Kit mennyire idegesítenek a szomszédban ugató kutyák – magyar tudósok tanulmánya

Infostart / MTI

2019. február 13. 19:20

A kutyaugatás bosszantó hatását vizsgálták az ELTE etológiai tanszékének kutatói.

A Bioacoustics című folyóiratban megjelent tanulmányukban Jégh-Czinege Nikolett PhD-hallgató, valamint Faragó Tamás és Pongrácz Péter, a tanszékének kutatói arra kerestek választ, miért leszünk többnyire idegesek, ha kutyaugatást, főként ha a szomszéd kutyájának ugatását halljuk és vannak-e olyan emberek, akiket az átlagosnál jobban zavar, amikor ugatást hallanak?

Hírdetés

Az étcsokoládé csökkenti a stresszt és a gyulladást, javítja a memóriát

Átvéve a hvg.hu-ról

MTI-hír

A magas kakaótartalmú csokoládé fogyasztása előnyösen hat a memóriára, immunrendszerre, a közérzetre, továbbá csökkenti a stresszt és a gyulladást – állapította meg egy új kutatás.

Két tanulmány mutatta be, milyen hatással van az emberi szervezetre már akár egy tábla csokoládéban található, nagy koncentrációjú kakaó is.

“Éveken át kutattuk az étcsokoládé hatását az idegrendszerre, de mindig a cukortartalom szempontjából: minél édesebb a csoki, annál boldogabbá tesz. Először vizsgáltuk a nagy koncentrációjú kakaót, és biztató eredményekre jutottunk. Minél több kakaó van a csokoládéban, annál jobban támogatja a kognitív működést, a memóriát, a hangulatot és a védekezőrendszert”

Talán mégsem válik az ember parancsra szadistává

Átvéve az index.hu-ról

Molnár Csaba     2018. 4.13,

Két kísérlet van a szociálpszichológia történetében, amelyek meghatározzák az ember született gonoszságáról alkotott nézeteinket: Philip Zimbardo börtönkísérlete és a Milgram-kísérlet. Utóbbiban a fáma szerint átlagos civileket sikerült néhány szóval rávenni arra, hogy ártatlan embereket kínozzanak áramütésekkel. Ez az eredmény fél évszázada sokként hatott a laikusokra, de az utóbbi időben kétségek merültek fel igazságtartalmával kapcsolatban. Ez igazából jó hír is lehet: talán mégsem képes mindegyikünk az elképzelhető legnagyobb gonoszságokra.

A kutyasétáltatással fizikailag aktívak maradnak az idősek

A University of East Anglia kutatói, kimutatták, hogy a rendszeres kutyasétáltatás az idős emberek fizikai aktivitását növelte – különösen téli időszakban.

A kutatást a Norfolk vizsgálat adatai alapján végezték, amely egy angol megye, Norfolk lakosainak egészségi állapotát és jóllétét követte éveken át.

Így bukkantak rá a kutatók arra a figyelemfelkeltő információra, hogy azok az öregek, akiknek kutyájuk van – vagy sétáltatják valakinek a kutyáját, a leghatásosabb módszerrel rendelkeznek az öregkori inaktivitás ellen, mert még akkor is kimennek a szabadba és tesznek egy sétát, amikor rossz az idő.

A gyermekben sejtszinten leolvasható az apa tartós távolléte

Mindegy miért – börtön, halál vagy válás okozza az elválást, a gyerekre negatív fizikai és viselkedésbeli következményei vannak a szeparációnak.

Egy új kutatásban a Princeton Egyetem munkatársai megállapították, hogy az apa elvesztése negatív hatást gyakorol a gyerek telomerjeire, a kromoszómák végződéseit védő ‘sapkákra’, amelyek hossza a tudósok szerint az egészségi állapotra jellemző.

Az apa elvesztése világosan meglátszik a sejtek működésén, a telomerek becsült hosszán: az apától való távollét a születéstől 9 éves korig a gyereknél a telomerek rövidüléséhez vezet. A hatás akkor a legnagyobb, ha az apa meghal: ekkor 16 százalék a rövidülés mértéke.

Az agyunk jutalomnak érez minden művészi tevékenységet: a firkálgatást, a rajzolást és a kiszínezést is

Funkcionális, infravörös-közeli spektroszkóppal mérték a vér áramlását a jutalmazáshoz vezető agyterületekre a Drexel Egyetem kutatói, miközben a kutatás résztvevői művészi tevékenységet végeztek, majd összevetették a művészi tevékenység alatt megfigyeltet a normál állapottal..

„Az eredmény azt mutatja, hogy a végeredménytől függetlenül, elválaszthatatlanul hozzánk tartozik az az öröm, amit akármely művészi tevékenység végzése közben végzünk. Nagyon gyakran vagyunk kritikusak azzal szemben, amit csinálunk, mert internalizáltuk a társadalom ítélkezését arról, hogy mi a művészet, ki az igazi művész és ki nem az” – magyarázza Girija Kaimal tanársegéd, kutatásvezető.

„Ezzel elhanyagolunk – legalábbis csökkentjük a hatását – egy egyszerű, potenciális jutalmazási forrásnak az agyunkban.”

A természettel való közeli kapcsolat jelentőséget ad az életünknek

Azt mondják az Oregon State University kutatói, hogy ha szeretnénk javítani az élettel való elégedettségünkön, akkor rendszeresen kiránduljunk az erdőbe, mert a természettel való kapcsolat emeli az élettel való elégedettségünket.

De persze, ez nem minden.

