A petesejt válogat a spermiumok között

Átvéve az index.hu-ról

Molnár Csaba

2020.06.11.

Az emberi petesejt olyan anyagokat bocsát ki, amelyek jobban vonzanak bizonyos típusú hímivarsejteket, mint másokat. Ezzel a pete gyakorlatilag befolyásolja, hogy melyik spermium termékenyítse őt meg. “Ez az első alkalom, hogy ezt a jelenséget leírták emberben, sőt bármilyen belső megtermékenyítésű állatban” – nyilatkozta a felfedezésről John Fitzpatrick, a Stockholmi Egyetem kutatója.

Hírdetés

A szegénység beíródik a génekbe

Átvéve a vg.hu-ról

2019. 04. 08. 18:35 – MTI

Kutatók szerint az alacsony társadalmi-gazdasági státus összefüggésben áll a DNS kémiai módosulásával.

A génekben is nyomot hagy a szegénység az amerikai Északnyugati Egyetem kutatása szerint, amelynek eredményei megváltoztatják a génekről alkotott azon elképzelést, miszerint azok az emberi test fogantatáskor rögzült, állandósult jellemzőit hordozzák magukban.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a társadalmi-gazdasági státus erőteljesen befolyásolja az ember egészségét és betegségeit, a társadalmi egyenlőtlenség pedig mindenütt jelenlévő stresszfaktor az emberi populációra nézve.

Az alacsony képzettség és jövedelem megjósolhatóan együtt jár

Néhány évtized, és 10 milliárdan leszünk a Földön

Átvéve a vg.hu-ról

2018. 07. 10. 11:44 MTI

Az ENSZ 1989-ben nyilvánította népesedési világnappá július 11-ét, tekintettel arra, hogy a Föld népessége két évvel korábban ezen a napon érte el az 5 milliárd főt. 2018. július 1-jén a világ népessége már meghaladta a 7,6 milliárdot.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összeállítása felidézi, hogy az ENSZ közepes szintű termékenységgel számolt prognózisa szerint 2055-re 10 milliárdan leszünk, 2100-ra pedig bolygónk lakosainak száma a jelenlegi másfélszeresére, mintegy 11,2 milliárdra növekszik.

A gyereket szülő nők korábban halnak, mint a gyermektelenek

Átvéve a qubit.hu-ról – rövidítve. A teljes szöveg a forrás-link megkattintásával olvasható.

04.20. 734 TUDOMÁNY

Balázs Zsuzsanna

„A gyerek teljesen megfiatalít” – hangzik fel egyre gyakrabban a harmincas éveik végén, netán még később szülő nőknek tartogatott negédes sufnibölcsesség. Most tudományos bizonyítékot nyert, hogy ez biztosan nincs így. A gyerek valójában – életkortól teljesen függetlenül – öregít, méghozzá nem is kicsit. Az édesanyák a gyermektelenekhez képest legalább 4-5, pesszimistább számítások szerint akár 11 évet is veszíthetnek az életükből az anyaság miatt, állítja egy nemrég megjelent amerikai tanulmány.

A szerzők közel kétezer, 20 évesnél idősebb, de 45 évesnél fiatalabb, vagyis a termékeny éveikben járó amerikai nő vérmintája alapján próbálták eldönteni, pontosan milyen hatással is lehet a szervezetükre a gyerekvállalás. A résztvevők több mint háromnegyede legalább egyszer szült már, míg a többiek nem neveltek gyermeket.

A kutatók a vizsgálatban részt vevők fehérvérsejtjei örökítőanyagának a telomerjeit vizsgálták. A telomerek hosszú, ismétlődő szekvenciákból felépülő DNS-szakaszok a kromoszómákba rendeződött DNS-láncok végein. A szerepük az, hogy afféle molekuláris sapkaként védjék az örökítőanyagot. Az életkor előrehaladtával folyamatosan rövidülő telomereket az öregedés molekuláris markereinek tekintik.

A vizsgálatban részt vevő édesanyáknak átlagosan 116-tal volt kevesebb a kromoszómák végein a telomereket alkotó nukleotid-bázispárokból, mint a gyermekteleneknek.

Kevesebb gyerekkel az élhetőbb bolygóért

Átvétel a greenfo.hu-ról

A kevesebb gyerek születése lenne a leghatásosabb egyéni módszer a klímaváltozás megfékezésére – derül ki egy svéd tanulmányból. Nem kellene teleszülni a világot.

