Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Archive for the ‘emberiség’ Category

Lehet-e amorális az emberközpontúság?

Posted by Suggestor - 2020. szeptember 10. csütörtök

Átvéve a qubit.hu-ról

MAROSÁN GYÖRGY

2020.09.09.

Az evolúció díjazza az altruizmust

Az evolúció nem a rokonságot, hanem az együttműködési hajlandóságot „díjazza”, így az altruista viselkedés nem-rokonok között is kialakulhat, de ezt valamiképpen szokássá kell formálni. Pontosan emiatt olyan fontos a morál az ember világában.

Ha ugyanis egy közösségben követendő szabállyá válik a kölcsönös – elvárt, egyben elvárható – segítség, az mindenki számára túlélési előnyt jelent.

Sőt, ezáltal nemcsak az egyének túlélési esélyei javulnak, hanem az egész csoporté is. Ezért azután a közösség elemi érdeke az altruista viselkedés fenntartása.

Éppen ezt éri el az emberi közösség a morál előírásával és betartásának ellenőrzésével. Ennek is köszönhető, hogy a történelem során az összetartó családokból egyre nagyobb és komplexebb összetartó közösségek jöttek létre: előbb a törzs, majd a falu, azután az állam, végül a nemzet.

A birodalmak korában fontos integráló eszközként szolgáltak a világvallások, megteremtve a hit testvériségét, a 19. században pedig két újabb nagy csoport – a nemzet és az osztály – alakította ki a maga sajátos, de szintén morálisan kötelező szolidaritást megkövetelő viszonyát a nemzet-testvérekhez és az osztály-testvérekhez.

Ám, amint az közösségek egyre magasabb szintjére érkezünk, a befoglaló, nagyobb közösség „testvérisége” váratlanul konfliktusba kerül az alatta levőkkel.

Amorális családközpontúság és az oligarchák

A múlt században a kutatók kis vidéki olasz falvak fejlődésképtelenségét vizsgálták. A probléma gyökerét abban találták meg, hogy a lakosok döntéseikben kizárólag a család érdekét tartották szem előtt, és nem voltak tekintettel a falu tágabb közösségének szempontjaira.

Az ebből fakadó konfliktusok leírására vezették be az amorális családközpontúság különös fogalmát (Banfield, E. 1958. The Moral Basis of a Backward Society).

Az amorális családközpontúság olyan viselkedésre utal, amikor a morál csak a családon belül kötelez, azon kívül megengedhető az amorális viselkedés. Az ilyen közösségekre azonban a bizalom és a közéleti aktivitás alacsony szintje jellemző. Az egyén visszavonul a szűk családi körbe, és csak annak érdekeire van tekintettel.

A kutatások szerint a magyar társadalomra éppen ez az amorális családközpontúság a jellemző (Gerő Márton – Hajdu Gábor: 2015. Az egyéni kapcsolathálók nagysága, heterogenitása és a társadalmi integráció Magyarországon). Részben ez a magyarázata, hogy társadalmunk olyan elfogadó a rendszerváltás, különösen 2010 után megjelenő új oligarchák viselkedése iránt. Ezek ugyanis látványosan szemléltetik, ahogy – az amorális családközpontúság morális bűnébe esve – saját családi érdekeiket a nemzet érdekei elé helyezik.

Ez arra utal, hogy társadalmunk a 21. században bizonyos értelemben visszazuhant a polgári társadalmak előtti korba, és puszta szólam csupán, hogy a nemzet minden tagja testvérnek tekinthető.

De vajon elégséges-e a testvériség érzését kizárólag a nemzet tagjaira korlátozni? Vajon kiterjeszthető-e a testvériség érzése minden élő emberre? A mindenkit magában foglaló általános testvériség felemelő érzés, de elfogadjuk-e, hogy az amorális családközpontúsághoz hasonlóan a nemzeti érzés is amorálissá is válhat?

De vajon megtaláltuk-e a végső vonatkoztatási rendszert, ha testvérként tekintünk minden ma élő emberre? A családot ösztönszerűen kiterjesztjük a múlt és a jövő felé: természetesnek vesszük az ősök örökségét, és épp így gondolunk arra, mit hagyunk utódainkra.

A társadalom tehát olyan társulás, amely nemcsak azok között áll fenn, akik ma élnek, hanem a 18. századi konzervatív brit politikust, Edmund Burke-öt idézve „ma élők és a már meghaltak, illetve a még meg sem születettek között.”

