Szentségtörő – de legalábbis bizarr ötlet: a négynapos munkahét

Pénzcentrum

2019. december 20. péntek 16:50

A legfrissebb kutatások szerint nem csak boldogabbak és kipihentebbek lennénk, ha mindössze heti 4 napot dolgoznánk, de akár még komoly gazdasági előnyökre is szert tehetnénk, és nem utolsó sorban hatékonyabban végeznénk a munkánkat.

Elsőre bizarr ötletnek tűnhet a négynapos munkahét, ám a rövidebb munkaidő hosszú távon eredményesebbé teheti a munkát, és nem kétséges, hogy ez javítaná általános közérzetünket, munkahelyi jólétünket. Sokan érzik, hogy a heti 40 órás munka sokkal szűkebbé teszi életüket, holott annyi tanulnivaló van még az életükben, szeretnének fejlődni, sokféle tapasztalatra szert tenni, de ebben megakadályozza őket az irodában eltöltött idő – számol be az Independent.

Nagyobb a valószínűsége, hogy tovább él, akinek kutyája van

Átvéve a penzcentrum.hu-ról

MTI-hír

2019. október 13.

A kutyatartás csaknem negyedével csökkenti a bármely okból bekövetkező halálozás kockázatát – derült ki egy új meta-analízisből, amelyet az Amerikai Szívgyógyász Társaság folyóiratában publikáltak a kutatók.

A szakemberek tíz tanulmányt feldolgozva elemezték több mint 3,8 millió 18 éves, vagy annál idősebb páciens adatait. A tanulmányok közül kilenc hasonlította össze a bármely okból bekövetkező halálozás arányát kutyatartók és kutyát nem tartók között, és négy tanulmány vetette össze a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás arányát a két csoport között – írja a MedicalXpress egészségügyi portál.

Az eredmények szerint a kutyátlanokhoz képest a kutyatartók körében 24 százalékkal alacsonyabb volt a bármely okból bekövetkező, 65 százalékkal alacsonyabb a szívroham utáni és 31 százalékkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel összefüggő halálozás kockázata.

Ledőlnek a céges jóléti szolgáltatások utolsó bástyái: a Telekom kiárusítja az összes nyaralóját

Átvéve a portfolio.hu-ról

2019. április 23.

Eladja az országszerte található összes nyaralóját, szálláshelyét a Magyar Telekom, a teljes kínálat már ki is került a vállalat ingatlanportáljára, így az eddigi irodaházak, üzlethelyiségek, telkek mellett a kisebb házaktól kezdve egészen a több száz férőhelyes balatoni szállodáig terjedően megjelentek az eladó nyaralók.

A gazdasági válság – egészségesebbé tesz vagy megbetegít?!

Átvéve a qubit.hu-ról (forrás: Nature)

2019. 01.28. – Rácz Johanna

Meglepő összefüggésre bukkant 1922-ben két amerikai szociológus az előző ötven év gazdasági és halandósági adatait böngészve.

Az Egyesült Államokban felvett adatok alapján a szűkös idők nem jártak együtt a halálozás növekedésével, sőt éppen ennek ellentéte volt igaz: amikor a gazdaság prosperált, többen haltak meg, mint válság idején, és magasabb volt a csecsemőhalandóság is.

A kutatókat a mai napig izgatja a kérdés, hogyan hat a gazdaság teljesítménye az egészségre.

Annál is inkább, mert a következő válság beköszöntése szinte törvényszerű, a frissebb előrejelzések szerint már az év végén számítani kell rá…

A biológus, aki otthagyta az MTA-t és gerillakertész lett vidéken

Iliás-Nagy Katalin beszélgetése Fetykó Kinga biológussal az Átlátszón

• Fiatal negyvenes nő létedre ősz a hajad, nem fested. Ritka látvány manapság. Nevezhetjük társadalomkritikának?

