Összefüggés van a 2. típusú cukorbetegség és a hasnyálmirigy biológiai órájának zavara között

Infostart / MTI

2020. február 4. 04:40

Bizonyították az összefüggést a hasnyálmirigy sejtjeiben lévő biológiai óra zavara és a 2-es típusú diabétesz között svájci tudósok – írta a eurekalert.org.

A napi biológiai óra – a cirkadián ritmus – segítségével a szervezet “számít” a földi élet szabályos időszakonként ismétlődő változásaira és alkalmazkodik hozzájuk.

A szervezet szinte minden sejtjében van molekuláris “óra”, hogy a nappalok és éjszakák váltakozásának 24 órás ciklusához igazítsa és szabályozza az anyagcsere működését.

Hírdetés

A gyereket szülő nők korábban halnak, mint a gyermektelenek

Átvéve a qubit.hu-ról – rövidítve. A teljes szöveg a forrás-link megkattintásával olvasható.

04.20. 734 TUDOMÁNY

Balázs Zsuzsanna

„A gyerek teljesen megfiatalít” – hangzik fel egyre gyakrabban a harmincas éveik végén, netán még később szülő nőknek tartogatott negédes sufnibölcsesség. Most tudományos bizonyítékot nyert, hogy ez biztosan nincs így. A gyerek valójában – életkortól teljesen függetlenül – öregít, méghozzá nem is kicsit. Az édesanyák a gyermektelenekhez képest legalább 4-5, pesszimistább számítások szerint akár 11 évet is veszíthetnek az életükből az anyaság miatt, állítja egy nemrég megjelent amerikai tanulmány.

A szerzők közel kétezer, 20 évesnél idősebb, de 45 évesnél fiatalabb, vagyis a termékeny éveikben járó amerikai nő vérmintája alapján próbálták eldönteni, pontosan milyen hatással is lehet a szervezetükre a gyerekvállalás. A résztvevők több mint háromnegyede legalább egyszer szült már, míg a többiek nem neveltek gyermeket.

A kutatók a vizsgálatban részt vevők fehérvérsejtjei örökítőanyagának a telomerjeit vizsgálták. A telomerek hosszú, ismétlődő szekvenciákból felépülő DNS-szakaszok a kromoszómákba rendeződött DNS-láncok végein. A szerepük az, hogy afféle molekuláris sapkaként védjék az örökítőanyagot. Az életkor előrehaladtával folyamatosan rövidülő telomereket az öregedés molekuláris markereinek tekintik.

A vizsgálatban részt vevő édesanyáknak átlagosan 116-tal volt kevesebb a kromoszómák végein a telomereket alkotó nukleotid-bázispárokból, mint a gyermekteleneknek.

A kutyasétáltatással fizikailag aktívak maradnak az idősek

A University of East Anglia kutatói, kimutatták, hogy a rendszeres kutyasétáltatás az idős emberek fizikai aktivitását növelte – különösen téli időszakban.

A kutatást a Norfolk vizsgálat adatai alapján végezték, amely egy angol megye, Norfolk lakosainak egészségi állapotát és jóllétét követte éveken át.

Így bukkantak rá a kutatók arra a figyelemfelkeltő információra, hogy azok az öregek, akiknek kutyájuk van – vagy sétáltatják valakinek a kutyáját, a leghatásosabb módszerrel rendelkeznek az öregkori inaktivitás ellen, mert még akkor is kimennek a szabadba és tesznek egy sétát, amikor rossz az idő.

A fizikai aktivitás, a testedzés bizonyíthatóan véd a demencia, az elbutulás ellen

Számos, pozitív eredménnyel kecsegtető kutatás született már arról, mennyire előnyös a fizikai aktivitás a kognitív romlás és az elbutulás ellen. A Frankfurt am Main-i Goethe Egyetem gerontológus és sportorvos kutatói most közelebbről megvizsgálták, biológiailag hogyan hat a fizikai aktivitás az idősödő agy anyagcseréjére.

