felfedezte a mechanizmust, amellyel a kialvatlanság lerontja a memóriát.

Egérkísérleteken kimutatták, hogy öt óra alvásmegvonással a hippokampuszban romlik a neuronok közötti kapcsolat. (A hippokampusz felelős az agyban a tanulásért és az emlékezésért.)