A szegénység beíródik a génekbe

Átvéve a vg.hu-ról

2019. 04. 08. 18:35 – MTI

Kutatók szerint az alacsony társadalmi-gazdasági státus összefüggésben áll a DNS kémiai módosulásával.

A génekben is nyomot hagy a szegénység az amerikai Északnyugati Egyetem kutatása szerint, amelynek eredményei megváltoztatják a génekről alkotott azon elképzelést, miszerint azok az emberi test fogantatáskor rögzült, állandósult jellemzőit hordozzák magukban.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a társadalmi-gazdasági státus erőteljesen befolyásolja az ember egészségét és betegségeit, a társadalmi egyenlőtlenség pedig mindenütt jelenlévő stresszfaktor az emberi populációra nézve.

Az alacsony képzettség és jövedelem megjósolhatóan együtt jár

Hírdetés

Katasztrofális helyzetben van a magyar oktatás – mondja az oktatáskutató

Átvéve a portfolio.hu-ról

2018. december 27. 16:11

A magyar közoktatás legnagyobb betegsége, hogy egészen brutális mértékű egyenlőtlenségeket teremt – mondta a Zoom.hu-nak adott interjújában Radó Péter oktatáskutató.

Szerinte a magyar közoktatás szelektáló és szegregáló. Úgy véli, hogy a hagyományos készségek terén is mélyen leszakadtunk, ám az új készségek középpontba állításával született mérésekben most valahol ott tartunk, ahol Bulgária.

A honi közoktatás nem tud mit kezdeni a sokféleséggel, a különböző hátrányokkal. Ezek számos okból, így szociális helyzetből, a nemi különbségekből, etnikai, nemzetiségi hovatartozásból vagy különböző tanulási problémákból fakadhatnak. Alig van olyan dimenzió, amely mentén ne jelennének meg durva egyenlőtlenségek. Ez többek között arra vezethető vissza, hogy az itthon használt, nagyon hagyományos, az ismeret átadására, egész osztályok tanítására berendezkedett pedagógiai kultúra teljesen alkalmatlan arra, hogy ezeket a hátrányokat kompenzálja – mondta Radó Péter oktatáskutató.

Kiemelte: van azonban egy másik problémánk is, ami még mindig az egyenlőtlenségekkel függ össze, ez pedig az egészen elképesztő mértékű szelekció.

Nincs Európában még egy olyan oktatási rendszer, amely ilyen drámai mértékben és egyértelműen a gyerekek háttere alapján osztaná őket különböző intézményekbe. Ez pedig abszurd módon felerősíti az egyenlőtlenségek hatásait.

Magyarország az EU szegényei között

Átvéve a vg.hu-ról

2018. 12. 13. – MTI

Bár az előző évekhez hasonlóan tavaly is némileg csökkent, de továbbra is óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között.

Vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet Luxemburg, a nyugat-európai nagyhercegség, Bulgária lemaradása pedig a középmezőnyhöz képest is nagy.

Az adatok tanúsága szerint az előző három év alatt nagyon keveset változott a helyzet a 28 uniós tagállamban – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által csütörtökön kiadott jelentésből.

A katolikus egyház a szegények miatt mond nemet a fosszilis energiahordozókra

MTI-hír

2018. április 25.

Kivonja a pénzét a katolikus egyház a fosszilis­fűtőanyag-iparágból, és a következő öt évben megszünteti befektetéseit a kőolaj-, földgáz- és szénszektorban – jelentette be a Nemzetközi Karitász. Luis Tagle kardinális, a szervezet elnöke szerint a klímaváltozás legfőbb elszenvedői a világ szegényei.

„A püspököket arra szólítjuk fel, hogy pénzügyi döntéseik legyenek összhangban erkölcsi értékeinkkel” – mondta Jean-Claude Hollerich luxemburgi érsek.

Hol élnek a legboldogabb magyarok?

Átvétel az utajovobe.eu-ról

Elkészült Magyarország boldogságtérképe. A részletes felmérés rávilágít arra, hogy hazánk különböző régióiban és városaiban mennyire érzik magukat boldognak az emberek, és ez milyen összefüggésben van az életkorral, a családi állapottal, vagy éppen az iskolázottsággal.

Sírva vigad a magyar” – állítja a közismert szállóige, pedig népünk nem olyan búskomor, mint gondolnánk, a kép ennél sokkal árnyaltabb – erre világított rá az a kutatás, amelynek eredményeit egy keddi sajtótájékoztatón ismertette Bagdi Bella személyiségfejlesztő tréner, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke és prof. Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriumának vezetője.

A hely a társadalmi ranglétrán befolyással van az immunrendszerre is

Az alacsony társadalmi státusz, az elesettek egészségére is hatással van: Amerikában például, a legalacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzetűek között többen vannak a szívbetegek, cukorbetegek. Több mint tíz évvel kevesebb körükben a várható élettartam, mint a társadalmi ranglétra felső végén.

A leggazdagabb 1 százalék és a legszegényebb 1 százalék között a várható élettartam különbség 14,6 év.

Természetesen, különbözik az életmódjuk, a táplálkozásuk, a munkájuk, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésük is, de a krónikus stressz az alacsony sorúak immunrendszerének működését is rossz irányban befolyásolja.

Aki szegénységben nőtt fel, annak az agya is másképp kapcsolódik

A Washington Egyetem 105 gyermek (7 és 12 év közötti) agyát vizsgálta funkcionális MRI-vel, mert azt feltételezték, hogy a szegénységben felnőtt gyerekek agyában másképp kapcsolódnak az idegek, mint a jólétben felnőtteknél.
Különösen a hippokampusz* és az amigdala** esetében fedeztek föl eltérést.

*a hippokampusznak elsősorban a tanulás, az emlékezés és a stressz szabályozása a feladata
**az amigdala a stresszt és az érzelmeket dolgozza fel

Az említett kapcsolatok – amelyeket a funkcionális MRI-n észleltek a kutatók – gyengébbek voltak a szegénységben élő gyerekeknél. Minél szegényebb volt a család, annál gyengébb ‘szálakkal’ volt összekötve a hippokampusz és az amigdala más agyterületekkel.