Egyszerűen úgy érzem, hogy a világ ma arról szól, hogy legyünk szépek, fiatalok, mindig valami más, mint amik vagyunk. Engem is ért kritika a hajam miatt. Hogy miért nem festem be? Hogy miért nem vágom megint rövidre? Tele vagyunk megfelelési kényszerrel, és folyamatos nyomás alatt élünk. Csináld ezt, csináld azt, légy ilyen, légy olyan. Én egyszerűen csak olyan akarok lenni, amilyen valójában vagyok. Jelen esetben ősz hajú.

• Más nagy váltás is volt nemrég az életedben. Paradigmaváltásnak hívod, de mi is történt pontosan?

Biológusnak, illetve tanárnak tanultam Kolozsváron, rövid ideig tanítottam Máramarosszigeten a Leőwey Klára Líceumban, majd ösztöndíjjal Magyarországra kerültem és ifjú kutatóként kezdtem el dolgozni az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében. A doktori dolgozatomat pajzstetvekből írtam, de eleinte főleg pókokkal foglalkoztam. Mondjuk azt, hogy egy bizonyos szűrőn keresztül észleltem a világot, de ez lassan megváltozott.

Volt egy kutatási dilemmám, amit nem tudtam íróasztal mögött ülve megoldani. Egy bizonyos pókból rengeteget fogtunk, de nem tudtam megmagyarázni a jelenlétüket az adott környezetben. Annak idején, az egyetemen egy professzorunk azt mondta, hogy a jövő biológusai majd számítógépen nézik, ahogy a kék nyulat a piros róka levadássza, mintha ez az egész csak egy számítógépes játék lenne. Én viszont úgy éreztem, hogy biológusként nem lehet az a jövő, hogy eltűnik a „terepi tapasztalat”. Úgyhogy amikor a kollégám terepre indult, megkértem, hogy vigyen magával. Kiültem egy löszvölgy oldalába, és hagytam, hogy hasson rám a táj. Nagyon erős volt a felismerés, hogy tök mindegy mi van az íróasztalon – meg prekoncepcióként a fejemben –, tök mindegy mit mutatnak a statisztikák és a számok. Ki kell menni és látni kell. Fel kell fogni az „egészet”.

• Előadásaidban el szoktad mesélni, hogy volt egy konkrét eset, ami átkapcsolt benne valamit. Mikroszkópon keresztül pajzstetveket vizsgáltál, és az egyik – mielőtt alkoholba helyezted volna, hogy preparátumot készíts belőle –, megfordult és „rád nézett”. A tudományt gyakran éri az a bírálat, hogy mindent a legkisebb részletekig szétboncol, és közben megfeledkezik az egészről. A te esetedben viszont épp arról van szó, hogy minél mélyebbre mentél, annál közelebb kerültél egy nagyobb rendszerhez.

Csak a nyilvánvalót mondja ki a depresszióról, épp ez benne a radikális

Átvéve a 444.hu-ról

plankog

2019. január 12., szombat 18:27

A világ mentális egészsége válságba jutott, minden országban egyre súlyosabb probléma a depresszió és a krónikus szorongás. A fejlett világban a depresszió lett a munkahelyi hiányzások egyik vezető oka, az antidepresszánsok fogyasztása pedig meredeken emelkedik.

Mindez önmagában is elég figyelemreméltó, különösen azzal együtt, hogy az emberiség akkor jutott lelki válságba, amikor egyébként a jóléte rengeteget javult. Ezzel a témával foglalkozott 2018 egyik legnagyobb vitát kiváltó könyve, amit Johann Hari brit újságíró írt Lost Connections (Elveszett kapcsolatok) címmel. A legkülönfélébb helyeken idézett könyv alaptétele pedig nagyjából az, hogy

mi van, ha ezek a mentális betegségek nem rendellenességek, hanem teljesen természetes reakciók arra a világra, amit kialakítottunk magunknak?

Misszió kell a jövő munkavállalójának?

