Katasztrofális helyzetben van a magyar oktatás – mondja az oktatáskutató

Átvéve a portfolio.hu-ról

2018. december 27. 16:11

A magyar közoktatás legnagyobb betegsége, hogy egészen brutális mértékű egyenlőtlenségeket teremt – mondta a Zoom.hu-nak adott interjújában Radó Péter oktatáskutató.

Szerinte a magyar közoktatás szelektáló és szegregáló. Úgy véli, hogy a hagyományos készségek terén is mélyen leszakadtunk, ám az új készségek középpontba állításával született mérésekben most valahol ott tartunk, ahol Bulgária.

A honi közoktatás nem tud mit kezdeni a sokféleséggel, a különböző hátrányokkal. Ezek számos okból, így szociális helyzetből, a nemi különbségekből, etnikai, nemzetiségi hovatartozásból vagy különböző tanulási problémákból fakadhatnak. Alig van olyan dimenzió, amely mentén ne jelennének meg durva egyenlőtlenségek. Ez többek között arra vezethető vissza, hogy az itthon használt, nagyon hagyományos, az ismeret átadására, egész osztályok tanítására berendezkedett pedagógiai kultúra teljesen alkalmatlan arra, hogy ezeket a hátrányokat kompenzálja – mondta Radó Péter oktatáskutató.

Kiemelte: van azonban egy másik problémánk is, ami még mindig az egyenlőtlenségekkel függ össze, ez pedig az egészen elképesztő mértékű szelekció.

Nincs Európában még egy olyan oktatási rendszer, amely ilyen drámai mértékben és egyértelműen a gyerekek háttere alapján osztaná őket különböző intézményekbe. Ez pedig abszurd módon felerősíti az egyenlőtlenségek hatásait.

Hírdetés

Misszió kell a jövő munkavállalójának?

Átvéve a vg.hu-ról

2018. 06. 04. Kotroczó Melitta

Egyre fontosabb lesz a dolgozóknak, hogy élményt jelentsen a munkavégzés. A Bosch tapasztalatai szerint mind gyakoribb a visszatérés: az új kihívásokat kereső dolgozók idővel visszatérnek az első munkahelyhez.

Szinte minden iparágat érint a munkaerőhiány, ezért a vállalatoknak sokkal több energiát kell fektetniük a leendő kollégák megtalálásába és a régiek megtartásába. Tovább nehezíti a folyamatot a munkavállalók változó igénye is.

„Nagyjából tíz éve szerepelt az álláshirdetéseinkben, hogy a betanulás részeként képzésen kell részt venni a németországi telephelyen. Ám egy idő után ez inkább hátrány lett, mint előny, és volt, aki azért nem jelentkezett hozzánk, mert nem akart külföldre menni.

Az agy öngyógyító, önjavító, önszervező ‘szerkezet’ – Szendi Gábor írása

Szendi Gábor: Az öngyógyító agy

A Független a szerző engedélyével közli az írást

Ahogy a csont is beforr, a seb is begyógyul, úgy sérülését követően az agy is igyekszik visszanyerni elvesztett funkcióit, ha megfelelő feltételeket teremtünk ehhez. De ne csak fizikai sérülésre gondoljunk: a trauma, a negatív élettapasztalatok ugyanúgy – pszichoterápiával. személyiségfejlesztéssel – korrigálható ‘sérüléseket’ okoznak az agyban.

Amióta Paul Broca 1861-ben először demonstrálta, hogy a bal agyfélteke egy területének sérülése a beszéd elvesztéséhez vezet, győzött a lokalizációs felfogás, amely azt állítja, hogy az agy egyes részei különféle funkciókat látnak el, és sérülésük esetén az a funkció vagy képesség elvész. Az agy modern számítógép metaforája is ezt sugallja: ha a képernyőt működtető videokártya tönkremegy, nincs “látás”. Ha a merevlemez “elszáll”, elvész vele az összes “emlék”. Az agy szerkezetként való felfogása napjainkig uralkodó nézet az orvoslásban és a rehabilitációban. Ha valakinek agyvérzéstől megbénul az egyik karja, egyet tehetünk: megtanítjuk fél kézzel élni.

Ám létezik a kutatásnak és az agyról való gondolkodásnak egy másik, háttérbe szorított irányzata is, amely végigvonul az utóbbi 150 év kutatásán, s mostanra kezdi igazán hallatni hangját. Már 1868-ban napvilágot látott Jules Cotard orvos beszámolója azokról a gyerekekről, akiknek bal agyfele fertőzés folytán elpusztult, és mégis megtanultak beszélni. Otto Soltman kutató pedig már 1876-ban leírta, hogy ha újszülött kutyáknak eltávolította a mozgásért felelős agyterületét, a kutyák felnőve mégis megtanultak járni.

