Nagyobb a valószínűsége, hogy tovább él, akinek kutyája van

Átvéve a penzcentrum.hu-ról

MTI-hír

2019. október 13.

A kutyatartás csaknem negyedével csökkenti a bármely okból bekövetkező halálozás kockázatát – derült ki egy új meta-analízisből, amelyet az Amerikai Szívgyógyász Társaság folyóiratában publikáltak a kutatók.

A szakemberek tíz tanulmányt feldolgozva elemezték több mint 3,8 millió 18 éves, vagy annál idősebb páciens adatait. A tanulmányok közül kilenc hasonlította össze a bármely okból bekövetkező halálozás arányát kutyatartók és kutyát nem tartók között, és négy tanulmány vetette össze a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás arányát a két csoport között – írja a MedicalXpress egészségügyi portál.

Az eredmények szerint a kutyátlanokhoz képest a kutyatartók körében 24 százalékkal alacsonyabb volt a bármely okból bekövetkező, 65 százalékkal alacsonyabb a szívroham utáni és 31 százalékkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel összefüggő halálozás kockázata.

Hírdetés

Aki képzetlenebb, hamarabb meghal

Pénzcentrum

2018. november 22. csütörtök 17:30.

Sokat dohányzunk, túlsúlyosak vagyunk, a levegőnk is szennyezett – nem meglepő, hogy a magyarok várható élettartama alacsonyabb az európai átlagnál.

Az sem meglepő, hogy az alacsonyabban képzettek európai szinten is rövidebb élettartamra számíthatnak a magasan képzetteknél, a mértéke azonban meglepő.

Megint kiderült, hogy az étkezésben a legjobb választás a mértékletesség

Infostart / MTI 2018. augusztus 17. 21:46

A szénhidrátban túl alacsony vagy túl magas étrend megemeli a korai halálozás kockázatát a Lancet című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint.

A kutatók nyolc nagyszabású tanulmány eredményeit gyűjtötték össze, és arra a megállapításra jutottak, hogy aki egészségesen akar élni, annak étrendjében mérsékelt mennyiségű szénhidrátnak is kell lennie. Az étrend teljes kalóriamennyiségéből a 40 százaléknyi szénhidrátnál kevesebb vagy a 70 százaléknyinál több az idő előtti halálozás magasabb kockázatával jár.

A hosszú fiatalság titka a fehérjefogyasztás mérsékelt korlátozásában van?

MTI-hír

2018. április 22. vasárnap

Egy fehérjecsoport aktivitásának korlátozásával hosszabbították meg legyek élettartamát a University College London (UCL) kutatói, akik szerint az eredményeik azt sugallják, hogy a táplálékbevitel mérsékelt korlátozása védelmet jelenthet az öregedéssel összefüggő számos betegséggel szemben.

Az UCL szakemberei által vezetett kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a fehérjék egy csoportjának – a GATA transzkripciós faktoroknak – a korlátozása miként hosszabbítja meg a legyek élettartamát,

A gyereket szülő nők korábban halnak, mint a gyermektelenek

Átvéve a qubit.hu-ról – rövidítve. A teljes szöveg a forrás-link megkattintásával olvasható.

04.20. 734 TUDOMÁNY

Balázs Zsuzsanna

„A gyerek teljesen megfiatalít” – hangzik fel egyre gyakrabban a harmincas éveik végén, netán még később szülő nőknek tartogatott negédes sufnibölcsesség. Most tudományos bizonyítékot nyert, hogy ez biztosan nincs így. A gyerek valójában – életkortól teljesen függetlenül – öregít, méghozzá nem is kicsit. Az édesanyák a gyermektelenekhez képest legalább 4-5, pesszimistább számítások szerint akár 11 évet is veszíthetnek az életükből az anyaság miatt, állítja egy nemrég megjelent amerikai tanulmány.

A szerzők közel kétezer, 20 évesnél idősebb, de 45 évesnél fiatalabb, vagyis a termékeny éveikben járó amerikai nő vérmintája alapján próbálták eldönteni, pontosan milyen hatással is lehet a szervezetükre a gyerekvállalás. A résztvevők több mint háromnegyede legalább egyszer szült már, míg a többiek nem neveltek gyermeket.

A kutatók a vizsgálatban részt vevők fehérvérsejtjei örökítőanyagának a telomerjeit vizsgálták. A telomerek hosszú, ismétlődő szekvenciákból felépülő DNS-szakaszok a kromoszómákba rendeződött DNS-láncok végein. A szerepük az, hogy afféle molekuláris sapkaként védjék az örökítőanyagot. Az életkor előrehaladtával folyamatosan rövidülő telomereket az öregedés molekuláris markereinek tekintik.

