A fényszennyezés az utódokra is hatással van, romlik az immunrendszerük működése

Az Ohio State University kutatói állatkísérlettel igazolták az éjszakai fények káros hatását: az utódok gyengébb immunrendszerrel és károsodott belső elválasztású mirigy tevékenységgel születtek, amikor a szülők nem a természetes nappali fényt és éjszakai sötétséget kapták – még a párosodás előtti időben.

„Ez arra enged következtetni, hogy a nappal-éjszaka jellegzetes fényritmusának megszakítása hosszú távra szóló hatással van az utódra – ami igazán aggasztó” – mondja a vezető szerző Yasmine Cisse, idegtudós.

Hírdetés

Az immunsejtek szerepe a magas vérnyomás megelőzésében

Az eozinofilnek nevezett immunsejt a vérereket körülvevő zsírszövetben (perivascular adipose tissue -PVAT) található. Mint a kutatók legújabban kiderítették, az eozinofilek szabályozzák az artériák összehúzódását.

„Az immunsejtnek ez a típusa a szervezetünkben több helyen jelen van, régebben úgy gondolták, szerepe kimerül a parazitákkal való küzdelemben és az allergiás folyamatokban való részvételben,

A nők és férfiak egyes immunsejtjei nagyon különbözően működnek

A Michigan State University kutatói felfedezték, miért működik a nők immunsejtjének egyik típusa egészen másként, mint a férfiaké, és miért vannak a stresszhatás alatt levő nők jobban ki vannak téve bizonyos betegségeknek.

A napfény aktivitásra serkenti a T-sejteket

Meglepetést okozott a Georgetown-i Egyetem kutatása: kiderült, hogy a napfény a D-vitamin termelés mellett a T-sejteket is energetizálja, amelyeknek központi szerepük van az emberi immunitásban. A T-sejtek aktiválása a D-vitamin termeléstől elkülönült folyamat – állapították meg a kutatók.

A hely a társadalmi ranglétrán befolyással van az immunrendszerre is

Az alacsony társadalmi státusz, az elesettek egészségére is hatással van: Amerikában például, a legalacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzetűek között többen vannak a szívbetegek, cukorbetegek. Több mint tíz évvel kevesebb körükben a várható élettartam, mint a társadalmi ranglétra felső végén.

A leggazdagabb 1 százalék és a legszegényebb 1 százalék között a várható élettartam különbség 14,6 év.

Természetesen, különbözik az életmódjuk, a táplálkozásuk, a munkájuk, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésük is, de a krónikus stressz az alacsony sorúak immunrendszerének működését is rossz irányban befolyásolja.