A barátság idős korban fontosabb a közérzetünk szempontjából, mint a családi kapcsolatok

„Ahogy öregszünk, a barátság egyre fontosabbá válik” – mondja William Chopik, a Michigan Állami Egyetem pszichológia tanársegédje. „Megtartani egy életen át néhány igazi jó barátot, jót tesz az egészségünknek is, a közérzetünknek is. Úgyhogy érdemes a barátságba invesztálni, mert boldogabbá tesz bennünket.”

Szinte minden betegségünknek köze van az alváshiányhoz

„Szinte minden, a későbbiekben halálhoz vezető betegséget oki kapcsolat fűz  az alváshiányhoz”- mondja Matthew Walker, a Kalifornia Egyetem pszichológia és idegtudomány professzora. „Jó munkát végeztünk az élettartam meghosszabbítása terén, de az egészség tartamának meghosszabbításában nem jeleskedünk. Mi úgy látjuk, hogy az alvás megjavítása volna az az út, ami segíthetne egészségesnek maradni.”

A kevés vagy rossz alvást az Alzheimer-kórral, szívbetegséggel, elhízással, cukorbetegséggel és sztrókkal szokták összefüggésbe hozni.

Noha az idősebb emberek kevésbé veszik észre, mint a fiatalok (és kevésbé panaszkodnak) a tompaságra az agyukban és az alváshiány többi jelére, a tudomány felfedte már a rossz alvás és kognitív romlás együtt járását.

Hol élnek a legboldogabb magyarok?

Átvétel az utajovobe.eu-ról

Elkészült Magyarország boldogságtérképe. A részletes felmérés rávilágít arra, hogy hazánk különböző régióiban és városaiban mennyire érzik magukat boldognak az emberek, és ez milyen összefüggésben van az életkorral, a családi állapottal, vagy éppen az iskolázottsággal.

Sírva vigad a magyar” – állítja a közismert szállóige, pedig népünk nem olyan búskomor, mint gondolnánk, a kép ennél sokkal árnyaltabb – erre világított rá az a kutatás, amelynek eredményeit egy keddi sajtótájékoztatón ismertette Bagdi Bella személyiségfejlesztő tréner, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke és prof. Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriumának vezetője.

Az égésgátlók rossz irányban befolyásolják a iskoláskor előtt a gyerekek viselkedés fejlődését

Az Oregon State University környezet-epidemológusai összefüggést találtak a gyerekek társas viselkedése és az égésgátlóknak való kitettsége között.

„A viselkedést elemezve összehasonlítottuk az expozíció nagyságát a viselkedés jellemzőivel, és észrevettük, hogy azok a gyerekek, akik bizonyos típusú égésgátlóknak voltak kitéve, nagyobb valószínűséggel lettek agresszívek, arrogánsak, kegyetlenül kínzók, engedetlenek, hiperaktívak, figyelemhiányosak” – magyarázza Molly Kile környezet-epidemiológus, társprofesszor az egyetem Közegészségtani Intézetében.

Jólesik a lelkünknek – és a mentális egészségünknek – madarakat látni a környékünkön

Azok az emberek, akiknek a környezetében madarak élnek, bokrok és fák vannak, kevésbé szenvednek depressziótól, szorongástól, stressztől, mondják a University of Exeter, a Brit Madártani Egyesület és a University of Queensland kutatói.

A kutatás számos mentális előnyt tapasztalt annál a több száz embernél, akik fákat-bokrokat-madarakat látnak a házuk körül, akár a városban, akár a kertvárosban vagy peremkerületben élnek.

A növekvő egyenlőtlenséget okolják a kutatók rosszabbodó fizikai és lelki állapotunkért

A University of York professzorai, Kate Pickett és Richard Wilkinson kijelentették, hogy az egyre nagyobb jövedelemkülönbség a világ rossz közérzetének fő forrása: ebből ered a populizmustól a klímaváltozásig minden. Ez az oka rossz fizikai és lelki egészségünknek, a növekvő kábítószer-használatnak, az elhízásnak.

De más globális kockázat is származik az egyenlőtlenségből: fiskális válság, mély társadalmi instabilitás, a társadalom fokozódó polarizálódása, a megerősödő nemzeti érzület, de még a klímaváltozás és a pusztuló környezet is – mert az egyenlőtlenség a fogyasztást és a túlfogyasztást erősíti.

A minden napi kreativitás egyre jobb közérzetet ad

A minden nap művelt kreatív tevékenység hasonlít egy felfelé mutató spirálhoz: növeli a jó közérzetet, ami fokozza a kreativitást, ami tovább növeli a jó közérzetet, és így tovább – mondják az Új-Zéland-i Otago Egyetem kutatói.

Felébred az emberiség vagy szembenéz a környezeti katasztrófával?!

Az emberiségnek ébrednie kell vagy szembenéznie a környezeti katasztrófával

Átvétel a greenfo.hu-ról – Domján Dénes Péter

Sir David Attenborough, a BBC természettudós műsorvezetője aggódik a Földért, minthogy karrierjének kezdete óta a népesség megtriplázódott. Ugyanakkor hisz benne, hogy összefogással elkerülhető a tragédia.