Ebből a szemszögből Földünket nem egyszerűen örököltük, inkább az utánunk következő nemzedékektől kaptuk ideiglenes használatba. Ez indokolja, hogy morális követelménnyé tegyük: éljünk úgy, hogy az utánunk következő nemzedékek képesek legyenek az általuk választott életformát folytatni, azzal a megszorítással, hogy ők is legyenek tekintettel az őket követő nemzedékekre.

Ám még ezzel sem értük el a moralitás végső határát. Ha körbepillantunk, itt vannak környezetünkben a természet élőlényei az emberszabásúaktól háziállatainkon át egészen a hangyákig, az egysejtűekig nem beszélve a növényekről.

Számos kutatás bizonyítja, hogy létezésük bizonyos értelemben feltétele a mi életünknek is, ez pedig tagadhatatlanul közösséget teremt közöttünk. Emiatt, bármilyen szélsőségesnek látszik is, indokolható, hogy a morális mérlegelést a bolygónk élőlényeire is kiterjesszük.

Vagyis, bármilyen meghökkentő, kerülnünk kell, hogy az amorális emberközpontúság bűnébe essünk.

Ahogyan nem elegendő a család érdekeinek vonatkoztatási rendszere felől ítélni, de még a nemzeti- vagy osztályközpontúság is korlátozott, sőt kevés, ha a jövő nemzedékeinek érdekére ügyelünk, úgy tűnik, napjainkban morális kérdéssé vált, hogy a Föld sokféle élőlényének szemszögéből is lássuk tetteink következményét és – miként embertársaink esetén – törekedjünk elkerülni, hogy kárt vagy felesleges fájdalmat okozzunk nekik.

A moralitás az együttélést vezérlő szabály. Először csak mindennapos társainkhoz fűződő kapcsolatainkat szervezte, azután kikerülhetetlen partnereinkhez fűződő viszonyunkat szabályozta, végül ráirányította figyelmünket a távoli, de életünket befolyásoló társakhoz fűződő viszonyunkra is. Arra figyelmeztet, hogy saját érdekünkben áll az ő szempontjaikra is tekintettel lenni. Bár ők nem én vagyok, mégsem teljesen idegenek tőlem: valamilyen mértékben egymás által létezünk.

A szerző okleveles fizikus, a filozófiai tudományok kandidátusa, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanára.

(rövidítve)

Forrás: https://qubit.hu/2020/09/09/a-moralitas-lepcsoi-avagy-lehet-e-amoralis-az-emberkozpontusag

Posted in altruizmus, Az ember, együttműködés, emberiség, természet | Címkézve: , , , | 2 hozzászólás »

A század végére Magyarország lakossága 5,2 millióra csökken

Posted by Suggestor - 2020. július 18. szombat

Átvéve a vg.hu-ról

2020. 07. 15. 13:17

MTI

Az ENSZ korábbi előrejelzésénél jóval kevesebb lehet a Föld lakosságra az évszázad végére – derült ki a The Lancet című tekintélyes orvosi folyóiratban szerdán közzétett elemzésből.

Egy kutatócsoport úgy látja, hogy a jelenlegi 7,8 milliárdról 9,7 milliárdra nőhet a Föld lakossága 2064-re, de

az évszázad végére már csak 8,8 milliárd lesz. Olvass tovább »

Posted in emberiség | Címkézve: , , , | 1 Comment »

A növények tehetnek mindenről

Posted by Suggestor - 2019. augusztus 12. hétfő

Átvéve a greenfo.hu-ról

Hargitai Miklós

2019. augusztus 10.

(szerkesztve)

A világban a növények uralkodnak. Ők diktálják a szabályokat, mi csak alkalmazkodunk. Ha azt

gondoljuk, hogy erősebbek vagyunk náluk, meg fognak tanítani rá, hogy hol a helyünk: hogy csak átmeneti vendégek voltunk az otthonukban, és hogy a vendégség véget ért.

Azok után, hogy évmilliárdokon keresztül úgyszólván egyeduralkodók voltak, ma is a növényvilág alkotja a biomassza (az összes élő szervezet) legalább 80 százalékát.

Ha a növényi biomassza egy lángos, akkor a Föld – összességében – legnagyobb tömegű „állatfaja”, az ember legfeljebb egy negyed sajtreszelék rajta, az összes vadon élő emlős állat pedig annak a negyednek is csupán az ötöde.

A madarak, halak és a többiek együttvéve sem tesznek ki annyit, mint egyetlen sószemcse.

Ez a világ a növényeké, az élet szabályait a növények írják, és minden más élőlény számára ők teremtik meg az életfeltételeket.