Átvéve a vg.hu-ról

2018. 06. 04. Kotroczó Melitta

Egyre fontosabb lesz a dolgozóknak, hogy élményt jelentsen a munkavégzés. A Bosch tapasztalatai szerint mind gyakoribb a visszatérés: az új kihívásokat kereső dolgozók idővel visszatérnek az első munkahelyhez.

Szinte minden iparágat érint a munkaerőhiány, ezért a vállalatoknak sokkal több energiát kell fektetniük a leendő kollégák megtalálásába és a régiek megtartásába. Tovább nehezíti a folyamatot a munkavállalók változó igénye is.

„Nagyjából tíz éve szerepelt az álláshirdetéseinkben, hogy a betanulás részeként képzésen kell részt venni a németországi telephelyen. Ám egy idő után ez inkább hátrány lett, mint előny, és volt, aki azért nem jelentkezett hozzánk, mert nem akart külföldre menni.

Az iroda megbetegít

Az iroda megbetegít – De mit tegyünk, ha mégis sokáig akarunk élni?

Átvétel a porfolio.hu-ról

2018. február 1. 14:26

A rossz levegő, a kevés fény, a sok stressz egyaránt megbetegíthet. Mivel életünk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük – a 40 év alatt közel 10 ezer napot – nagyon nem mindegy, hogy ezt milyen körülmények között tesszük. Ahogy a betegségek és a környezet kapcsolatára egyre több vizsgálat irányul, úgy gyűrűzik be ez az ismeret az irodapiac világába is. A jövőben már nem lesz elég energiahatékony irodát építeni, az is fontosabbá válik, hogy az irodai környezet segítse az egészségünk megőrzését. Erre ugyanis a munkavállalók is egyre nagyobb figyelmet fordítanak, így pedig a munkavállalókért folytatott harcban komoly stratégiai szerep juthat a megfelelő irodai környezetnek. Ezt az új irányt igyekszik megfogalmazni az új irodaminősítési rendszer, a WELL, amely sorvezetőként szolgálhat a fejlesztők és cégek számára az “egészségünket is védő” irodák kialakításában.

De mit is kellene tudnia egy épületnek?

A WELL alapvetően a felhasználó oldaláról vizsgálja az épületet, amire valóban szükség is lehet, ha azt nézzük, hogy életünk során milyen hosszú időt töltünk a munkahelyünkön.

Budapestből zöld oázis – Tényleg ez a jövő?

Átvétel a portfolio.hu-ról

A nagyobb városfejlesztési programok kapcsán, akárcsak a nagyobb lakóparkfejlesztéseknél egyre gyakrabban találkozunk különböző újfajta kifejezésekkel, amelyek között különösen gyakori a rekreáció szó említése. A szó eredetileg a szabadidő eltöltésének kultúrájára utal, de tágabb értelemben a városlakók, a városrészt használók jó közérzetét is magában foglalja. Budapest bizonyos részeinek esetében is előszeretettel alkalmazzák ezt a jelzőt, ami mögött az ott lakók számára nyújtott többletszolgáltatás lehetősége szerepel.

Tíz éve működik távhűtő központ Bécsben

Átvétel greenfo.hu-ról

Éppen tíz évvel ezelőtt, 2007-ben kezdte meg működését Bécs első távhűtő-központja. Azóta évi 15%-kal bővül a hálózat, és ma már tizenhárom ilyen hűtőmű szolgáltat hideget például kórházaknak, szállodáknak vagy a Bécsi Főpályaudvarnak. Kapacitásuk 1,2 millió hűtőszekrény teljesítményének felel meg.

A klímaváltozás és az egyre hosszabb hőhullámok miatt Európának húsz éven belül ugyanannyi hűtési energiára lesz szüksége, mint fűtésire – vélik a szakértők. Éppen ezért 2007-ben Bécs úgy döntött, hogy ebben is a környezetbarát utat választja: a szemétégetéskor és áramtermeléskor keletkező mellékterméket, a hőt használja fel a távhűtési rendszerbe betáplált, 6 fokos víz előállításához.