A természetfilmezés doyenje megfújta a fejlett világ „vészkürtjét” és felszólított mindenkit az együttműködésre, mely a Föld jövőjét fenyegető túlnépesedésen és környezetromboláson való felülkerekedés kizárólagos módja. Egy Bristoli fesztivál közönségéhez intézett ébresztő-beszédében bevallotta, hogy a Föld előtt tornyosuló problémák gyakran kétségbe ejtik: „Nem nehéz elcsüggedni. Nagyon-nagyon elcsüggedni. El is szoktam. De fontos hosszútávon tekinteni a dologra.”

A város természetet ünneplő fesztiválján (Wildscreen Festival) egy természetbúvár társának Chris Packham-nek adott interjújában figyelmeztetett: „Szinte biztosra veszem, hogy e teremben majdnem mindenki látott már jobb világot, mint amit unokáink bármelyike a jövőben fog. A Föld egyre szegényebb lesz és egyre zsúfoltabb, az időjárás egyre szélsőségesebb, és a tengerek is kevéssé lesznek termékenyek. De reménykedem, hogy az emberiség eszmélni fog – méghozzá globális értelemben – és képes lesz kezelni ezeket a kihívásokat. Bízom benne, hogy mindez véghezvihető.”

A barátok teszik kellemessé a Facebookozást

A Carnegie Mellon University kutatói azt vizsgálták, vajon igaz-e, amit a korábbi kutatások állítanak: az, hogy a Facebookot azok használják a legtöbbet, akik maguk alatt vannak, boldogtalanok.

„Kiderült, hogy ha olyan emberekkel váltasz szót – csak egy picit is mélyebben – a Facebookon, akiket kedvelsz, máris jobban érzed magad. Ez a személyes közlésekre vonatkozik, nem a lájkolásra.”

„Valóban több időt töltenek az érzelmileg a padlón lévő emberek az interneten, de ezt azért teszik, mert megtanulták, hogy a közösségi hálótól  jobb kedvük lesz. A háló emlékezteti őket a barátaikra, akik fontosak nekik.”

A személyes interakciók a Facebookon jelentős hatással vannak az emberek jó közérzetére, az élettel való elégedettségére – erre a felfedezésre jutottak az egyetem és a Facebook kutatói.

Jobb egészségre számíthatnak azok a nyugdíjasok, akik facebookoznak

Nem felel meg a valóságnak, hogy a nyugdíjasok nem szeretnék megtanulni a világháló használatát, nem szeretnének e-mailezni, facebookozni, twitterezni vagy chatelni. Még az okostelefon sem idegen tőlük.

Ezt állapította meg a Michigan Állami Egyetem kutatója, William Chopik, szemben az előző kutatással, amely szerint a nyugdíjas korúak nem akarnak lépést tartani a technikai fejlődéssel, nem szeretnének új dolgokat tanulni.

.A közvélekedéssel ellentétben, az idősebbek élvezik a közösségi hálót: az emailt, a Facebookot és a többi formáját az online kapcsolattartásnak, mert attól nem érzik magányosnak magukat.

Chopik szerint a közösségi háló használata révén az idősebbek egészségi állapota – a saját bevallásuk szerint – javult, kevesebb körükben a krónikus betegség és kevesebb a depresszív tünet.

A művészet, bármilyen szinten művelik is, stresszoldó hatású

A kreatív művészetterápia oktatója Girija Kaimal (Drexel University) fiziológiai tények alapján állítja, hogy – még ha sem tapasztalatunk, sem érzékünk nincs is – a rajzoláshoz, festéshez, kollázskészítéshez, az alkotómunka akkor is kikapcsol.

„Meglepő is volt, és mégsem volt meglepő. Hiszen ez az alapeszméje a művészetterápiának: mindenki kreatív lesz és képes kifejezni magát a vizuális művészetekben, ha segítséget kap. De azt elvártam volna, hogy talán erősebb hatással lesz azokra, akiknek volt előzetes gyakorlatuk, tapasztalatuk.”

Már vágják ki a fákat a Ligetben

Átvétel a greenfo.hu-ról

Miután a József nádor téren az utolsó fát is kivágták, a héten elkezdődött a Városliget fáinak ritkítása. Emiatt a civilek elkezdték szervezni az ellenállást a fakivágások és a Liget beépítése ellen. A Facebookon szerveződők a Városliget teljes védelmét követelik és pikniket, békés demonstrációt szerveznek március 14-ére, hétfőre.

A nem-növekedés elmélete és a jóllét

A gazdasági növekedés folyamatos hajszolása helyett fenntartható, az ökológiai és társadalmi korlátokat figyelembe vevő berendezkedési forma létrehozását ígéri az úgynevezett “nemnövekedés” elmélete. Ennek működéséről Köves Alexandra közgazdász, a Corvinus Egyetem adjunktusa beszélt az InfoRádiónak.

“A “nemnövekedés” egy olyan irányzat, ami azt mondja, hogy egy korlátos világban a korlátlan növekedés nem lehetséges és a gazdasági tevékenységeink, főként a fejlett országokban, már elérték azt a szintet, ahol a környezeti és társadalmi korlátok kezdik beszűkíteni a növekedési lehetőségeket és nincs is igazán szükség erre” – mondta Köves Alexandra közgazdász, a Corvinus Egyetem adjunktusa az InfoRádiónak.