A vizsgálatban részt vevő édesanyáknak átlagosan 116-tal volt kevesebb a kromoszómák végein a telomereket alkotó nukleotid-bázispárokból, mint a gyermekteleneknek.

Az iroda megbetegít

Az iroda megbetegít – De mit tegyünk, ha mégis sokáig akarunk élni?

Átvétel a porfolio.hu-ról

2018. február 1. 14:26

A rossz levegő, a kevés fény, a sok stressz egyaránt megbetegíthet. Mivel életünk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük – a 40 év alatt közel 10 ezer napot – nagyon nem mindegy, hogy ezt milyen körülmények között tesszük. Ahogy a betegségek és a környezet kapcsolatára egyre több vizsgálat irányul, úgy gyűrűzik be ez az ismeret az irodapiac világába is. A jövőben már nem lesz elég energiahatékony irodát építeni, az is fontosabbá válik, hogy az irodai környezet segítse az egészségünk megőrzését. Erre ugyanis a munkavállalók is egyre nagyobb figyelmet fordítanak, így pedig a munkavállalókért folytatott harcban komoly stratégiai szerep juthat a megfelelő irodai környezetnek. Ezt az új irányt igyekszik megfogalmazni az új irodaminősítési rendszer, a WELL, amely sorvezetőként szolgálhat a fejlesztők és cégek számára az “egészségünket is védő” irodák kialakításában.

De mit is kellene tudnia egy épületnek?

A WELL alapvetően a felhasználó oldaláról vizsgálja az épületet, amire valóban szükség is lehet, ha azt nézzük, hogy életünk során milyen hosszú időt töltünk a munkahelyünkön.

Mennyi kávét igyak ahhoz, hogy hosszú életű legyek?

Átvétel a greenfo.hu-ról

2017. október 8. 18:35

Kávézással bizonyos ráktípusok, a cukorbetegség, a májbetegségek, a Parkinson-kór elkerülésének esélye is javul. A rák elkerülését a kávé antioxidáns összetevőinek tulajdonítják. Egy másik tanulmány viszont éppen a kávéfogyasztással együtt járó csökkenő élettartamról beszélt.

Darvas Béla ökotoxikológus professzor írása.

Ennyit kellene mozogni

InfoRádió

A legújabb, 17 országra kiterjedő vizsgálat igazolta az életmód orvoslás rég hangoztatott állítását, miszerint a mozgás akár életet is menthet – hangsúlyozta Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke.

750 perc hetente

A közelmúltban a The Lancet című szaklapban publikálták azt a tanulmányt, amely 17 ország 131 ezer lakosát 7 éven keresztül követve vizsgálta a mozgás és az egészség kapcsolatát. A tehetős és kevésbé gazdag országokban a kutatók azt vizsgálták, hogyan függ össze a fizikai aktivitás a szív-érrendszeri betegségekkel és a halálozással, ahol

a fizikai aktivitás alatt elég sokféle mozgást értettek, a házimunkától, a fizikai munkavégzésen és a gyalogláson keresztül a konkrét edzésig.

A Prospective Urban and Rural Epidemiological Study (PURE) arra a megállapításra jutott:

már napi 30 perces aktivitás, amelyet a hét 5 napján végzünk,

12-ből 1 halálesetet és 20-ből 1 szív-érrendszeri betegséget – stroke, szívinfarktus, szívelégtelenség – megelőzhet. Azt is megállapította, hogy a jelentősen nagyobb mennyiségű mozgás, összességében

a heti 750 perc hozta a legjobb eredményt,

ez 36 százalékkal csökkentette az idő előtti halálozási kockázatot.

A boldogságunk a forrása az egészségünknek?

Egy új kutatás azt mutatja, hogy a szubjektív jóllét vagyis az élettel való elégedettség és az élet élvezete – befolyásolják a fizikai egészséget. A kutatók azt is vizsgálták, miért van ez így és mik a feltételei a megvalósulásának.

A növekvő egyenlőtlenséget okolják a kutatók rosszabbodó fizikai és lelki állapotunkért

A University of York professzorai, Kate Pickett és Richard Wilkinson kijelentették, hogy az egyre nagyobb jövedelemkülönbség a világ rossz közérzetének fő forrása: ebből ered a populizmustól a klímaváltozásig minden. Ez az oka rossz fizikai és lelki egészségünknek, a növekvő kábítószer-használatnak, az elhízásnak.

