Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Archive for the ‘közösség’ Category

Felébred az emberiség vagy szembenéz a környezeti katasztrófával?!

Posted by Suggestor - 2016. november 14. hétfő

Az emberiségnek ébrednie kell vagy szembenéznie a környezeti katasztrófával

Átvétel a greenfo.hu-ról – Domján Dénes Péter

Sir David Attenborough, a BBC természettudós műsorvezetője aggódik a Földért, minthogy karrierjének kezdete óta a népesség megtriplázódott. Ugyanakkor hisz benne, hogy összefogással elkerülhető a tragédia.

A természetfilmezés doyenje megfújta a fejlett világ „vészkürtjét” és felszólított mindenkit az együttműködésre, mely a Föld jövőjét fenyegető túlnépesedésen és környezetromboláson való felülkerekedés kizárólagos módja. Egy Bristoli fesztivál közönségéhez intézett ébresztő-beszédében bevallotta, hogy a Föld előtt tornyosuló problémák gyakran kétségbe ejtik: „Nem nehéz elcsüggedni. Nagyon-nagyon elcsüggedni. El is szoktam. De fontos hosszútávon tekinteni a dologra.”

A város természetet ünneplő fesztiválján (Wildscreen Festival) egy természetbúvár társának Chris Packham-nek adott interjújában figyelmeztetett: „Szinte biztosra veszem, hogy e teremben majdnem mindenki látott már jobb világot, mint amit unokáink bármelyike a jövőben fog. A Föld egyre szegényebb lesz és egyre zsúfoltabb, az időjárás egyre szélsőségesebb, és a tengerek is kevéssé lesznek termékenyek. De reménykedem, hogy az emberiség eszmélni fog – méghozzá globális értelemben – és képes lesz kezelni ezeket a kihívásokat. Bízom benne, hogy mindez véghezvihető.” Olvass tovább »

Reklámok

Posted in Az ember, életminőség, együttműködés, Föld, Fenntarthatóság, környezeti mérgek, környezetszennyezés, közösség, megújuló energia, népességrobbanás, nemnövekedés, politika, szaporodás | Címkézve: , , , | Leave a Comment »

Az oxitocin és a spiritualitás titokzatos kapcsolata

Posted by Suggestor - 2016. szeptember 23. péntek

Az oxitocinról azt tudtuk eddig, hogy az a ‘szeretethormon’, ami altruistává tesz, amitől közelebb kerülnek egymáshoz az emberek. A Duke Egyetem legújabb kutatása most azt sugallja, hogy ez a hormon elősegíti a spiritualitást is.

A kutatásban az oxitocint szedő férfiak – röviddel a szer beszedése után – nagyfokú spiritualitást éreztek, tudatosságot, amely összeköti őket az emberiséggel. Az oxitocin hatása egy hétig tartott.

„A spiritualitást is és a meditációt is az egészséggel és a jó közérzettel kapcsolták össze az előző kutatások” – mondta Patty Van Cappellen szociálpszichológus, kutatásvezető. „Mi azok iránt a biológiai tényezők iránt érdeklődünk, amelyek erősítik a spirituális tapasztalatokat.” Olvass tovább »

Posted in Az ember, érzelmek, emberiség, közösség | Címkézve: , , | 3 hozzászólás »

A barátok teszik kellemessé a Facebookozást

Posted by Suggestor - 2016. szeptember 9. péntek

A Carnegie Mellon University kutatói azt vizsgálták, vajon igaz-e, amit a korábbi kutatások állítanak: az, hogy a Facebookot azok használják a legtöbbet, akik maguk alatt vannak, boldogtalanok.

„Kiderült, hogy ha olyan emberekkel váltasz szót – csak egy picit is mélyebben – a Facebookon, akiket kedvelsz, máris jobban érzed magad. Ez a személyes közlésekre vonatkozik, nem a lájkolásra.”

„Valóban több időt töltenek az érzelmileg a padlón lévő emberek az interneten, de ezt azért teszik, mert megtanulták, hogy a közösségi hálótól  jobb kedvük lesz. A háló emlékezteti őket a barátaikra, akik fontosak nekik.”

