Fegyverek, amelyek annyira brutálisnak bizonyultak, hogy inkább megegyeztek a betiltásukról

Átvéve a portfolio.hu-ról

Huszák Dániel

2019. február 16. 14:27

Az emberiség már az 1600-as években kifejlesztett olyan fegyvereket, melyeknek betiltásáról inkább bilaterális egyezményt hoztak, ennek ellenére mégis folyamatosan állunk elő újabb és újabb, félelmetesen hatékony, brutálisan embertelen harcászati eszközökkel.

Mérgezett lövedékek

A mérgezett lövedékek tiltásáról szóló, Franciaország és a Német-római Császárság között megkötött, 1675-ös strasbourgi egyezmény a világ egyik legelső “etikus” fegyverhasználatról szóló nemzetközi megállapodása és a világ első vegyi fegyvereket korlátozó szerződése. Az első multilaterális megállapodás, ami korlátozta ezeknek a fegyvereknek a használatát viszont csak az 1899-es Hágai egyezmény volt, így számos konfliktusban újra fel-feltűntek az ilyen eszközök.

“Dum-dum golyó”

A köznyelvben “dum-dum golyókként” ismert expanzív lövedékek becsapódás után “szétterülnek”, nem hatolnak át a célponton, így jóval nagyobb kárt okoznak az áldozat testében, mint egy hagyományos lövedék.

Katonai célokra való használatukat az előbb említett 1899-es Hágai egyezmény tiltja, rendőri és vadászati célra viszont a mai napig használják.

Reklámok

Európa Tanács: Kormánypárti oligarchák kezében a magyar média nagy része

Átvéve a hvg.hu-ról

2019. február 12.

A második világháború vége óta nem volt ilyen törékeny helyzetben a sajtószabadság Európában, ezért mielőbbi határozott politikai intézkedésekre van szükség – figyelmeztetett kedden közzétett jelentésében az Európa Tanács.

Az ET arról számolt be, hogy jelentősen romlott a médiaszabadság helyzete az elmúlt években Európában, tavaly mintegy 140 súlyos jogsértésről érkezett bejelentés az értékelés összeállításában részt vevő tizenkét nemzetközi újságíró-szervezethez.

Az újságírók elleni támadások száma folyamatosan emelkedik, tavaly kétszer annyi halálos fenyegetést jelentettek, mint egy évvel korábban. Emellett sok riportert önkényesen tartanak fogva egyes országokban, új törvények szűkítik a hatóságok, a kormányzat ellenőrzését végző szabad sajtó tevékenységét, és több újságírógyilkosság ügyében továbbra sincs előrelépés a tettesek felelősségre vonásában.

Lemond a kormány az Elios-projektek uniós finanszírozásáról

Átvéve a hvg.hu-ról

2019.február 12.

A hírt Jávor Benedek európai parlamenti képviselő közölte, szerinte ez egyben beismerő vallomás is.

Blogbejegyzésében Jávor Benedek azt írja, több egymástól független magyar és uniós forrásból értesült úgy, hogy a magyar kormány kiveszi az Európai Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból az Elios által megvalósított, és az EU csalás elleni hivatala, az OLAF által vitatott közvilágítási projektek számláit.

“Azaz gyakorlatilag lemond az uniós finanszírozásról, reménytelennek ítélve, hogy meggyőzze Brüsszelt a projektek jogszerűségéről. Ez lényegében beismerése annak, hogy a Tiborcz István, foglalkozására nézve vő, érdekeltségébe tartozó cég törvénytelen, korrupt módon nyúlta le az uniós pénzt” – olvasható az európai parlamenti képviselő honlapján.

A magyar kormány – magyarázta Jávor Benedek – 13 milliárd forintról mond így le, amit korábban az uniótól remélt.

Így húznak le minket a bankjaink

Átvéve a portfolio.hu-ról

Turzó Ádám Pál

2019. február 9.

(rövidítve)

A nettó jövedelmekhez viszonyítva minden jövedelmi kategóriában drágábbak a magyarországi bankok, mint a vizsgált 11 másik országban. Úgy is, hogy a pénzügyi tranzakciós illetéktől (PTI) tisztítjuk az adatsorokat.

A nálunk lényegesen többet kereső, jó eséllyel lényegesen nagyobb pénzforgalmat bonyolító dánok, svédek, franciák és spanyolok is kevesebbet fizetnek a bankoknak.

Riasztó hír a Himalájáról

Infostart / MTI

2019. február 5.

