Se a karantén előtti, se a karantén alatti módszerek nem lesznek jók ezután a munkában – mondja a pszichológus

Infostart / InfoRádió

Herczeg Zsolt

2020. június 28. 20:49

A koronavírus-járvány a munkavégzést is megváltoztatja – mondta az InfoRádiónak nyilatkozó klinikai szakpszichológus. Goschi Gabriella szerint a home office hatékonysága sok munkáltatót és munkavállalót elgondolkodtatott a jövőről. Mindazonáltal már most látszik, hogy sem a karantén előtti, sem a karantén alatti módszerekhez nem szabad visszatérni, tehát új rendszerre, új egyensúlyra van szükség.

Goschi Gabriella szerint ahhoz, hogy a munka hatékonysága megmaradjon, több dologra is szükség lesz. Új keretet kell kapnia a munkavállaló és a munkáltató közötti viszonynak, hiszen a régi típusú már nem fog működni, mert sokkal önállóbb és hatékonyabb munkavégzésre volt szükség.

Fontosnak tartaná, hogy a kombinációk irányába történjen elmozdulás amire már láthatók is kezdeményezések: megmaradnak az otthoni munkavégzés pozitívumai is, miközben a céghez visszatérve közösségben is folytatódik az alkotás.

Mindehhez viszont bizalom szükségeltetik majd a munkáltató részéről, hogy az alkalmazottja felnőtt ember, aki felelősségteljesen vállalja, hogy otthonról is dolgozik, még akkor is, ha leugorhatna a strandra is.

Hírdetés

A szegénység beíródik a génekbe

Átvéve a vg.hu-ról

2019. 04. 08. 18:35 – MTI

Kutatók szerint az alacsony társadalmi-gazdasági státus összefüggésben áll a DNS kémiai módosulásával.

A génekben is nyomot hagy a szegénység az amerikai Északnyugati Egyetem kutatása szerint, amelynek eredményei megváltoztatják a génekről alkotott azon elképzelést, miszerint azok az emberi test fogantatáskor rögzült, állandósult jellemzőit hordozzák magukban.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a társadalmi-gazdasági státus erőteljesen befolyásolja az ember egészségét és betegségeit, a társadalmi egyenlőtlenség pedig mindenütt jelenlévő stresszfaktor az emberi populációra nézve.

Az alacsony képzettség és jövedelem megjósolhatóan együtt jár

Fizikai aktivitással csökkenthető a memóriaromlás

Infostart / MTI

2019. január 9. 22:20

A fizikai aktivitás csökkentheti az Alzheimer-kór okozta emlékezetvesztés mértékét egy brazil tanulmány szerint. A kutatóknak sikerült meghatározniuk a kapcsolatot a betegség alakulása és az irizin nevű, a test által fizikai aktivitás során termelt hormon szintje között.

Katasztrofális helyzetben van a magyar oktatás – mondja az oktatáskutató

Átvéve a portfolio.hu-ról

2018. december 27. 16:11

A magyar közoktatás legnagyobb betegsége, hogy egészen brutális mértékű egyenlőtlenségeket teremt – mondta a Zoom.hu-nak adott interjújában Radó Péter oktatáskutató.

Szerinte a magyar közoktatás szelektáló és szegregáló. Úgy véli, hogy a hagyományos készségek terén is mélyen leszakadtunk, ám az új készségek középpontba állításával született mérésekben most valahol ott tartunk, ahol Bulgária.

A honi közoktatás nem tud mit kezdeni a sokféleséggel, a különböző hátrányokkal. Ezek számos okból, így szociális helyzetből, a nemi különbségekből, etnikai, nemzetiségi hovatartozásból vagy különböző tanulási problémákból fakadhatnak. Alig van olyan dimenzió, amely mentén ne jelennének meg durva egyenlőtlenségek. Ez többek között arra vezethető vissza, hogy az itthon használt, nagyon hagyományos, az ismeret átadására, egész osztályok tanítására berendezkedett pedagógiai kultúra teljesen alkalmatlan arra, hogy ezeket a hátrányokat kompenzálja – mondta Radó Péter oktatáskutató.

Kiemelte: van azonban egy másik problémánk is, ami még mindig az egyenlőtlenségekkel függ össze, ez pedig az egészen elképesztő mértékű szelekció.

Nincs Európában még egy olyan oktatási rendszer, amely ilyen drámai mértékben és egyértelműen a gyerekek háttere alapján osztaná őket különböző intézményekbe. Ez pedig abszurd módon felerősíti az egyenlőtlenségek hatásait.

Aki képzetlenebb, hamarabb meghal

Pénzcentrum

2018. november 22. csütörtök 17:30.

Sokat dohányzunk, túlsúlyosak vagyunk, a levegőnk is szennyezett – nem meglepő, hogy a magyarok várható élettartama alacsonyabb az európai átlagnál.

Az sem meglepő, hogy az alacsonyabban képzettek európai szinten is rövidebb élettartamra számíthatnak a magasan képzetteknél, a mértéke azonban meglepő.