A személyes interakciók a Facebookon jelentős hatással vannak az emberek jó közérzetére, az élettel való elégedettségére – erre a felfedezésre jutottak az egyetem és a Facebook kutatói. Olvass tovább »

Posted in a magány, Az ember, életminőség, érzelmek, közösség | Címkézve: , , , , , | 1 Comment »

Biogazdaság, ahonnan hozzá lehet jutni húshoz, tojáshoz

Posted by Suggestor - 2016. május 6. péntek

Átvétel a tudatosvasarlo.hu-ról
2016.05.02. / Mayer Barbara

Egy biogazdaság, ahol foglyok és fácánok nevelkednek, szárnyal a tyúklízing és hamarosan beindul az első hazai húsos közösségi gazdaság is.

Lengyel Zoltán a Hajdú-Bihar megyei Polgár határában hozta létre Táncoskertet. Korábban programozóként dolgozott Budapesten, de egy idő után elege lett a városi létből. Az is problémát jelentett, hogy nem jut hozzá jó minőségű húshoz, ha nem utazik haza a szüleihez. Egy időre még vegetáriánus is lett, de rájött ez nem az ő műfaja.  Ekkor jöttek a foglyok…

 

A foglyoktól a közösségi gazdaságig

Zoli ekkortájt találkozott a foglyokkal, ezért úgy döntött visszaköltözik Polgárra, és létrehoz egy vadgazdaságot. Szeretett volna részt venni a Magyarországon is őshonos fogoly élőhely fejlesztésében és telepítésében. Így indult el 3 éve az a projekt, amelynek keretében olyan fogoly és fácánállományt nevel, „ami fél a rókától és képes repülni”, azaz képes a vadonban túlélni.

 

Mivel a feltételek a keltetéshez adva voltak, de a fácán és a fogolynevelés csak szezonális, az állatállomány gyorsan kiegészült csirkékkel, majd jöttek a többiek is. Ma már 400-500 csirke, 12 szürke marha, 15-20 racka juh, 6 mangalica, továbbá óriás nyulak, pulykák, ludak, kacsák is élnek a tanyán. Hamarosan csatlakozik még 2 magyar tarka is az állományhoz.

 

Zoli célja ekkor már egy közösségi gazdaság létrehozása volt, amely úttörő vállalkozás, hiszen ez az első húsos közösségi mezőgazdaság kezdeményezés Magyarországon.  Egy évre előre meg kellett terveznie az árakat, és az állományt is, úgy hogy nem volt még erre hazai minta, tapasztalat.

Táncoskert Biogazdaság 
Weboldal: tancoskert.brow.hu
Facebook: https://www.facebook.com/tancoskert/?fref=ts
Email: tancoskert@foldmuves.hu

A Táncoskert a füves síkságok vonuló csordáit modellezi, az állatok folyamatos mozgásban vannak, és a szabad ég alatt nevelkednek. Egy területen először a marhák, majd a birkák legelnek, őket követik a csirkék, majd az adott terület pihen. Ez a regeneratív módszer is egyedülálló itthon, ezért a tervezés és az engedélyeztetés is sok fejtörést okozott mind Zolinak, mind a hatóságoknak.  „Akik engedélyeznek, lekapjak a hajukat, amikor mondom, hogy nekem nincs sok csirkém, a pestieknek van, csak itt etetem őket, mert ugye a panelban mégsem lehet .”

Tyúklízing

A tyúklízing, vagy közösségi tyúk program a tavalyi évben indult el. Ennek lényege, hogy a tagok egy évre bérelhetnek tojókat és az adott időszakban általuk tojt tojásokat heti vagy kétheti rendszerességgel vehetik át. Ez úgy kell elképzelni, hogy van egy külön tyúkbusz (vándoról), ahol a lízingelt csirkék élnek. Zoli vezeti a hozamukat. A tagok mindig az adott hét tojástermésének átlagát kapják meg. Elő lehet fizetni több csirkére is, ekkor értelemszerűen duplázódik, vagy triplázódik a tojás rész. A tapasztalatok alapján egy csirke átlag 0-7 tojást tojik hetente, és 150-160 tojással lehet számolni éves szinten. A tavalyi évben 208 tojás jutott egy lízingelt tojóra.