A barátság idős korban fontosabb a közérzetünk szempontjából, mint a családi kapcsolatok

„Ahogy öregszünk, a barátság egyre fontosabbá válik” – mondja William Chopik, a Michigan Állami Egyetem pszichológia tanársegédje. „Megtartani egy életen át néhány igazi jó barátot, jót tesz az egészségünknek is, a közérzetünknek is. Úgyhogy érdemes a barátságba invesztálni, mert boldogabbá tesz bennünket.”

Megdöntötték azt az elméletet, hogy az állatoknak jobb a szaglásuk, mint az embernek

John McGann pszichológia professzor (Rutgers Egyetem), aki tizennégy éven át tanulmányozta az ember szagérzékelését, megállapította:

„A tény az, hogy az ember szagérzékelése ugyanolyan jó, mint a többi emlősé, a rágcsálóké és a kutyáké. Az ember egy trillió különböző szagot képes megkülönböztetni, ami sokkal-sokkal több, mint amit az emberek tudni vélnek, vagy amit a pszichológia könyvek állítanak. Ez utóbbiak szerint az ember csak mintegy tízezer szag között tud különbséget tenni.”

Hogyan védi meg a bor az idegsejteket?

Félreértések elkerülése végett: a túlzott alkoholfogyasztás nem tartozik az idegsejt-védő tevékenységek körébe. Kizárólag a mérsékelt borfogyasztásról beszélnek a kutatók, amikor hangsúlyozzák a bor áldásos hatását az öregedéssel járó kognitív romlás késleltetésére, illetve a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kialakulására, ezekre az idegrendszeri degeneratív betegségekre.

Dr. Esteban-Fernández és munkatársai a madridi Táplálkozástudományi Kutató Intézetből a bor idegrendszert védő hatásának molekuláris mechanizmusát vizsgálták.

Ahelyett, hogy közvetlenül a bort vizsgálták volna, azokat a vegyületeket nézték meg alaposabban, amelyek a bor emésztőrendszerben való lebontása után visszamaradnak.

A kórházban fekvő idős betegek mozgásának korlátozása több kárt okoz, mint hasznot

Az Öregedés Kutatásának Intézete alaposan megvizsgálta, mi a bizonyíték arra az elvre nézve, hogy a páciensek mozgását korlátozni kell, hogy elejét vegyék az eleséseknek. Viszont súlyos mellékhatásokat kockáztatnak ezzel a betegeknél, mondja Sharon K. Inouye, a kutatóközpont igazgatója

„Egy 2009-es becslés szerint a kórházi betegek idejük 95 százalékát az ágyban fekve töltik. A kórházi immobilitás az egyike azoknak a tényezőknek,amelyek a ‘kórházi kezelés utáni szindrómához’ vezetnek: a hospitalizációt követő nagyfokú sérülékenységhez, a funkciók hanyatlásának megnövekedett kockázatához, és az újra kórházba kerüléshez” -írja Dr. Inouye a JAMA Belgyógyászat szakfolyóiratban.

Szinte minden betegségünknek köze van az alváshiányhoz

„Szinte minden, a későbbiekben halálhoz vezető betegséget oki kapcsolat fűz  az alváshiányhoz”- mondja Matthew Walker, a Kalifornia Egyetem pszichológia és idegtudomány professzora. „Jó munkát végeztünk az élettartam meghosszabbítása terén, de az egészség tartamának meghosszabbításában nem jeleskedünk. Mi úgy látjuk, hogy az alvás megjavítása volna az az út, ami segíthetne egészségesnek maradni.”

A kevés vagy rossz alvást az Alzheimer-kórral, szívbetegséggel, elhízással, cukorbetegséggel és sztrókkal szokták összefüggésbe hozni.

Noha az idősebb emberek kevésbé veszik észre, mint a fiatalok (és kevésbé panaszkodnak) a tompaságra az agyukban és az alváshiány többi jelére, a tudomány felfedte már a rossz alvás és kognitív romlás együtt járását.