Az étcsokoládé csökkenti a stresszt és a gyulladást, javítja a memóriát

Átvéve a hvg.hu-ról

MTI-hír

A magas kakaótartalmú csokoládé fogyasztása előnyösen hat a memóriára, immunrendszerre, a közérzetre, továbbá csökkenti a stresszt és a gyulladást – állapította meg egy új kutatás.

Két tanulmány mutatta be, milyen hatással van az emberi szervezetre már akár egy tábla csokoládéban található, nagy koncentrációjú kakaó is.

“Éveken át kutattuk az étcsokoládé hatását az idegrendszerre, de mindig a cukortartalom szempontjából: minél édesebb a csoki, annál boldogabbá tesz. Először vizsgáltuk a nagy koncentrációjú kakaót, és biztató eredményekre jutottunk. Minél több kakaó van a csokoládéban, annál jobban támogatja a kognitív működést, a memóriát, a hangulatot és a védekezőrendszert”

Az iroda megbetegít

Az iroda megbetegít – De mit tegyünk, ha mégis sokáig akarunk élni?

Átvétel a porfolio.hu-ról

2018. február 1. 14:26

A rossz levegő, a kevés fény, a sok stressz egyaránt megbetegíthet. Mivel életünk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük – a 40 év alatt közel 10 ezer napot – nagyon nem mindegy, hogy ezt milyen körülmények között tesszük. Ahogy a betegségek és a környezet kapcsolatára egyre több vizsgálat irányul, úgy gyűrűzik be ez az ismeret az irodapiac világába is. A jövőben már nem lesz elég energiahatékony irodát építeni, az is fontosabbá válik, hogy az irodai környezet segítse az egészségünk megőrzését. Erre ugyanis a munkavállalók is egyre nagyobb figyelmet fordítanak, így pedig a munkavállalókért folytatott harcban komoly stratégiai szerep juthat a megfelelő irodai környezetnek. Ezt az új irányt igyekszik megfogalmazni az új irodaminősítési rendszer, a WELL, amely sorvezetőként szolgálhat a fejlesztők és cégek számára az “egészségünket is védő” irodák kialakításában.

De mit is kellene tudnia egy épületnek?

A WELL alapvetően a felhasználó oldaláról vizsgálja az épületet, amire valóban szükség is lehet, ha azt nézzük, hogy életünk során milyen hosszú időt töltünk a munkahelyünkön.

Az agy öngyógyító, önjavító, önszervező ‘szerkezet’ – Szendi Gábor írása

Szendi Gábor: Az öngyógyító agy

A Független a szerző engedélyével közli az írást

Ahogy a csont is beforr, a seb is begyógyul, úgy sérülését követően az agy is igyekszik visszanyerni elvesztett funkcióit, ha megfelelő feltételeket teremtünk ehhez. De ne csak fizikai sérülésre gondoljunk: a trauma, a negatív élettapasztalatok ugyanúgy – pszichoterápiával. személyiségfejlesztéssel – korrigálható ‘sérüléseket’ okoznak az agyban.

Amióta Paul Broca 1861-ben először demonstrálta, hogy a bal agyfélteke egy területének sérülése a beszéd elvesztéséhez vezet, győzött a lokalizációs felfogás, amely azt állítja, hogy az agy egyes részei különféle funkciókat látnak el, és sérülésük esetén az a funkció vagy képesség elvész. Az agy modern számítógép metaforája is ezt sugallja: ha a képernyőt működtető videokártya tönkremegy, nincs “látás”. Ha a merevlemez “elszáll”, elvész vele az összes “emlék”. Az agy szerkezetként való felfogása napjainkig uralkodó nézet az orvoslásban és a rehabilitációban. Ha valakinek agyvérzéstől megbénul az egyik karja, egyet tehetünk: megtanítjuk fél kézzel élni.

Ám létezik a kutatásnak és az agyról való gondolkodásnak egy másik, háttérbe szorított irányzata is, amely végigvonul az utóbbi 150 év kutatásán, s mostanra kezdi igazán hallatni hangját. Már 1868-ban napvilágot látott Jules Cotard orvos beszámolója azokról a gyerekekről, akiknek bal agyfele fertőzés folytán elpusztult, és mégis megtanultak beszélni. Otto Soltman kutató pedig már 1876-ban leírta, hogy ha újszülött kutyáknak eltávolította a mozgásért felelős agyterületét, a kutyák felnőve mégis megtanultak járni.

Hogy tanult meg  – a fél oldalára lebénult – Papa járni?

A táplálkozás jó hatással van a szellemi teljesítményre

A táplálkozásnak a szellemi teljesítő képességre való előnyös hatását már korábban felfedezték, csak arra nem tudtak a kutatók választ adni, hogy milyen összefüggés áll a dolog hátterében. A University of Illinois tudósai most felfedezték, hogy az egyszeresen telítetlen zsírsavak – amelyek az olívaolajban, diófélékben és az avokádóban találhatók -, kapcsolatban vannak az általános intelligenciával, ami az agy figyelem hálózatának szerveződésén keresztül realizálódik.