“Arra a következtetésre jutottunk, hogy négy olyan módszer van, amely jelentősen csökkenti a személyes szén-dioxid-kibocsátást:

–a vegetáriánus táplálkozás,

–a repülőutakról és autóról való lemondás

–és az, ha kevesebb gyereket hozunk a világra”

– mondta el Seth Wynes, a Lundi Egyetem kutatója.

A tudományos munkát az Environmental Research Letters című tudományos lapban mutatták be. Eszerint egy ember, ha lemond az autóról, évente 2,4 tonna klímakárosító szén-dioxidot spórol meg. A hús nélküli táplálkozás 0,8 tonnányi, a repülőutakról való lemondás pedig évi 1,6 tonnányi szén-dioxiddal kevesebb kibocsátást jelent – számolták ki a tudósok.

A leghatékonyabb klímavédelmi módszer azonban a gyermektelenség – állítják a szakértők. Minden, meg nem született gyermek évente 58,6 tonna szén-dioxidot “spórol meg” a világnak.

Az idősebb anyától született gyermekeknek jobb a kognitív képessége

A Max Planck Intézet Demográfiai Kutatási részlege és a Londoni Közgazdaság- és Politika Tudományi Egyetem arra az eredményre jutott, hogy az idősebb anyák gyermekei nagyobb valószínűséggel jobban teljesítenek a kognitív képességvizsgálaton, mint a fiatalabb anyák gyermekei – szemben a negyven évvel ezelőtti eredménnyel, ahol ez fordítva volt.

A koraszülöttek agyának károsodása méhen belül kezdődik?

Már születés előtt változásokat mutatnak a koraszülött baba fejlődő agyának áramkörei, állítják a Yale Orvosegyetem kutatói és kollégáik a Wayne Állami Egyetemről és a Nemzeti Egészségügyi Intézetből.

Az amerikai csecsemők 10-11 százaléka idő előtt születik.

Ez a kutatás azt sugallja, hogy bizonyos tényezők, amelyek túl korai születést okoznak, befolyásolják az agy fejlődését is a méhen belül. Ezek vezethetnek idegfejlődési rendellenességekhez, olyanokhoz, mint az autizmus, a figyelemhiányos hiperaktivitás és agyi bénulás.

A terhesség változásokat hoz létre az anya agyában

A világon elsőként végeztek összehasonlító vizsgálatot a nők agyáról abból a célból, hogy megállapíthassák, módosul-e az agyuk az első terhességgel együtt.

A barcelonai Universitat Autonoma kutatói összevetették az agy struktúráját az első terhesség előtt és után, és bebizonyosodott, hogy a várandósság hosszú távú – minimum a szülést követő két évig tartó – változást okoz az életükben először várandós nők agyában.

A mágneses rezonanciás képalkotó eljárás kimutatta, hogy az első terhességüket megélő nők agyában szignifikánsan (jelentősen) csökkent a szürkeállomány a szociális kognícióhoz* (társas kapcsolatainkra irányuló megismerési folyamatokhoz, mások érzelmeinek, szándékainak, vágyainak megismeréséhez, a várható reakciók, viselkedés mérlegeléséhez) kapcsolódó régiókban.

* http://www.evoluciospszichologia.hu/uploads/9/3/4/5/9345921/szocilis_kognci_bblb.pdf

Egy lépéssel előrébb a becsült kilenc milliárd ember táplálása felé: Svájc rovarokat ismert el élelmiszerként

InfoRádió / MTI

Háromféle rovart hivatalosan is élelmiszerként ismert el a svájci szövetségi állam.

A svájci Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Szövetségi Hivatal (BLV) a tücsök, a közönséges lisztbogár és a keleti vándorsáska élelmezési célú felhasználását engedélyezte.

Felébred az emberiség vagy szembenéz a környezeti katasztrófával?!

Az emberiségnek ébrednie kell vagy szembenéznie a környezeti katasztrófával

Átvétel a greenfo.hu-ról – Domján Dénes Péter

Sir David Attenborough, a BBC természettudós műsorvezetője aggódik a Földért, minthogy karrierjének kezdete óta a népesség megtriplázódott. Ugyanakkor hisz benne, hogy összefogással elkerülhető a tragédia.

A természetfilmezés doyenje megfújta a fejlett világ „vészkürtjét” és felszólított mindenkit az együttműködésre, mely a Föld jövőjét fenyegető túlnépesedésen és környezetromboláson való felülkerekedés kizárólagos módja. Egy Bristoli fesztivál közönségéhez intézett ébresztő-beszédében bevallotta, hogy a Föld előtt tornyosuló problémák gyakran kétségbe ejtik: „Nem nehéz elcsüggedni. Nagyon-nagyon elcsüggedni. El is szoktam. De fontos hosszútávon tekinteni a dologra.”

