Élő mohával kezelnének gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségeket

Infostart / MTI

2019. augusztus 16. 17:17

Gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségeket kezelne az a kutatócsoport, amely az Alzheimer-kór, valamint egyéb memóriazavarok és neuro-pszichiátriai betegségek molekuláris mechanizmusait vizsgálja magyar részvétellel. Kutatásuk célja, hogy a kórfolyamatok pontos megismerésével, azok befolyásolásával új terápiás utakat nyissanak meg a neuro-degeneratív betegségek kezelése terén.

Az Alzheimer-kórra, a memória-zavarral és a magasabb agyi funkciók fokozatos leépülésével és végül teljes elvesztésével járó betegségre az első leírása óta eltelt több mint egy évszázad alatt sem tudtak kutatók ezrei hatékony terápiát kitalálni – közölte az MTI érdeklődésére Palotás András, aki szerint ez nagy részben annak köszönhető, hogy a mai napig nem értik a betegség lényegét, így nem tudják pontosan, hogy mi ellen is kellene gyógyszert kifejleszteni.

Hírdetés

A mai fiatalok szoronganak és depressziósak

Átvéve a portfolio.hu-ról

András Bence – 2019. március 9. 15:30

Úgy tűnik, hogy valami nagyon nincs rendben a mai fiatalokkal: a Pew Research felmérése szerint a 13-17 év közötti tinik 70 százaléka gondolja úgy, hogy szorongás és depresszió nyomasztja a korosztályát. Ők a Z generáció, akik már okostelefonokkal és közösségi médiával nőttek fel, de egyelőre csak találgatni tudunk, hogy pontosan mi állhat a háttérben. Az alábbiakban az Economist és a Pew Research elemzését mutatjuk be.

Megdöntötték azt az elméletet, hogy az állatoknak jobb a szaglásuk, mint az embernek

John McGann pszichológia professzor (Rutgers Egyetem), aki tizennégy éven át tanulmányozta az ember szagérzékelését, megállapította:

„A tény az, hogy az ember szagérzékelése ugyanolyan jó, mint a többi emlősé, a rágcsálóké és a kutyáké. Az ember egy trillió különböző szagot képes megkülönböztetni, ami sokkal-sokkal több, mint amit az emberek tudni vélnek, vagy amit a pszichológia könyvek állítanak. Ez utóbbiak szerint az ember csak mintegy tízezer szag között tud különbséget tenni.”

Hogyan védi meg a bor az idegsejteket?

Félreértések elkerülése végett: a túlzott alkoholfogyasztás nem tartozik az idegsejt-védő tevékenységek körébe. Kizárólag a mérsékelt borfogyasztásról beszélnek a kutatók, amikor hangsúlyozzák a bor áldásos hatását az öregedéssel járó kognitív romlás késleltetésére, illetve a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kialakulására, ezekre az idegrendszeri degeneratív betegségekre.

Dr. Esteban-Fernández és munkatársai a madridi Táplálkozástudományi Kutató Intézetből a bor idegrendszert védő hatásának molekuláris mechanizmusát vizsgálták.

Ahelyett, hogy közvetlenül a bort vizsgálták volna, azokat a vegyületeket nézték meg alaposabban, amelyek a bor emésztőrendszerben való lebontása után visszamaradnak.

Mesterséges édesítőszerrel készült az üdítő? Háromszor akkora eséllyel fordulhat elő sztrók, demencia

A Bostoni Egyetem Orvosi Karán hosszú távú, három generációra kiterjedő kutatás* eredményeként megállapították, hogy az üdítők, gyümölcslevek napi rendszerességű fogyasztása káros az agyra. A mesterséges édesítőszerrel édesített italok pedig még a cukornál is károsabbak. A kutatók azt is fölfedezték, hogy azok az emberek, akik naponta minimum egyszer ‘diétás’ üdítőt ittak, majdnem háromszor akkora lett a kockázatuk a sztrók és a demencia kialakulására, mint azoknak, akik sohasem fogyasztottak mesterséges édesítőszerrel készült üdítőitalt (‘kólát’).

A fényszennyezés az utódokra is hatással van, romlik az immunrendszerük működése

Az Ohio State University kutatói állatkísérlettel igazolták az éjszakai fények káros hatását: az utódok gyengébb immunrendszerrel és károsodott belső elválasztású mirigy tevékenységgel születtek, amikor a szülők nem a természetes nappali fényt és éjszakai sötétséget kapták – még a párosodás előtti időben.

„Ez arra enged következtetni, hogy a nappal-éjszaka jellegzetes fényritmusának megszakítása hosszú távra szóló hatással van az utódra – ami igazán aggasztó” – mondja a vezető szerző Yasmine Cisse, idegtudós.

A fejsérülés gének százait érinti, ami a későbbiekben súlyos betegségeket okozhat

A Kalifornia Egyetem (UCLA) kutatói azonosították azokat a mestergéneket, amelyek véleményük szerint más gének százait képesek befolyásolni, Alzheimer-kórt, Parkinson-kórt vagy poszt-traumás stressz rendellenességet, figyelemhiányos hiperaktivitást, autizmust, depressziót, skizofréniát és egyebeket kiváltva.

„Úgy véljük, a mestergének a felelősek azért, hogy a fejsérülések változásokat okoznak több más génben”

A koffein annak az enzimnek a termelését fokozza, amelyik a demencia ellen hat

Az Indiana University kutatói 24 vegyületet azonosítottak,mint amelyek hatással vannak az agy NMNAT2 enzim termelésére, amellyel megelőzhető a neurodegeneratív rendellenességek – az elbutulás vagy demencia – kialakulása.

