Nagyobb a valószínűsége, hogy tovább él, akinek kutyája van

Átvéve a penzcentrum.hu-ról

MTI-hír

2019. október 13.

A kutyatartás csaknem negyedével csökkenti a bármely okból bekövetkező halálozás kockázatát – derült ki egy új meta-analízisből, amelyet az Amerikai Szívgyógyász Társaság folyóiratában publikáltak a kutatók.

A szakemberek tíz tanulmányt feldolgozva elemezték több mint 3,8 millió 18 éves, vagy annál idősebb páciens adatait. A tanulmányok közül kilenc hasonlította össze a bármely okból bekövetkező halálozás arányát kutyatartók és kutyát nem tartók között, és négy tanulmány vetette össze a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás arányát a két csoport között – írja a MedicalXpress egészségügyi portál.

Az eredmények szerint a kutyátlanokhoz képest a kutyatartók körében 24 százalékkal alacsonyabb volt a bármely okból bekövetkező, 65 százalékkal alacsonyabb a szívroham utáni és 31 százalékkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel összefüggő halálozás kockázata.

Hírdetés

A gazdasági válság – egészségesebbé tesz vagy megbetegít?!

Átvéve a qubit.hu-ról (forrás: Nature)

2019. 01.28. – Rácz Johanna

Meglepő összefüggésre bukkant 1922-ben két amerikai szociológus az előző ötven év gazdasági és halandósági adatait böngészve.

Az Egyesült Államokban felvett adatok alapján a szűkös idők nem jártak együtt a halálozás növekedésével, sőt éppen ennek ellentéte volt igaz: amikor a gazdaság prosperált, többen haltak meg, mint válság idején, és magasabb volt a csecsemőhalandóság is.

A kutatókat a mai napig izgatja a kérdés, hogyan hat a gazdaság teljesítménye az egészségre.

Annál is inkább, mert a következő válság beköszöntése szinte törvényszerű, a frissebb előrejelzések szerint már az év végén számítani kell rá…

Fizikai aktivitással csökkenthető a memóriaromlás

Infostart / MTI

2019. január 9. 22:20

A fizikai aktivitás csökkentheti az Alzheimer-kór okozta emlékezetvesztés mértékét egy brazil tanulmány szerint. A kutatóknak sikerült meghatározniuk a kapcsolatot a betegség alakulása és az irizin nevű, a test által fizikai aktivitás során termelt hormon szintje között.

Az agy öngyógyító, önjavító, önszervező ‘szerkezet’ – Szendi Gábor írása

Szendi Gábor: Az öngyógyító agy

A Független a szerző engedélyével közli az írást

Ahogy a csont is beforr, a seb is begyógyul, úgy sérülését követően az agy is igyekszik visszanyerni elvesztett funkcióit, ha megfelelő feltételeket teremtünk ehhez. De ne csak fizikai sérülésre gondoljunk: a trauma, a negatív élettapasztalatok ugyanúgy – pszichoterápiával. személyiségfejlesztéssel – korrigálható ‘sérüléseket’ okoznak az agyban.

Amióta Paul Broca 1861-ben először demonstrálta, hogy a bal agyfélteke egy területének sérülése a beszéd elvesztéséhez vezet, győzött a lokalizációs felfogás, amely azt állítja, hogy az agy egyes részei különféle funkciókat látnak el, és sérülésük esetén az a funkció vagy képesség elvész. Az agy modern számítógép metaforája is ezt sugallja: ha a képernyőt működtető videokártya tönkremegy, nincs “látás”. Ha a merevlemez “elszáll”, elvész vele az összes “emlék”. Az agy szerkezetként való felfogása napjainkig uralkodó nézet az orvoslásban és a rehabilitációban. Ha valakinek agyvérzéstől megbénul az egyik karja, egyet tehetünk: megtanítjuk fél kézzel élni.

Ám létezik a kutatásnak és az agyról való gondolkodásnak egy másik, háttérbe szorított irányzata is, amely végigvonul az utóbbi 150 év kutatásán, s mostanra kezdi igazán hallatni hangját. Már 1868-ban napvilágot látott Jules Cotard orvos beszámolója azokról a gyerekekről, akiknek bal agyfele fertőzés folytán elpusztult, és mégis megtanultak beszélni. Otto Soltman kutató pedig már 1876-ban leírta, hogy ha újszülött kutyáknak eltávolította a mozgásért felelős agyterületét, a kutyák felnőve mégis megtanultak járni.