Hús tagság

Csatlakozz Te is a Táncoskert közösségi gazdasághoz! A május 10-i rákospalotai tagtoborzón találkozhatasz a gazdával és a szervezővel. 

Tavaly pár barát és ismerős bevonásával Zoli tesztelte már a hús tagságot is, ami idén indul hivatalosan útjára, ahogy elkészül a vágópont.  A tavalyi tapasztalatok nagyon pozitívak voltak mind a hús mennyiségét, mind a minőségét tekintve. A hús-közösség sokban hasonlít a zöldség közösségekhez, csak itt az átadások ritkábbak vagy időszakosak. Ahogy a zöldség közösségek esetében, itt is szerződés erősíti meg a gazda és a fogyasztó kapcsolatát.  A tervek szerint az alábbiakra lehet idén előfizetni a Táncoskertben:

Csirkerész –Egész pucolt csirke van a csomagban, a feje és lába külön csomagolva. Heti vagy kétheti szállítással is kérhető.

Nagy családos csirkerész – Ez a csirkerész nagyobb kiadása, ha a csirke nem érné el a 2 kg-os határt, akkor két kisebb csirke kerül a csomagba, ami már elég lesz egy nagyobb családnak is. Itt is lehetőség van heti és kétheti szállításra.

Vegyes szárnyas – A csirke mellé még kerül a csomagba az év során 2 fácán, évi két alkalommal 2 fogoly, 2 kacsa, Márton napra lúd és karácsonyra pulyka is.

Mangalica rész – Hat mangalica nevelkedik idén a tanyán, ebben a kombinációban fél disznóra lehet előfizetni. Hat részletben történik majd a vágás és tagok hat részletben kapják meg a rájuk eső fél disznót. A csomagban lesz hurka, abált és füstölt szalonna is, mint egy hagyományos disznóvágáson.

Bárány és juhrész – Ebben az esetben is időszakos lesz a szállítás, Zoli hat vagy hét vágást tervez, amikor egy tagnak egy hatod birka jut majd.

Zoli termékei bio termékek, ha egyelőre nem is minősítettek. A gazdaság és annak növényevő része a Biokontrollal szerződésben áll,  a területeket Zoli a szülei hagyományos gazdaságából folyamatosan állítja át. A takarmányozásra saját magvakat használ, és ha az nem elég, bio takarmányt vesz. Idővel, ha sikerül elég bio takarmányt termelnie, lehet, hogy az egész gazdaság minősített lesz.

A tagokkal is egyeztettek erről: nem igénylik a minősítést. Ők úgy mondják „Istenbizonybio” ami annyit tesz, hogy bíznak Zoliban, hogy bio módon gazdálkodik, még ha egyelőre nincs is minősítése. Számukra fontosabb, hogy ismerik a gazdát, és a hírlevélben vagy a személyes találkozók alkalmával híreket kapnak az állományról fejlődéséről, és hogy mikorra várható a hús.

A formálódó közösség

Német Ildikó tavaly csatlakozott a tyúklízing programhoz, és részt vett a vegyes szárnyas hústagság próbájában is. Az idei évben már aktív szervező a közösségi gazdaságindulásában. Fogyasztóként részt vett a TVE Légy a részese! képzéssorozatában és úgy érezte, szeretne aktívabban közreműködni. Az idei évtől rákospalotai kertjük gazdasági épülete lett az egyik budapesti átadópont, és ő szervezi a májusi tagtoborzó találkozót is. Ildikó tagja a TERKE nevű egyesületnek (Tegyünk Együtt Rákospalota Kertvárosért), amely egy nyitott, formálódó helyi közösség és sok tagját érdekli a tojás és hús tagság is. Távolabbi terveik között szerepel egy bevásárlóközösség létrehozása is.