A növényeknek köszönhetjük az oxigén megfelelő koncentrációjú stabil jelenlétét a légkörben ugyanúgy, mint a kellemes és kiegyensúlyozott hőmérsékletet. Olvass tovább »

Posted in emberiség, Föld, klímaváltozás, Növények | Címkézve: , , | 1 Comment »

Közeleg a világkatasztrófa: egyre rövidebb az az idő, ami alatt föléljük a természet éves erőforrásait

Posted by Suggestor - 2019. július 24. szerda

Átvéve a portfolio.hu-ról

MTI

2019. július 23. 18:38

Az idén július 29-ére esik a túlfogyasztás világnapja: a Global Footprint Network adatai szerint a Föld lakossága hétfőre használja el a bolygó egyéves erőforrásait.

Mint a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében rámutat, évről évre egyre hamarabb jön el a túlfogyasztás világnapja. Tavaly még augusztus 1-jére, 2017-ben augusztus 2-ára esett ez a nap. 1970-ben pedig még csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, azóta mintegy 5 hónappal korábban használjuk el a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Olvass tovább »

Posted in ökológiai lábnyom, emberiség, Föld | Címkézve: , | Leave a Comment »

Van, ami a felmelegedésnél is pusztítóbb

Posted by Suggestor - 2018. december 11. kedd

Infostart / InfoRádió

2018. december 9. 18:50

Fehér Anna

A héten kezdődött és jövő héten is tart az ENSZ 24. Klímacsúcsa Katowicében. A cél, hogy a párizsi klímaegyezmény végrehajtásának részleteit kidolgozzák. De van két további globális környezeti probléma, ami a klímaváltozáshoz mérhető, ez a biodiverzitás-vesztés és a műanyagszennyezés.

Hatvan százalékkal csökkent a gerinces állatfajok száma a Földön a hetvenes évek óta – mondta az InfoRádiónak Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. Olvass tovább »

Posted in emberiség, Föld, klímaváltozás | Címkézve: , | 1 Comment »

Nincs olyan természeti katasztrófa, ami hatékonyabban pusztítana, mint az ember

Posted by Suggestor - 2018. május 24. csütörtök

Átvéve a qubit.hu-ról

05.22.

Dippold Ádám

Az ember csak az élőlények tömegének 0.01 százalékát teszi ki, mégis ő felelős a vadállatok 83 százalékának pusztulásáért.

A Földön ebben a pillanatban 7.6 milliárd ember él, ez pedig a teljes biomasszában szabad szemmel alig látható, mégis alapvetően meghatározza a bolygó élővilágát: nincs olyan természeti katasztrófa, ami az emberével összemérhető pusztítást végzett volna az emlősök között.

Egy friss, Ron Milo, a Weizmann Intézet biológusprofesszorának vezetésével megjelent kutatás szerint az emberi tevékenység következtében pusztult el a vadállatok 83 százaléka, miközben az emlősök tömegének 60 százalékát az ember által tenyésztett jószágok, legfőképp a sertések adják.

A földi madarak 70 százaléka baromfi, ha pedig egyszer a jövő geológusai – ha még lennének – feltárnák az antropocén kor emlékeit, a leletek nagy része fosszilizálódott csirkecsontokból állna. A kutatás szerint az emlősök mindössze négy százaléka él vadon. Olvass tovább »

Posted in Állatok, Állatok védelme, emberiség, Föld, Fenntarthatóság, haszonállatok, Növények, természet | Címkézve: , , , , , | Leave a Comment »

Egyetlen hatalmas vágóhíddá változtattuk a Földet

Posted by Suggestor - 2018. február 13. kedd

greenfo.hu

2018. február 10. 21:03

Drámai képet mutat a vadon élő, néhány kilónál nagyobb testű állatok számossága és össztömege a bolygón. Háziállatok 63%, emberek 27%, vadvilág 9%.

Mint Vaclav Smil a Harvesting the Biosphere című könyvében, illetve a nemrég Davosban is feltűnő Yuval Noah Harari nálunk tavaly megjelent kötetében, a Homo Deusban rámutat, a vadon élő közepes és nagytestű állatok súlya mindkét mérőszámban egyre jelentéktelenebb lesz a tenyésztett állatokhoz és, ami külön megdöbbentő, magához a 7,6 milliárdnyi emberhez képest.

A pár kilónál nagyobb testű állatok biomasszája (halak nélkül):

háziállatok 63% 700 millió tonna

emberek 27% 300 millió tonna

vadvilág 9% 100 millió tonna Olvass tovább »

Posted in Az ember, Állatok, Állatok védelme, emberiség, haszonállatok | Címkézve: , , , , | 1 Comment »

A behurcolt, invazív növények is jobbak, mint a semmi…

Posted by Suggestor - 2017. július 28. péntek

Az invazív, behurcolt növényfajok képesek értékes ökoszisztéma funkciókat betölteni – például a tengerparton védelmet nyújtanak a viharok ellen, élelmet adnak az állatoknak – ott, ahol a bennszülött növények hiányoznak vagy súlyosan károsodtak, hívta fel a figyelmet a Duke University és az Észak-Karolinai Wilmington Egyetem.