Az orvosok bebizonyították: az elmerült és újraélesztett gyerek tudata ép, csak a mozgáspályái károsodtak

A University of Texas Egészségtudományi Központja strukturális és funkcionális MRI-vel bebizonyította, hogy az oxigénhiány a mozgást kontrolláló területeket érinti az agyban, de az észlelés és a gondolkodás nagyjában-egészében érintetlen marad a vízbe fulladt és kimentett gyermekeknél.

A gyermekek, akiket vízben elmerülés után újraélesztettek, úgy élnek, mintha a testük börtönébe zárt rabok lennének. Nem tudnak megmozdulni, és nem tudnak beszélni.

10 ilyen – oxigénhiányos agysérülést szenvedett – gyereket vizsgáltak a kutatók az egyetemen, akik a bezártság szindróma különféle jeleit mutatták. Ez felnőtt esetében ritka állapot, és úgy vélték eddig, gyereknél még ritkábban fordul elő.

A gyermekek vízbe fulladása az egyik leggyakoribb oka a ‘bezártság szindrómának’.

A dió fogyasztása kedvezően befolyásolja a bél baktériumflóráját

„A diót ‘szupertápláléknak’ is nevezik, mert gazdag omega-3 zsírsavakban, alfa linolénsavban, rostban és igen nagy koncentrációban tartalmaz antioxidánsokat” – mondja Dr. Lauri Byerley, a fiziológiai kutatásokat vezető professzor a Louisiana Állami Egyetemen.

„Most egy újabb szuperfood hatást adhatunk hozzá a dió előnyös tulajdonságaihoz: kedvező változásokat képes előidézni a bélflórában.”

Az arcunkról leolvasható, hogy a gazdagok vagy a szegények közé tartozunk-e

Mindnyájan tudjuk, mennyire fontos az első benyomás, de azt, hogy még a szociális helyzetünk is nyitva áll egy idegen szemlélő előtt, azt nem gondoltuk volna.

A Torontói Egyetem pszichológus professzora, Nicholas Rule és PhD hallgatója, Thora Bjornsdottir erre a felfedezésre jutottak, amikor teljesen semleges, érzelemmentes arcokat mutattak kísérleti személyeknek, akik a semleges arcra tekintve eléggé megbízhatóan kitalálták, hogy az átlagosnál szegényebb vagy gazdagabb személyről készült-e a kép.

Az emberek, természetesen, olyan éles szituációban is alkalmazzák ezt az ösztönös tudásukat, amikor egy alkalmazott felvételéről van szó, mondja Rule professzor a Journal of Personality and Social Psychology című folyóiratban..

„Ez azt jelenti, hogy az alig észrevehető, finom kis jel az arcunkon, ami a társadalmi hovatartozásunkról ad felvilágosítást, örökre megmarad. Azok az első benyomások önbeteljesítő jóslattá válhatnak, befolyásolhatják a kapcsolatainkat és a lehetőségeinket – magyarázza Bjornsdottir.

Óvatosság, türelmetlenség és lustaság: ragadósak ezek a tulajdonságok?

‘Az óvatosság’, ‘a türelmetlenség’ és a  lustaság a személyiségnek olyan vonásai, amelyek megmutatják, hogyan érzékeli az egyes ember a kockázat, a késedelem vagy a törekvés súlyát (a fenti személyiségvonások sorrendjében).

Egy új kutatás azt sugallja, hogy az emberek hozzáállása a törekvéshez, a késedelemhez vagy a kockázathoz önkéntelenül is hasonul a többiekéhez.

Jean Daunizeau és Marie Devaine (INSERM, Párizs) a kognitív pszichológiát kombinálta a matematikai modellezéssel, hogy feltárja az attitűdök közeledésének törvényszerűségét.

Az égésgátlók rossz irányban befolyásolják a iskoláskor előtt a gyerekek viselkedés fejlődését

Az Oregon State University környezet-epidemológusai összefüggést találtak a gyerekek társas viselkedése és az égésgátlóknak való kitettsége között.

„A viselkedést elemezve összehasonlítottuk az expozíció nagyságát a viselkedés jellemzőivel, és észrevettük, hogy azok a gyerekek, akik bizonyos típusú égésgátlóknak voltak kitéve, nagyobb valószínűséggel lettek agresszívek, arrogánsak, kegyetlenül kínzók, engedetlenek, hiperaktívak, figyelemhiányosak” – magyarázza Molly Kile környezet-epidemiológus, társprofesszor az egyetem Közegészségtani Intézetében.

Az alvás specialisták szerint a pink zajok segítenek a mélyalvásban, a mélyalvás pedig a tanultak megerősítésében

Pink azaz rózsaszín zaj a vízesés robaja, az eső kopogása, a szél zúgása. Amikor ezek a zajok az agyhullámokkal szinkronizálódnak, az idősebb emberek mélyalvása fokozódik, és javul a memóriájuk – mondják a Northwestern University kutatói.

A mélyalvási fázisban megy ugyanis végbe a tanultak megerősítése. Csakhogy a mélyalvás már az ember életének közepe táján csökken, a tudósok véleménye szerint ez is hozzájárul az öregkori memóriavesztéshez.

„Ez egy innovatív, egyszerű és biztonságos, gyógyszermentes megoldás az agy egészségének javítására”