Hogy tanult meg  – a fél oldalára lebénult – Papa járni?

A táplálkozás jó hatással van a szellemi teljesítményre

A táplálkozásnak a szellemi teljesítő képességre való előnyös hatását már korábban felfedezték, csak arra nem tudtak a kutatók választ adni, hogy milyen összefüggés áll a dolog hátterében. A University of Illinois tudósai most felfedezték, hogy az egyszeresen telítetlen zsírsavak – amelyek az olívaolajban, diófélékben és az avokádóban találhatók -, kapcsolatban vannak az általános intelligenciával, ami az agy figyelem hálózatának szerveződésén keresztül realizálódik.

Az ember is képes echolokációval – hangvisszaverődés útján – tájékozódni?

A hangvisszaverődéssel való tájékozódás képességével nem csak a denevérek és a tengeri emlősök vannak felruházva, az ember is ki tudja fejleszteni ezt a képességet: csettint egyet az ajkaival – és figyeli a visszaverődő hanghullámokat, hogy ‘lásson’, lássa a környezetét.

A PLOS -Computational Biology című folyóirat közölte az első komoly elemzést az emberi echolokációs (hangvisszaverődés útján történő) emberi tájékozódásról.

Az orvosok bebizonyították: az elmerült és újraélesztett gyerek tudata ép, csak a mozgáspályái károsodtak

A University of Texas Egészségtudományi Központja strukturális és funkcionális MRI-vel bebizonyította, hogy az oxigénhiány a mozgást kontrolláló területeket érinti az agyban, de az észlelés és a gondolkodás nagyjában-egészében érintetlen marad a vízbe fulladt és kimentett gyermekeknél.

A gyermekek, akiket vízben elmerülés után újraélesztettek, úgy élnek, mintha a testük börtönébe zárt rabok lennének. Nem tudnak megmozdulni, és nem tudnak beszélni.

10 ilyen – oxigénhiányos agysérülést szenvedett – gyereket vizsgáltak a kutatók az egyetemen, akik a bezártság szindróma különféle jeleit mutatták. Ez felnőtt esetében ritka állapot, és úgy vélték eddig, gyereknél még ritkábban fordul elő.

A gyermekek vízbe fulladása az egyik leggyakoribb oka a ‘bezártság szindrómának’.

Hol élnek a legboldogabb magyarok?

Átvétel az utajovobe.eu-ról

Elkészült Magyarország boldogságtérképe. A részletes felmérés rávilágít arra, hogy hazánk különböző régióiban és városaiban mennyire érzik magukat boldognak az emberek, és ez milyen összefüggésben van az életkorral, a családi állapottal, vagy éppen az iskolázottsággal.

Sírva vigad a magyar” – állítja a közismert szállóige, pedig népünk nem olyan búskomor, mint gondolnánk, a kép ennél sokkal árnyaltabb – erre világított rá az a kutatás, amelynek eredményeit egy keddi sajtótájékoztatón ismertette Bagdi Bella személyiségfejlesztő tréner, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke és prof. Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriumának vezetője.

Az égésgátlók rossz irányban befolyásolják a iskoláskor előtt a gyerekek viselkedés fejlődését

Az Oregon State University környezet-epidemológusai összefüggést találtak a gyerekek társas viselkedése és az égésgátlóknak való kitettsége között.

„A viselkedést elemezve összehasonlítottuk az expozíció nagyságát a viselkedés jellemzőivel, és észrevettük, hogy azok a gyerekek, akik bizonyos típusú égésgátlóknak voltak kitéve, nagyobb valószínűséggel lettek agresszívek, arrogánsak, kegyetlenül kínzók, engedetlenek, hiperaktívak, figyelemhiányosak” – magyarázza Molly Kile környezet-epidemiológus, társprofesszor az egyetem Közegészségtani Intézetében.

Az időskori enyhe kognitív romlás megelőzhető: számítógép-használattal, barkácsolással, társas tevékenységgel, játékkal

„Kutatócsoportunk úgy találta, hogy azoknak a személyeknek, akik ezeket a tevékenységeket hetente legkevesebb egyszer vagy kétszer végezték, kevésbé hanyatlott a kognitív képességük, mint azoknak, akik ugyanezt a tevékenységet csak havonta kétszer-háromszor – vagy ennél is kevesebbszer – végezték” – mondta Yonas Geda pszichiáter és magatartás-idegtudós, a Mayo Klinika munkatársa.

Ezek a mentálisan stimuláló tevékenységek védik – még idős korban is – az agyat az enyhe kognitív képesség-romlástól. (Az enyhe kognitív képesség-romlás egy közbülső állapot a normális öregedés és az elbutulás között.)