„Amikor az emberek úgy érzik, hogy helyesen, fair módon mennek a dolgok, van beleszólásuk a döntésekbe és átlátható a kormányzás – ez adja meg az alapját annak, hogy az emberek kommunikáljanak a természettel.” – mondja a tanulmány vezető szerzője, Kelly Biedenweg, aki egyúttal a Halászati és Vadászati Minisztériumnak is munkatársa.

A spirituális elmélkedés változásokat hoz létre az agy jutalmazó és érzelmi központjában

A Thomas Jefferson University kutatói felfedezték, hogy azoknak a személyeknek az agyában, akik egy 7 napos spirituális elmélkedésen vettek részt, könnyebbé vált a dopaminhoz és a szerotoninhoz való hozzáférés. Ezek az idegi ingerületátvivők, illetve neurohormonok abban segítenek, hogy jobban érezzük magunkat.

Az égésgátlók rossz irányban befolyásolják a iskoláskor előtt a gyerekek viselkedés fejlődését

Az Oregon State University környezet-epidemológusai összefüggést találtak a gyerekek társas viselkedése és az égésgátlóknak való kitettsége között.

„A viselkedést elemezve összehasonlítottuk az expozíció nagyságát a viselkedés jellemzőivel, és észrevettük, hogy azok a gyerekek, akik bizonyos típusú égésgátlóknak voltak kitéve, nagyobb valószínűséggel lettek agresszívek, arrogánsak, kegyetlenül kínzók, engedetlenek, hiperaktívak, figyelemhiányosak” – magyarázza Molly Kile környezet-epidemiológus, társprofesszor az egyetem Közegészségtani Intézetében.

A minden napi kreativitás egyre jobb közérzetet ad

A minden nap művelt kreatív tevékenység hasonlít egy felfelé mutató spirálhoz: növeli a jó közérzetet, ami fokozza a kreativitást, ami tovább növeli a jó közérzetet, és így tovább – mondják az Új-Zéland-i Otago Egyetem kutatói.

Az oxitocin és a spiritualitás titokzatos kapcsolata

Az oxitocinról azt tudtuk eddig, hogy az a ‘szeretethormon’, ami altruistává tesz, amitől közelebb kerülnek egymáshoz az emberek. A Duke Egyetem legújabb kutatása most azt sugallja, hogy ez a hormon elősegíti a spiritualitást is.

A kutatásban az oxitocint szedő férfiak – röviddel a szer beszedése után – nagyfokú spiritualitást éreztek, tudatosságot, amely összeköti őket az emberiséggel. Az oxitocin hatása egy hétig tartott.

„A spiritualitást is és a meditációt is az egészséggel és a jó közérzettel kapcsolták össze az előző kutatások” – mondta Patty Van Cappellen szociálpszichológus, kutatásvezető. „Mi azok iránt a biológiai tényezők iránt érdeklődünk, amelyek erősítik a spirituális tapasztalatokat.”

Érzelem-detektor, vezeték nélkül – EQ-rádió

A Massachusetts Institute of Technology Komputertudományi és Mesterséges Intelligencia Laboratóriumának vezetője, Dina Katabi professzor munkatársaival megalkotta a szívverés és légzés mérésén alapuló EQ-rádiót, amely vezeték nélkül küldi a műszerhez a jeleket.

Az emberek érzelmeit nem mindig könnyű leolvasni az arcukról: egy mosoly elrejtheti a frusztrációt, egy pókerarc a diadalt.

Az EQ-rádió a légzésben és a szívritmusban beálló finom változásokat méri, és ezzel 87 százalékos pontossággal detektálja a vizsgált személy izgatottságát, boldogságát, haragját vagy szomorúságát.

Katabi professzor szerint a műszert jól használhatják majd a filmszínházak a nézők érzelmi reakciójának mérésére, vagy a fogyasztói magatartás vizsgálatára és – természetesen – egészségügyi célokra. A professzor lelki szemei előtt már az ‘okos otthonok’ is megjelentek, amelyek érzékelik a lakó hangulatát, és annak megfelelően állítják be a fűtést vagy javasonak egy kis friss levegőt.

A barátok teszik kellemessé a Facebookozást

A Carnegie Mellon University kutatói azt vizsgálták, vajon igaz-e, amit a korábbi kutatások állítanak: az, hogy a Facebookot azok használják a legtöbbet, akik maguk alatt vannak, boldogtalanok.

„Kiderült, hogy ha olyan emberekkel váltasz szót – csak egy picit is mélyebben – a Facebookon, akiket kedvelsz, máris jobban érzed magad. Ez a személyes közlésekre vonatkozik, nem a lájkolásra.”

„Valóban több időt töltenek az érzelmileg a padlón lévő emberek az interneten, de ezt azért teszik, mert megtanulták, hogy a közösségi hálótól  jobb kedvük lesz. A háló emlékezteti őket a barátaikra, akik fontosak nekik.”

A személyes interakciók a Facebookon jelentős hatással vannak az emberek jó közérzetére, az élettel való elégedettségére – erre a felfedezésre jutottak az egyetem és a Facebook kutatói.

Miért követnek el az emberek biztosítási csalást?

A legtöbb ember nem profi bűnöző, csak akkor merül föl benne a kár ‘felturbózása’, amikor a biztosító társaság elutasítja az igényét.

A biztosító társaságok figyelmébe ajánlja a kutató a következőket: általában akkor adunk be hamis kárigényt, ha eredeti kárigényünket elvetették. Függetlenül attól, hogy az elutasítás jogos-e vagy sem, vagy lesz-e belőle anyagi hasznunk vagy sem, ha elutasítják kérelmünket, az elkeserít bennünket, és nem-becsületesen reagálunk.