A gazdasági válság – egészségesebbé tesz vagy megbetegít?!

Átvéve a qubit.hu-ról (forrás: Nature)

2019. 01.28. – Rácz Johanna

Meglepő összefüggésre bukkant 1922-ben két amerikai szociológus az előző ötven év gazdasági és halandósági adatait böngészve.

Az Egyesült Államokban felvett adatok alapján a szűkös idők nem jártak együtt a halálozás növekedésével, sőt éppen ennek ellentéte volt igaz: amikor a gazdaság prosperált, többen haltak meg, mint válság idején, és magasabb volt a csecsemőhalandóság is.

A kutatókat a mai napig izgatja a kérdés, hogyan hat a gazdaság teljesítménye az egészségre.

Annál is inkább, mert a következő válság beköszöntése szinte törvényszerű, a frissebb előrejelzések szerint már az év végén számítani kell rá…

Hírdetés

A gyereket szülő nők korábban halnak, mint a gyermektelenek

Átvéve a qubit.hu-ról – rövidítve. A teljes szöveg a forrás-link megkattintásával olvasható.

04.20. 734 TUDOMÁNY

Balázs Zsuzsanna

„A gyerek teljesen megfiatalít” – hangzik fel egyre gyakrabban a harmincas éveik végén, netán még később szülő nőknek tartogatott negédes sufnibölcsesség. Most tudományos bizonyítékot nyert, hogy ez biztosan nincs így. A gyerek valójában – életkortól teljesen függetlenül – öregít, méghozzá nem is kicsit. Az édesanyák a gyermektelenekhez képest legalább 4-5, pesszimistább számítások szerint akár 11 évet is veszíthetnek az életükből az anyaság miatt, állítja egy nemrég megjelent amerikai tanulmány.

A szerzők közel kétezer, 20 évesnél idősebb, de 45 évesnél fiatalabb, vagyis a termékeny éveikben járó amerikai nő vérmintája alapján próbálták eldönteni, pontosan milyen hatással is lehet a szervezetükre a gyerekvállalás. A résztvevők több mint háromnegyede legalább egyszer szült már, míg a többiek nem neveltek gyermeket.

A kutatók a vizsgálatban részt vevők fehérvérsejtjei örökítőanyagának a telomerjeit vizsgálták. A telomerek hosszú, ismétlődő szekvenciákból felépülő DNS-szakaszok a kromoszómákba rendeződött DNS-láncok végein. A szerepük az, hogy afféle molekuláris sapkaként védjék az örökítőanyagot. Az életkor előrehaladtával folyamatosan rövidülő telomereket az öregedés molekuláris markereinek tekintik.

A vizsgálatban részt vevő édesanyáknak átlagosan 116-tal volt kevesebb a kromoszómák végein a telomereket alkotó nukleotid-bázispárokból, mint a gyermekteleneknek.

Az agyműködés előre jelzi, kinek van kardiovaszkuláris kockázata – stresszhatásra

Az agynak sajátos aktivitási mintája van a stresszel teli életesemények alatt, amely előre jelzi a test reakcióit, a vérnyomás emelkedését és a szív és érrendszeri megbetegedések kockázatának növekedését.

Az új kutatás, ami az Amerikai Szívgyógyászok Szövetségének lapjában jelent meg, ezidáig a legnagyobb, képalkotó eljárással készült vizsgálat a kardiovaszkuláris stressz fiziológiájáról. Magyarázatot ad arra, hogyan befolyásolja a stressz az agyunkon keresztül a szív – és az erek egészségét.

A nők és férfiak egyes immunsejtjei nagyon különbözően működnek

A Michigan State University kutatói felfedezték, miért működik a nők immunsejtjének egyik típusa egészen másként, mint a férfiaké, és miért vannak a stresszhatás alatt levő nők jobban ki vannak téve bizonyos betegségeknek.