Még stressz alatt is jobban teljesítenek a nem ismétléssel, hanem előhívási technikával tanuló diákok

Ha úgy tanulunk, hogy az emlékek visszanyerésének technikáját gyakoroljuk, védve lesz memóriánk a stressz negatív hatása ellen – állítják a Tufts University kutatói.

120 egyetemistával végezték a kísérletet: a kísérleti személyek a visszanyerési technikával  (emlékek előhívása) megtanultak néhány sorozat szót és képet, és a stressz nem tudott negatív hatást gyakorolni a teljesítményükre.

Azok a kísérleti személyek, akik csak a tanulás technikáját ismerték: az anyag újraolvasását, hogy memorizálják, általában is, de a stressz után kiváltképpen, kevesebb részletre emlékeztek.

„A stressz alatt álló emberek tipikusan kevéssé hatékonyak az információ memóriából való visszanyerésében. Mi kimutatjuk, hogy a helyes tanulási stratégia – ez esetben a visszanyerési technika, a gyakorlati teszt, olyan erős emlékezést eredményez, hogy még nagy stresszhatás alatt is képes lesz az egyén hozzáférni a memóriájához” – mondta Avanna Thomas professzor.

Öt érv az olvasás mellett

A Yale Egyetem Közegészségtani Intézete vezetett egy kutatást, amely kiderítette, hogy azok az emberek, akik legalább heti három és fél órát töltenek olvasással, 23 százalékkal kisebb valószínűséggel halnak meg 12 éven belül, szemben az olvasást hanyagolókkal.

Az előző kutatásokra hivatkoznak a kutatók, amelyek megállapították, hogy az olvasás növeli az agysejtek közötti kapcsolatokat, ezzel csökkenti az idegrendszeri degenerációs folyamatokat, amelyek megrövidíthetik az életet.

Az olvasás melletti öt érv:

– Az olvasás hatékonyan csökkenti a stresszt

A stresszről a tudósok azt tartják, hogy körülbelül 60 százalékkal járul hozzá mindegyik emberi megbetegedéshez, 50 százalékkal növeli a sztrók kockázatát és 40 százalékkal a szívbetegségét.

Bukásra felkészülve: a vészforgatókönyvek gátolják a cél elérését

Akár személyes, akár szervezeti célokat tűzünk ki magunk elé, célszerűnek gondoljuk egy vészforgatókönyv készítését a véletlen eshetőségek kiszűrésére. Legalábbis úgy véljük, ezzel felkészülünk arra az esetre, ha nem úgy mennek a dolgok, ahogy vártuk.

A Wisconsin-Madison Egyetem Üzleti Iskolájának kutatói azonban nem így gondolják: azt mondják, hogy egy vészforgatókönyvnek még a gondolata is csökkentheti a teljesítményt, és végső soron az esélyeinket, hogy sikeresen elérjük célunkat.

Nem mindenki örül a szédítő lehetőségeknek: agyi implantátumnak, génszerkesztésnek

Aggasztja az amerikaiakat az embert okosabbá tevő agyi implantátum, a szintetikus vér, amitől sokkal gyorsabbá, erősebbé és kitartóbbá válik, nemkülönben a születendő gyermek megszerkesztett génjei, amivel kiiktatják életéből a súlyosabb betegségeket – ez derült ki a Pew Research Center felméréséből.

A felmérés a nagyközönség reakcióját vizsgálta a tudományos haladás eredményeinek alkalmazására: ‘az ember feljavításának’ három speciális esetében.

A nagy háttérzajban nem tudják megtanulni a kicsik a szavakat

Otthon is és az óvodában is, ha zaj van, nehezebb a kisgyereknek megtanulni egy új szót. Nem hallja pontosan a hangokat, nem tudja hozzákötni őket a jelentéshez.

„A szótanulás nagyon fontos készség a kisgyermek számára, megalapozza a későbbi, az iskolai tanuláshoz szükséges képességeket” – jegyzi meg Brianna McMillan, aki doktorandusz a Wisconsin-Madison Egyetemen. Ő vezette a kutatást.

„A mai lakások tele vannak zajjal, ami elvonja a figyelmet: szól a tévé, a rádió, emberek beszélnek, ez mind zavarja a gyerek szótanulását ebben a korai életszakaszban. Kutatásunk arra hívja föl a figyelmet, hogy a felnőtteknek tisztában kell lenniük ezzel.”

A megérzésünk vezessen vagy az agyunk mások érzelmeinek felfedezésében?

Az általános vélekedéssel szemben, a beleérző képességhez, az empátiához nem az ösztönös megérzés vezet el, hanem az információgyűjtő, rendszerező és elemző képességünk, mondja Jennifer Lerner (Harvard University) kutató.