A hagyományos klimatizálási technikákhoz képest a távhideg előállításához ötször-tízszer kevesebb primer energia szükséges, így ugyanennyi széndioxidtól lehet megkímélni a környezetet.

Boldogabbak leszünk, ha arra használjuk a pénzt, hogy időt vásároljunk vele

Elégedettebbek leszünk az életünkkel, ha a pénzünkért időt vásárolunk: másra bízzuk a háztartási munkát, a takarítást vagy a főzést, mondják a Brit Columbia Egyetem kutatói.

„Azok az emberek, akiknek bejárónőjük van vagy fizetnek a szomszéd gyereknek, hogy nyírja le a füvet, úgy érezhetik, hogy ők most henyélnek” mondja Ashley Whillans, a Harvard business School tanársegédje, aki még akkor kivitelezte ezt a kutatást, amikor pszichológus PhD hallgató volt a Brit Columbia Egyetemen.

„De a kutatás eredménye azt mutatja, hogy ha időt veszünk, az ugyanolyan kedvező hatással van a boldogságunkra, mintha több pénzünk volna.”

A gyermekben sejtszinten leolvasható az apa tartós távolléte

Mindegy miért – börtön, halál vagy válás okozza az elválást, a gyerekre negatív fizikai és viselkedésbeli következményei vannak a szeparációnak.

Egy új kutatásban a Princeton Egyetem munkatársai megállapították, hogy az apa elvesztése negatív hatást gyakorol a gyerek telomerjeire, a kromoszómák végződéseit védő ‘sapkákra’, amelyek hossza a tudósok szerint az egészségi állapotra jellemző.

Az apa elvesztése világosan meglátszik a sejtek működésén, a telomerek becsült hosszán: az apától való távollét a születéstől 9 éves korig a gyereknél a telomerek rövidüléséhez vezet. A hatás akkor a legnagyobb, ha az apa meghal: ekkor 16 százalék a rövidülés mértéke.

A boldogságunk a forrása az egészségünknek?

Egy új kutatás azt mutatja, hogy a szubjektív jóllét vagyis az élettel való elégedettség és az élet élvezete – befolyásolják a fizikai egészséget. A kutatók azt is vizsgálták, miért van ez így és mik a feltételei a megvalósulásának.

A barátság idős korban fontosabb a közérzetünk szempontjából, mint a családi kapcsolatok

„Ahogy öregszünk, a barátság egyre fontosabbá válik” – mondja William Chopik, a Michigan Állami Egyetem pszichológia tanársegédje. „Megtartani egy életen át néhány igazi jó barátot, jót tesz az egészségünknek is, a közérzetünknek is. Úgyhogy érdemes a barátságba invesztálni, mert boldogabbá tesz bennünket.”

Szinte minden betegségünknek köze van az alváshiányhoz

„Szinte minden, a későbbiekben halálhoz vezető betegséget oki kapcsolat fűz  az alváshiányhoz”- mondja Matthew Walker, a Kalifornia Egyetem pszichológia és idegtudomány professzora. „Jó munkát végeztünk az élettartam meghosszabbítása terén, de az egészség tartamának meghosszabbításában nem jeleskedünk. Mi úgy látjuk, hogy az alvás megjavítása volna az az út, ami segíthetne egészségesnek maradni.”

A kevés vagy rossz alvást az Alzheimer-kórral, szívbetegséggel, elhízással, cukorbetegséggel és sztrókkal szokták összefüggésbe hozni.

Noha az idősebb emberek kevésbé veszik észre, mint a fiatalok (és kevésbé panaszkodnak) a tompaságra az agyukban és az alváshiány többi jelére, a tudomány felfedte már a rossz alvás és kognitív romlás együtt járását.