Zoli nyitott forráskódú programozással foglalkozott korábban, ahol a munkatársak, partnerek együttműködtek egymással. Majd becsöppent a magyar paraszti életbe, ahol abszolút nem jellemző egymás támogatása. A közösség ereje és a tagok lelkesedése sokat segít neki. „Örömmel tölt el, amikor megyek az átadásra és az asszony kórus vár az ajtóban – ugye sok tojást hoztál?”

Szezonalitás a tojás és hús esetében is

Ahogy a zöldség közösségek tagjai alkalmazkodnak a szezonális zöldségekhez, a Táncoskert tagjai is érezni fogják a szezonális változásokat. Ildikó szerint, aki tavaly csatlakozott a tyúklízinghez „nem fontos, hogy mekkora a tojás. Ha jobb a csirkék kedve többet tojnak, ha nincs jó kedvük kevesebbet. Fontosabb az, hogy szabad tartásúak és nem kapnak semmiféle tápot… és olyan a tojás sárgája, hogy elájulsz.” Zoli is mesélte, hogy amint kitavaszodik és megindulnak a füvek, a tojásokon is érezhető a változás.

A húsok esetében is számítani lehet a szezonalitásra, főleg azok esetében, akik heti vagy a kétheti csirke részre fizetnek elő. Eleinte kisebb csibék jönnek majd, rántani valók és ki kell várni, amíg a csomagban lesznek nagyobbak, amik alkalmasak már a grillezésre is. Ildikó szerint „tavasszal kevésbé látványos a doboz, ami a természet hullámzásából adódik. Ha nem akarunk kiszolgáltatottak lenni az áruházláncoknak, akkor el kell fogadnunk a természet rendjét.”

 

Ha szeretnél csatlakozni…

Ha szeretnél jó minőségi biohúst és kapirgálós tyúktojást venni, még csatlakozhatsz a Táncoskert közösségi gazdaságához. A tagtoborzó május 10-én lesz Rákospalota kertvárosban, ahol találkozhatsz Zolival és Ildikóval, és megismerheted a részleteket. Zolit az alábbi email címen is elérheted: tancoskert@foldmuves.hu

 

Forrás:  http://tudatosvasarlo.hu/cikk/asszonykorus-var-ajtoban-ugye-sok-tojast-hoztal

Posted in életmód, közösség, organikus táplálkozás, Táplálkozás | Címkézve: , , | Leave a Comment »

Az emberi természet sötét oldala segítette terjeszkedésünket a Földön

Posted by Suggestor - 2015. december 2. szerda

Úgy hangzik, mint egy fantasztikus mozifilm címe, pedig nem az. A York-i Egyetem archeológusa azt gyanítja, hogy az árulás, a bizalom elvesztése volt a hiányzó láncszem fajunk gyors elterjedésének megértésében.

Dr. Penny Spikins szerint a terjeszkedés felgyorsulása és az emberi jellem megváltozása 100 000 évvel ezelőtt következett be.

Az előtt az idő előtt őseink csak lassan, és többnyire környezeti hatásokra mozogtak: például a népesség növekedése vagy ökológiai változások következtében. Százezer évvel ezelőtt azonban a populáció szétszóródása figyelemre méltó sebességgel történt, nagy környezeti akadályokat is leküzdve.
Dr. Spikins ezeket a változásokat az emberek érzelmi viszonyainak változásával hozza összefüggésbe.

Olvass tovább »

Posted in Az ember, közösség | Címkézve: , , , , , | 1 Comment »

A természettel való kapcsolat az emberek összetartozásának is jót tesz

Posted by Suggestor - 2015. november 30. hétfő

Az urbanizáció, a zöld területek megfogyatkozásának korában még csak arról sem tudunk, hogy mit veszíthetünk – társadalmi téren – a természettel való kapcsolat elvesztéséből. Olvass tovább »

Posted in Az ember, környezetvédelem, közösség, természetvédelem | Címkézve: , | 1 Comment »