„A tengerparti élőhelyek gyors hanyatlásával – erre figyelmeztet kutatási eredményünk – jobb nekünk, ha hagyjuk létezni a nem-bennszülött élőlényeket-élőhelyeket, mintha semmi nincs” – mondta Aaron Ramus PhD hallgató (Wilmington Egyetem), aki a kutatást vezette.

„Jó esély van rá, hogy több invazív növény vagy állat nem lesz negatív hatással a környezetére, amit gyakran feltételezünk.” Olvass tovább »

Posted in emberiség, invazív növények, Növények | Leave a Comment »

Kevesebb gyerekkel az élhetőbb bolygóért

Posted by Suggestor - 2017. július 17. hétfő

Átvétel a greenfo.hu-ról

A kevesebb gyerek születése lenne a leghatásosabb egyéni módszer a klímaváltozás megfékezésére – derül ki egy svéd tanulmányból. Nem kellene teleszülni a világot.

“Arra a következtetésre jutottunk, hogy négy olyan módszer van, amely jelentősen csökkenti a személyes szén-dioxid-kibocsátást:

–a vegetáriánus táplálkozás,

–a repülőutakról és autóról való lemondás

–és az, ha kevesebb gyereket hozunk a világra”

– mondta el Seth Wynes, a Lundi Egyetem kutatója.

A tudományos munkát az Environmental Research Letters című tudományos lapban mutatták be. Eszerint egy ember, ha lemond az autóról, évente 2,4 tonna klímakárosító szén-dioxidot spórol meg. A hús nélküli táplálkozás 0,8 tonnányi, a repülőutakról való lemondás pedig évi 1,6 tonnányi szén-dioxiddal kevesebb kibocsátást jelent – számolták ki a tudósok.

A leghatékonyabb klímavédelmi módszer azonban a gyermektelenség – állítják a szakértők. Minden, meg nem született gyermek évente 58,6 tonna szén-dioxidot “spórol meg” a világnak.

Olvass tovább »

Posted in Az ember, CO2 felhalmozódás, emberiség, klímaváltozás, szaporodás | Címkézve: , , , , | Leave a Comment »

Az oxitocin és a spiritualitás titokzatos kapcsolata

Posted by Suggestor - 2016. szeptember 23. péntek

Az oxitocinról azt tudtuk eddig, hogy az a ‘szeretethormon’, ami altruistává tesz, amitől közelebb kerülnek egymáshoz az emberek. A Duke Egyetem legújabb kutatása most azt sugallja, hogy ez a hormon elősegíti a spiritualitást is.

A kutatásban az oxitocint szedő férfiak – röviddel a szer beszedése után – nagyfokú spiritualitást éreztek, tudatosságot, amely összeköti őket az emberiséggel. Az oxitocin hatása egy hétig tartott.

„A spiritualitást is és a meditációt is az egészséggel és a jó közérzettel kapcsolták össze az előző kutatások” – mondta Patty Van Cappellen szociálpszichológus, kutatásvezető. „Mi azok iránt a biológiai tényezők iránt érdeklődünk, amelyek erősítik a spirituális tapasztalatokat.” Olvass tovább »

Posted in Az ember, érzelmek, emberiség, közösség | Címkézve: , , | 3 hozzászólás »

Ha ezeket a jeleket látja, akkor az ön civilizációja megérett a pusztulásra

Posted by Suggestor - 2016. szeptember 13. kedd

NOL

Már a kőkorszakban is messziről üvöltött egy közösségről, hogy a végét járja, mégse volt elég néhány ezer év, hogy tanuljunk belőle.

Több előjele is van egy populáció összeomlásának. Az elmúlt évtizedekben az ökológusok már részletesen elemezték a környezeti “rendszerváltások” lefolyását és előjeleit, de azt jóval nehezebb előrejelezni, mikor fellegzik be végérvényesen egy emberi társadalomnak. Erre a problémára igyekezett megoldást találni Sean Downey, a Maryland-i Egyetem kutatója, aki hét emberi közösség összeomlását vizsgálta a Neolit korszakban, 4000-től 8000 évig visszamenően. Olvass tovább »

Posted in Az ember, emberiség | Címkézve: , | 1 Comment »