De más globális kockázat is származik az egyenlőtlenségből: fiskális válság, mély társadalmi instabilitás, a társadalom fokozódó polarizálódása, a megerősödő nemzeti érzület, de még a klímaváltozás és a pusztuló környezet is – mert az egyenlőtlenség a fogyasztást és a túlfogyasztást erősíti.

Mennyi fizikai aktivitással lehet ledolgozni 8 óra ülés negatív hatását?

A The Lancet-ben megjelent kutatás szerint, amely egymillió ember adatait összesítette, legalább egy óra ütemes gyaloglásra vagy kerékpározásra van szükség ahhoz, hogy kiküszöböljük a korai halál kockázatát, ha nyolc óra üléssel járó munkát végzünk.

A legaktívabbak 5,6 km óránkénti sebességgel gyalogoltak vagy 16 km óránkénti sebességgel kerékpároztak, legalább egy órát naponta. 

Miért élnek tovább a nők?

Legalábbis részben megválaszolták a kérdést az Uppsalai Egyetem kutatói: az ok valószínűleg az egy nőre jutó szülések számának csökkenése lehet.

Az alacsony halálozási és alacsony termékenységi arány korszakába való átmenet előtti időben nem volt jellemző a nők hosszabb életűsége.

A magasabb zsírtartalmú sejtek hosszabb életűek

A Michigan State University kutatóinak sikerült megfejteniük az ‘elhízási paradoxonnak’ nevezett jelenséget:
Ez a fogalom azt jelenti, hogy a túlsúlyos emberek halandósága a legalacsonyabb – az összes halálok szerint, ami elég furcsa, ha összehasonlítjuk a normál súlyú, fitt emberekkel.

„Az elhízási paradoxon ugyancsak elképesztette számos tudományág tudósait” – mondta Min-Hao Kuo az egyetem biokémikusa és molekuláris biológusa. „De rögtön világossá vált a dolog, mihelyt az élesztőgombával kezdtünk foglalkozni. Ebben az élesztőgombában, ami egyébként kiváló modellje az emberi öregedésnek, felgyülemlik a triacilglicerol – zsír -, ami meghosszabbítja az élettartamot.”

Mi az az exoszkeleton?

A Notre Dame Egyetem Tudomány-Technika-Értékek Kutató Központja évente kiad egy listát az aktuális etikai dilemmákról, amelyeket a tudomány és a technika fejlődése vet föl, és a társadalom visel el.
(Az olvasók akár szavazhatnak is, melyiket találják a legnyomasztóbbnak.)

A 2016-os év legnagyobb morális kihívásai – a fontossági sorrend mellőzésével – a következők:
a beszélő Barbie baba
a génszerkesztés (génhiba-javítás)
az újszülöttek gyors genom-diagnózisa – szűrés betegségekre
a digitális alkalmazottak jogai (anonim alkalmazottak, anonim főnökök, csak a hálón találkoznak)
fej-átültetés
a darabjaikra széthulló drónok (miután elvégezte feladatát, pl. helyszínre szállította terhét, a drón szétesve eltűnik, anélkül, hogy valamit is meg lehetne tudni a ‘feladóról’)
a mesterséges anyaméh (az emberi magzat  szó szerint ‘lombikban’ nevelésére)
a csonton és bőrön át az agyunkba vezetett hirdetések, reklámok

A serdülő- és az ifjúkor meghosszabbítása az időskor rovására – ez az, amire vágytunk?

Meglepő felfedezést tettek a Scripps Kutató Intézet (The Scripps Research Institute (TSRI), California)  tudósai: egy bizonyos antidepresszánssal – a mianserinnel – fiatal korban, még serdülőként kezelt egyedeknek meghosszabbodik a fiatalságuk. Az eredményre véletlenül tettek szert,  egy szerény fonalféregnél (Caenorhabditis elegans). Innen még messze az út vége – az emberig.

„Nem akarjuk, hogy az embereknek az legyen a benyomásuk, hogy aki ezt a drogot szedi, az megnyújthatja a fiatalságát. Megcsinálhattuk ezt a férgekkel, de az embert évmilliók evolúciós fejlődése választja el a férgektől” – mondja Michael Petrascheck, az eLife folyóiratban megjelent írás vezető szerzője.
„Izgalmasnak találjuk, hogy úgy is meg lehet hosszabbítani az élettartamot, hogy a fiatal éveket hosszabbítjuk meg. És hogy ezt meg lehet csinálni.”