Hogy tanult meg  – a fél oldalára lebénult – Papa járni?

Budapestből zöld oázis – Tényleg ez a jövő?

Átvétel a portfolio.hu-ról

A nagyobb városfejlesztési programok kapcsán, akárcsak a nagyobb lakóparkfejlesztéseknél egyre gyakrabban találkozunk különböző újfajta kifejezésekkel, amelyek között különösen gyakori a rekreáció szó említése. A szó eredetileg a szabadidő eltöltésének kultúrájára utal, de tágabb értelemben a városlakók, a városrészt használók jó közérzetét is magában foglalja. Budapest bizonyos részeinek esetében is előszeretettel alkalmazzák ezt a jelzőt, ami mögött az ott lakók számára nyújtott többletszolgáltatás lehetősége szerepel.

Ennyit kellene mozogni

InfoRádió

A legújabb, 17 országra kiterjedő vizsgálat igazolta az életmód orvoslás rég hangoztatott állítását, miszerint a mozgás akár életet is menthet – hangsúlyozta Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke.

750 perc hetente

A közelmúltban a The Lancet című szaklapban publikálták azt a tanulmányt, amely 17 ország 131 ezer lakosát 7 éven keresztül követve vizsgálta a mozgás és az egészség kapcsolatát. A tehetős és kevésbé gazdag országokban a kutatók azt vizsgálták, hogyan függ össze a fizikai aktivitás a szív-érrendszeri betegségekkel és a halálozással, ahol

a fizikai aktivitás alatt elég sokféle mozgást értettek, a házimunkától, a fizikai munkavégzésen és a gyalogláson keresztül a konkrét edzésig.

A Prospective Urban and Rural Epidemiological Study (PURE) arra a megállapításra jutott:

már napi 30 perces aktivitás, amelyet a hét 5 napján végzünk,

12-ből 1 halálesetet és 20-ből 1 szív-érrendszeri betegséget – stroke, szívinfarktus, szívelégtelenség – megelőzhet. Azt is megállapította, hogy a jelentősen nagyobb mennyiségű mozgás, összességében

a heti 750 perc hozta a legjobb eredményt,

ez 36 százalékkal csökkentette az idő előtti halálozási kockázatot.

Az orvosok bebizonyították: az elmerült és újraélesztett gyerek tudata ép, csak a mozgáspályái károsodtak

A University of Texas Egészségtudományi Központja strukturális és funkcionális MRI-vel bebizonyította, hogy az oxigénhiány a mozgást kontrolláló területeket érinti az agyban, de az észlelés és a gondolkodás nagyjában-egészében érintetlen marad a vízbe fulladt és kimentett gyermekeknél.

A gyermekek, akiket vízben elmerülés után újraélesztettek, úgy élnek, mintha a testük börtönébe zárt rabok lennének. Nem tudnak megmozdulni, és nem tudnak beszélni.

10 ilyen – oxigénhiányos agysérülést szenvedett – gyereket vizsgáltak a kutatók az egyetemen, akik a bezártság szindróma különféle jeleit mutatták. Ez felnőtt esetében ritka állapot, és úgy vélték eddig, gyereknél még ritkábban fordul elő.

A gyermekek vízbe fulladása az egyik leggyakoribb oka a ‘bezártság szindrómának’.

A kutyasétáltatással fizikailag aktívak maradnak az idősek

A University of East Anglia kutatói, kimutatták, hogy a rendszeres kutyasétáltatás az idős emberek fizikai aktivitását növelte – különösen téli időszakban.

A kutatást a Norfolk vizsgálat adatai alapján végezték, amely egy angol megye, Norfolk lakosainak egészségi állapotát és jóllétét követte éveken át.

Így bukkantak rá a kutatók arra a figyelemfelkeltő információra, hogy azok az öregek, akiknek kutyájuk van – vagy sétáltatják valakinek a kutyáját, a leghatásosabb módszerrel rendelkeznek az öregkori inaktivitás ellen, mert még akkor is kimennek a szabadba és tesznek egy sétát, amikor rossz az idő.

