A szegénység beíródik a génekbe

Átvéve a vg.hu-ról

2019. 04. 08. 18:35 – MTI

Kutatók szerint az alacsony társadalmi-gazdasági státus összefüggésben áll a DNS kémiai módosulásával.

A génekben is nyomot hagy a szegénység az amerikai Északnyugati Egyetem kutatása szerint, amelynek eredményei megváltoztatják a génekről alkotott azon elképzelést, miszerint azok az emberi test fogantatáskor rögzült, állandósult jellemzőit hordozzák magukban.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a társadalmi-gazdasági státus erőteljesen befolyásolja az ember egészségét és betegségeit, a társadalmi egyenlőtlenség pedig mindenütt jelenlévő stresszfaktor az emberi populációra nézve.

Az alacsony képzettség és jövedelem megjósolhatóan együtt jár

Hírdetés

Katasztrofális helyzetben van a magyar oktatás – mondja az oktatáskutató

Átvéve a portfolio.hu-ról

2018. december 27. 16:11

A magyar közoktatás legnagyobb betegsége, hogy egészen brutális mértékű egyenlőtlenségeket teremt – mondta a Zoom.hu-nak adott interjújában Radó Péter oktatáskutató.

Szerinte a magyar közoktatás szelektáló és szegregáló. Úgy véli, hogy a hagyományos készségek terén is mélyen leszakadtunk, ám az új készségek középpontba állításával született mérésekben most valahol ott tartunk, ahol Bulgária.

A honi közoktatás nem tud mit kezdeni a sokféleséggel, a különböző hátrányokkal. Ezek számos okból, így szociális helyzetből, a nemi különbségekből, etnikai, nemzetiségi hovatartozásból vagy különböző tanulási problémákból fakadhatnak. Alig van olyan dimenzió, amely mentén ne jelennének meg durva egyenlőtlenségek. Ez többek között arra vezethető vissza, hogy az itthon használt, nagyon hagyományos, az ismeret átadására, egész osztályok tanítására berendezkedett pedagógiai kultúra teljesen alkalmatlan arra, hogy ezeket a hátrányokat kompenzálja – mondta Radó Péter oktatáskutató.

Kiemelte: van azonban egy másik problémánk is, ami még mindig az egyenlőtlenségekkel függ össze, ez pedig az egészen elképesztő mértékű szelekció.

Nincs Európában még egy olyan oktatási rendszer, amely ilyen drámai mértékben és egyértelműen a gyerekek háttere alapján osztaná őket különböző intézményekbe. Ez pedig abszurd módon felerősíti az egyenlőtlenségek hatásait.

Aki képzetlenebb, hamarabb meghal

Pénzcentrum

2018. november 22. csütörtök 17:30.

Sokat dohányzunk, túlsúlyosak vagyunk, a levegőnk is szennyezett – nem meglepő, hogy a magyarok várható élettartama alacsonyabb az európai átlagnál.

Az sem meglepő, hogy az alacsonyabban képzettek európai szinten is rövidebb élettartamra számíthatnak a magasan képzetteknél, a mértéke azonban meglepő.

Az arcunkról leolvasható, hogy a gazdagok vagy a szegények közé tartozunk-e

Mindnyájan tudjuk, mennyire fontos az első benyomás, de azt, hogy még a szociális helyzetünk is nyitva áll egy idegen szemlélő előtt, azt nem gondoltuk volna.

A Torontói Egyetem pszichológus professzora, Nicholas Rule és PhD hallgatója, Thora Bjornsdottir erre a felfedezésre jutottak, amikor teljesen semleges, érzelemmentes arcokat mutattak kísérleti személyeknek, akik a semleges arcra tekintve eléggé megbízhatóan kitalálták, hogy az átlagosnál szegényebb vagy gazdagabb személyről készült-e a kép.

Az emberek, természetesen, olyan éles szituációban is alkalmazzák ezt az ösztönös tudásukat, amikor egy alkalmazott felvételéről van szó, mondja Rule professzor a Journal of Personality and Social Psychology című folyóiratban..

„Ez azt jelenti, hogy az alig észrevehető, finom kis jel az arcunkon, ami a társadalmi hovatartozásunkról ad felvilágosítást, örökre megmarad. Azok az első benyomások önbeteljesítő jóslattá válhatnak, befolyásolhatják a kapcsolatainkat és a lehetőségeinket – magyarázza Bjornsdottir.

A hely a társadalmi ranglétrán befolyással van az immunrendszerre is

Az alacsony társadalmi státusz, az elesettek egészségére is hatással van: Amerikában például, a legalacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzetűek között többen vannak a szívbetegek, cukorbetegek. Több mint tíz évvel kevesebb körükben a várható élettartam, mint a társadalmi ranglétra felső végén.

A leggazdagabb 1 százalék és a legszegényebb 1 százalék között a várható élettartam különbség 14,6 év.

Természetesen, különbözik az életmódjuk, a táplálkozásuk, a munkájuk, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésük is, de a krónikus stressz az alacsony sorúak immunrendszerének működését is rossz irányban befolyásolja.

A gazdagok öntudatlanul nem szentelnek nagyobb figyelmet embertársaiknak

Társadalmi hovatartozásunktól függ, mennyi időre képes egy embertársunk, mondjuk egy utcai járókelő lekötni a figyelmünket – mondják a New York University pszichológusai.

Azok az emberek, akik önmagukat magas társadalmi osztályba tartozónak tartják, kevesebbet időznek a velük szembe jövő járókelő arcán, mint azok, akiknek a sora nem megy olyan fényesen. Ráadásul ez nem is tudatos döntés eredménye, hanem spontán kognitív folyamat.

„Akár az utcán, akár laboratóriumban, online kísérletekben vizsgálódtunk, kutatásunk azt mutatja, hogy egy ember sokkal nagyobb valószínűséggel kapja el egy másik ember tekintetét, ha ő maga alacsonyabb társadalmi osztályba tartozik, mint ha magasabb társadalmi osztályba tartozna” – mondja Pia Dietze pszichológus. „A más kulturális csoportba tartozáshoz  hasonlóan, a különböző társadalmi osztályok is megosztják az embereket: az információfeldolgozásukat spontán módon áthatja a hovatartozásuk.”