A város természetet ünneplő fesztiválján (Wildscreen Festival) egy természetbúvár társának Chris Packham-nek adott interjújában figyelmeztetett: „Szinte biztosra veszem, hogy e teremben majdnem mindenki látott már jobb világot, mint amit unokáink bármelyike a jövőben fog. A Föld egyre szegényebb lesz és egyre zsúfoltabb, az időjárás egyre szélsőségesebb, és a tengerek is kevéssé lesznek termékenyek. De reménykedem, hogy az emberiség eszmélni fog – méghozzá globális értelemben – és képes lesz kezelni ezeket a kihívásokat. Bízom benne, hogy mindez véghezvihető.”

A szoptatás életmentő lehet: a babának is és az anyjának is

A szoptatás gyakorlata – ahogyan azt az orvosok ajánlják -, hat hónapig kizárólagosan, illetve mellétáplálással együtt egy évig, védi a babát is, a mamát is az idő előtti haláltól és a súlyos betegségektől – állítják a University of North Carolina tudósai.

Mindenekelőtt, kiemelik annak a politikának a jelentőségét, amely lehetővé teszi az állásban levő nőknek, hogy kisbabájuk mellett, otthon maradhassanak és szoptathassák.

Dr. Alison Stuebe professzor ezt mondja:

„Jelenleg az állásban levő anyák 22 százaléka tér vissza dolgozni a szülés után 10 nappal. A fizetett szabadság együtt tartja a mamát és a babát, ami elengedhetetlen a szoptatáshoz. A fizetett szabadság biztosításával a nők és a gyermekek életre szóló egészségét alapozzuk meg.”

Tudósok és gyakorló orvosok összefogtak a környezeti mérgek ellen

Eddig soha nem látott egyetértés jött létre a tudósok, egészségügyi szakemberek között arról, hogy a tudományos bizonyítékok bőségesen alátámasztják a feltételezést , hogy a levegőben, a vízben, az élelemben és a mindennap használatos termékekben levő toxikus vegyi anyagok idegfejlődési rendellenesség kialakulását kockáztatják gyermekeinknél.

Közös állásfoglalás született, amelyet tegnap tett közzé az Environmental Health Perspectives – és egy szövetség – a Targeting Environmental Neuro-Developmental Risks * nevű projekt végrehajtásáról. A szövetség azonnali cselekvésre szólít fel: jelentősen csökkenteni kell a toxikus anyagoknak kitettséget, hogy megvédjék gyermekeink és az utánuk jövő generációk agyfejlődését.

Az anyatej bonyolultságához fogható újszülött-táplálék még az állatvilágban sincsen

Az ember táplálja kicsinyét a legbonyolultabb tejjel az emlősök között. Az anyatej 200-félénél is több cukormolekulát tartalmaz, szemben az átlagosan megtalálható 30-50 félével, mint az egérnek vagy a tehénnek az esetében.

Ma is rejtély ezeknek a cukroknak a szerepe, és az is, miért változtatja  összetételét az anyatej a táplálás időtartama alatt. Ennek feltehetőleg a csecsemő immunrendszeréhez vagy  kialakulásban levő bélflórájához van köze.

Miért élnek tovább a nők?

Legalábbis részben megválaszolták a kérdést az Uppsalai Egyetem kutatói: az ok valószínűleg az egy nőre jutó szülések számának csökkenése lehet.

Az alacsony halálozási és alacsony termékenységi arány korszakába való átmenet előtti időben nem volt jellemző a nők hosszabb életűsége.

Úgy is jöhet világra utód, hogy az ivarsejt is lombikban készül

A George Washington University tudósai annak a lehetőségét vizsgálják, hogyan lehetne humán reprodukcióra felhasználni a lombikban gyártott gamétákat (ivarsejteket).
Az írás a Journal of Law and the Biosciences című, a törvényhozás és az élettudományok kapcsolatát tárgyaló folyóiratban jelent meg.

Ebben – az egereknél kidolgozott eljárásban – az ivarsejteket pluripotens* őssejtekből vagy embrionális őssejtekből nyerik.
*olyan őssejtek, amelyek különböző sejttípusokká alakulhatnak

Ez az in vitro gametogenezis vagy röviden IVG egy sohasem látott új utódnemző eljárást eredményezhet az embernél.