A fizikai aktivitás, a testedzés bizonyíthatóan véd a demencia, az elbutulás ellen

Számos, pozitív eredménnyel kecsegtető kutatás született már arról, mennyire előnyös a fizikai aktivitás a kognitív romlás és az elbutulás ellen. A Frankfurt am Main-i Goethe Egyetem gerontológus és sportorvos kutatói most közelebbről megvizsgálták, biológiailag hogyan hat a fizikai aktivitás az idősödő agy anyagcseréjére.

Az inaktív tinédzserek épp azt az időt hagyják ki, amikor megerősödnének a csontjaik

A University of British Columbia (UBC) – más kanadai kutatóintézetekkel karöltve – felmérte a fizikai aktivitását és megmérte a csontjainak erősségét több mint 300 tizenévesnek – négy éven át.

„Azt találtuk, hogy a kevésbé aktív tizenéveseknek gyengébbek a csontjai. A csontok erőssége kritikus jelentőséggel bír a törések megelőzésében” – magyarázza Leigh Gabel, a UBC munkatársa.

A szabad idős sportolás csökkenti egyes bakteriális fertőzések kockázatát

A vírusos fertőzésekről már tudjuk, hogy befolyásolja őket az edzettség, de a komolyabb fertőzést okozó baktériumok és az edzettség kapcsolatáról kevés az ismeretünk.

Dán tudósok egy olyan kutatással álltak elő, amely egy éven át vizsgálta a szabad időben végzett fizikai aktivitás és a bakteriális fertőzés összefüggését.

A CrossFit edzés híveinek is szükségük van pihenésre

A folyamatos *CrossFit stílusú edzés leronthatja az immunrendszert – jelentette ki a kutatás lefolytatása után Dr Ramires Tibana, a Catholic University of Brasilia – a Brazil Katolikus Egyetem – kutatásvezetője.

*CrossFit-edzés: több sportág mozgáselemeit vegyíti, pl. az atlétikát, a gimnasztikát, a súlyemelést, az evezést vagy az úszást

A CrossFit pártolói azt mondják, hogy a kardio- és az erősítő tréning, a változatos és nagy intenzitású edzés jelentősen fokozza a fizikai és az általános fittséget, méghozzá rövid idő alatt, amelynek eredményeként a test izmos, harmonikus, kiegyensúlyozott lesz.

Ezért mozog olyan mereven a kezünk meg a lábunk ébredéskor

Julie Gibbs, a University of Manchester endokrinológiai központjának munkatársa, aki az artritisz-kutatásban vesz részt, azt állítja, ez amiatt van, mert a szervezetünk, amikor alszunk, elnyomja a gyulladásokat.

„A biológiai óránk szabályozza a gyulladásokat – ezzel a tudással új kezelési módszereket fejleszthetünk ki” – magyarázza dr. Gibbs. „Emellett, ha a napszakhoz is alkalmazkodnánk a gyógyszer-terápiával, még hatásosabbá tehetnénk a kezelést.”

Az éjszakai alvás alatt a CRYPTOCHROME fehérje, amiről sejtkultúrában bebizonyosodott, hogy gyulladásgátló hatása van, működésbe lép, elnyomja a jelutakat, amelyeken a gyulladásos tünetek érkeznek – a merevség például. Ez a tudás jól használható lehetne a gyulladásos betegségek, mint például az artritisz kezelésében.

Mennyi fizikai aktivitással lehet ledolgozni 8 óra ülés negatív hatását?

A The Lancet-ben megjelent kutatás szerint, amely egymillió ember adatait összesítette, legalább egy óra ütemes gyaloglásra vagy kerékpározásra van szükség ahhoz, hogy kiküszöböljük a korai halál kockázatát, ha nyolc óra üléssel járó munkát végzünk.

A legaktívabbak 5,6 km óránkénti sebességgel gyalogoltak vagy 16 km óránkénti sebességgel kerékpároztak, legalább egy órát naponta. 

Mozgásunk elárulja személyiségvonásainkat

Abból, ahogyan mozog egy ember, bepillantást nyerhetünk a személyiségébe, állapították meg a  University of Exeter kutatói.  Eszerint minden személynek ‘egyedi motoros jelkészlete’ van, ami azt jelenti, hogy finom eltérések vannak mindannyiunk mozgásában, amelyek mindenki mástól megkülönböztetnek bennünket.

Ami egyúttal azt is jelenti, hogy azok az emberek, akiknek hasonló viselkedési jellemzőik vannak, a testüket is hasonlóan mozgatják.