Az alvás specialisták szerint a pink zajok segítenek a mélyalvásban, a mélyalvás pedig a tanultak megerősítésében

Pink azaz rózsaszín zaj a vízesés robaja, az eső kopogása, a szél zúgása. Amikor ezek a zajok az agyhullámokkal szinkronizálódnak, az idősebb emberek mélyalvása fokozódik, és javul a memóriájuk – mondják a Northwestern University kutatói.

A mélyalvási fázisban megy ugyanis végbe a tanultak megerősítése. Csakhogy a mélyalvás már az ember életének közepe táján csökken, a tudósok véleménye szerint ez is hozzájárul az öregkori memóriavesztéshez.

„Ez egy innovatív, egyszerű és biztonságos, gyógyszermentes megoldás az agy egészségének javítására”

Az időskori enyhe kognitív romlás megelőzhető: számítógép-használattal, barkácsolással, társas tevékenységgel, játékkal

„Kutatócsoportunk úgy találta, hogy azoknak a személyeknek, akik ezeket a tevékenységeket hetente legkevesebb egyszer vagy kétszer végezték, kevésbé hanyatlott a kognitív képességük, mint azoknak, akik ugyanezt a tevékenységet csak havonta kétszer-háromszor – vagy ennél is kevesebbszer – végezték” – mondta Yonas Geda pszichiáter és magatartás-idegtudós, a Mayo Klinika munkatársa.

Ezek a mentálisan stimuláló tevékenységek védik – még idős korban is – az agyat az enyhe kognitív képesség-romlástól. (Az enyhe kognitív képesség-romlás egy közbülső állapot a normális öregedés és az elbutulás között.)

Egy órás ebéd utáni szunyókálás javítja a gondolkodást idősebb korban

Ahogy korosodik az ember, egyre fontosabb lesz számára gondolkodási képességének, memóriájának, döntési képességének megőrzése. Egyik lehetőség erre a délutáni alvás.

Közel háromezer 65 év feletti kínai személyt kérdeztek meg a kutatók, szokott-e délután aludni, és vizsgálták meg, milyen hatással van mentális egészségére.

Közel 60 százalékuk  válaszolt igennel: szundikáltak, 30 perctől több mint 90 percig. A legtöbben viszont 60 percet aludtak.

A mediterrán diéta kedvező hatással van az idős emberek agyára

A mediterrán diéta, mint tudjuk, gyümölcsökből, zöldségfélékből, olíva olajból, babfélékből és gabonaneműekből álló táplálkozást jelent, mértékkel fogyasztott hallal, tejtermékkel és borral és egy kevés vörös hússal és csirkével kiegészítve.

„Ahogy öregszünk, az agyunk veszít tömegéből, agysejteket veszítünk el, ami kihat a tanulási képességünkre és a memóriánkra” – magyarázza Michelle Luciano (University of Edinburgh, Skócia). „Ez a kutatás egy újabb bizonyíték arra nézve, hogy a mediterrán diéta pozitív hatással van az agyunk egészségére.”

A táplálkozás és az intelligencia megőrzése öreg korra – összefüggenek egymással

Idős emberek vérének lutein koncentrációja kapcsolatban áll a vizsgálat megállapítása szerint a rögzült vagy másképpen kristályos* intelligenciájuk mértékével.

A lutein, ami egy növényi pigment (sárga színű anyag), számos növényben jelen van, a zöld leveles zöldségekben, a káposztafélékben, a tojássárgájában, ez a pigment a táplálkozással kerül be a szervezetünkbe.

Sejtjeink elhasználódásából kiolvasható a betegség

Immunsejtjeink kora megmutatja szív- és érrendszeri betegségre való kockázatunkat.

Tudjuk, hogy a DNS-ünk kromoszómákba rendeződik, és amikor az idős vagy károsodott sejtek helyettesítésére másolat készül a sejtjeinkről, a kromoszómalánc végén található. azt lezáró telomerek rövidebbek lesznek. A rövidebb telomer-hossz a sejtben az öregedés jele, és egy sor betegséggel – így a szív és érrendszeri megbetegedéssel is – kapcsolatba hozták a kutatók.