„Kutatásunk azok erőfeszítését segíti, akik olyan gyógyszert szeretnének kifejleszteni, amely megnöveli az agyban az NMNAT2 enzim szintjét” – mondja Hui-Chen Lu professzor, a kutatás vezetője.

Jólesik a lelkünknek – és a mentális egészségünknek – madarakat látni a környékünkön

Azok az emberek, akiknek a környezetében madarak élnek, bokrok és fák vannak, kevésbé szenvednek depressziótól, szorongástól, stressztől, mondják a University of Exeter, a Brit Madártani Egyesület és a University of Queensland kutatói.

A kutatás számos mentális előnyt tapasztalt annál a több száz embernél, akik fákat-bokrokat-madarakat látnak a házuk körül, akár a városban, akár a kertvárosban vagy peremkerületben élnek.

A demenciás (elbutulásos) esetek ötödét a levegő finom porszennyezettsége okozhatja

Egy új kutatás megerősíti a korábban már megállapított kapcsolatot a levegő szennyezettsége és a kognitív hanyatlás között: a finom porszennyezettség jelentősen megemelheti az Alzheimer-kór és más, elbutulással járó betegségek kockázatát.

A finom porszennyezettség (particulate matter 2,5 – PM 2.5) az idősebb nők demencia-kockázatát több mint 90 százalékkal növelte meg, összehasonlítva az alacsony PM 2.5 koncentrációnak kitett idősebb nők kockázatával.

Miért dohányzik szenvedélyesen a skizofrén betegek nagy része?

Több kutatás is kimutatta, hogy a skizofrén betegek nagy része nikotinfüggő, mert a cigarettával enyhít betegsége tünetein – vagy teszi elviselhetővé a kezelés mellékhatásait, a letargiát, a motiváció hiányát.

A prefrontális kéreg, amely terület a gondolkodással, döntéshozással, a munkamemóriával van összefüggésben, károsodik a pszichiátriai rendellenességek, mint a skizofrénia esetében.

Nagyobb a kognitív problémákra a kockázatuk azoknak, akik forgalmas útvonal közelében laknak

Két kanadai egészségügyi intézet szerint azoknak az embereknek, akik az erős forgalmú városi utaktól 50 méteren belül élnek, hét százalékkal nagyobb a kockázatuk a demenciára (elbutulás, emlékezetzavar kifejlődésére – a szerk.), mint azoknak, akik 300 méterre laknak a forgalmas utaktól.

Azoknak a kockázata a demenciára, akik 50-100 méteren belül laknak a nagy forgalmú utaktól, négy százalékra, azoké, akik 101-200 méterre, két százalékra csökkent. 200 méter távolságon túl már nem növekedett a kockázat.

Ez a megállapítás komoly közegészségügyi aggályokra ad okot.

A terhesség változásokat hoz létre az anya agyában

A világon elsőként végeztek összehasonlító vizsgálatot a nők agyáról abból a célból, hogy megállapíthassák, módosul-e az agyuk az első terhességgel együtt.

A barcelonai Universitat Autonoma kutatói összevetették az agy struktúráját az első terhesség előtt és után, és bebizonyosodott, hogy a várandósság hosszú távú – minimum a szülést követő két évig tartó – változást okoz az életükben először várandós nők agyában.

A mágneses rezonanciás képalkotó eljárás kimutatta, hogy az első terhességüket megélő nők agyában szignifikánsan (jelentősen) csökkent a szürkeállomány a szociális kognícióhoz* (társas kapcsolatainkra irányuló megismerési folyamatokhoz, mások érzelmeinek, szándékainak, vágyainak megismeréséhez, a várható reakciók, viselkedés mérlegeléséhez) kapcsolódó régiókban.

* http://www.evoluciospszichologia.hu/uploads/9/3/4/5/9345921/szocilis_kognci_bblb.pdf

Az agy fehérállománya születéskor előre jelzi a kognitív működést

Az Észak-Karolina Egyetem kutatói felfedezték, hogy a fehérállomány mikrostruktúrájának mintázata, ami születéskor jelen van és tovább fejlődik, előre jelzi a kognitív működést egészen 2 éves korig.

A fehérállomány agyszövet, amely axon-rostokat tartalmaz. Ezek kötik össze az agy egyik régiójában levő idegsejteket egy másik régióban levő idegsejtekkel. A fehérállománynak kritikus szerepe van az agy normális működésében, de ezidáig elég keveset tudtak arról, hogyan alakul ki vagy mivel járul hozzá a kognitív képességek fejlődéséhez gyermekkorban.

Vannak idős emberek, kitűnő memóriával, akik a plakkok és tau-fehérjék ellenére sem lettek Alzheimer-kórosak

90 éves, és  ennél is idősebb emberek – akiknek kitűnő volt a memóriájuk halálukig – agyában olyan elváltozásokat találtak, ami az Alzheimer-kór kifejlett stádiumára jellemző.

„Ez elképesztő” – mondta a Northwestern University kutatásvezetője, Changiz Geula professzor az amerikai Idegtudományi Társaság éves konferenciáján. „Sohasem vártuk volna. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy vannak olyan tényezők, amelyek megvédték az agyukat és a memóriájukat az Alzheimer-betegségtől.”

Létezhet Alzheimer-kór olyan idősek agyában, akiknek kiváló a kognitív teljesítménye…?