A régió jégborításának 36 százaléka akkor is elolvad 2100-ig, ha 1,5 Celsius fokban sikerül korlátozni a felmelegedést.

A Himalája és a Hindukus hegység jégborításának legalább egyharmada el fog tűnni a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt az évszázad végéig – derült ki egy Katmanduban ismertetett új tanulmányból.

A fideszes médiaalapítvány kuratóriumi elnöke szerint az igényes, jó tollú újságírók a másik oldalon vannak

Átvéve a 444.hu-ról

Botos Tamás

2019. február 4., hétfő 14:36

“Meg kéne szüntetni a szalagcímeket, amik mögött nincsen semmi, talán nem csak azzal kellene az újságíróknak foglalkozni, hogy hogyan rémisztik az embereket, és milyen negatív híreket terjesztenek,” mondta a 476 médiatermékből, köztük a Ripostból és a Lokálból is álló Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány kuratóriumi elnöke a Behir.hu-nak adott interjújában. Bár az alapítványnak elvileg semmi köze a kormányhoz, Varga István egykori fideszes országgyűlési képviselő, a kuratórium elnöke mégis azt mondta, hogy

“nyilvánvaló, hogy keresztény nemzeti konzervatív kormány nem tehet mást, mint megpróbál egy ilyen újságíró-társadalmat kialakítani.”

Dr. Varga a tizenhét perces beszélgetés második felében kicsit elengedte magát, és nyíltan kritizálta a jelenlegi kormánypárti sajtót. Szerinte

“igényes, jó tollú újságírókat, és nem kell megsértődni, nyugodtan mondhatom, inkább a másik oldalon látok.”

Brüsszel elé kerül a magyar túlóratörvény

Átvéve a portfolio.hu-ról

MTI

2019. február 2. 15:30

Kordás László a a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke a túlóratörvény ügyében levélben fordult Joost Kortéhoz az Európai Bizottság Foglalkoztatás-, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának a vezetőjéhez, amelyben azt kérte, hogy a bizottság illetékes szervezetei vizsgálják meg, a jelzett törvénymódosítás mennyiben felel meg az EU jogrendjének és azon belül a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló uniós irányelvnek.

Az ombudsman szerint az új erdőtörvényben háttérbe szorulnak a természetvédelmi célok

Átvéve a 444. hu-ról

Horváth Bence természet január 29., kedd 20:26

Az Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman az erdőtörvény 2017-es módosítása miatt. Székely László álláspontja szerint az erdőgazdálkodói érdekekkel szemben háttérbe szorítják a természetvédelmi célokat – tájékoztatta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kedden az MTI-t.

Generációnként egyszer tapasztalt hideg támad az Egyesült Államokra

Átvéve a 444.hu-ról

Sarkvidéki hideg tört kedden az Egyesült Államokra, helyenként mínusz 40 Celsius fokos hideget mutattak a hőmérők.

Az Egyesült Államok kétharmadát – az északi és a középnyugati államokat, a Nagy-tavak vidékét, a keleti partvidéket – sűrű hóesés és nagyon fagyos időjárás jellemzi, Chicagóban az ABC televízió előrejelzései szerint például hidegebb lesz, mint a Déli-sark egyes vidékein.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (NWS) szerint a rendkívüli hideg egész héten kitart, az Északi-sark felől érkezett hideghullámnak köszönhetően. A meteorológusok szerint ez a hideg levegő normális körülmények között az Északi-sark körül forog, de ezúttal déli irányba fordult és az Egyesült Államokba ért.

Hidegháborúval fenyeget az északi jég olvadása

Infostart / InfoRádió

Szvetnik Endre (London)

2019. január 25.

Olvad a sarkvidéki jég, ami azt jelenti, hogy új hajózási útvonalak nyílnak. Ez ugyanakkor geopolitikai feszültségeket is okoz, és a régióban érdekelt hatalmak hidegháborús katonai támaszpontokat nyitnak meg újra.

A helyi hatalmak biztosítani akarják határaikat, amelyeket eddig hatalmas jégtömeg védett. Az olvadó jégsapka új hajózási útvonalakat nyit meg, ami az Északi-sarkvidéki Határok nevű konferencia résztvevői szerint geopolitikai kihívásokhoz vezet.

A biológus, aki otthagyta az MTA-t és gerillakertész lett vidéken

Iliás-Nagy Katalin beszélgetése Fetykó Kinga biológussal az Átlátszón

• Fiatal negyvenes nő létedre ősz a hajad, nem fested. Ritka látvány manapság. Nevezhetjük társadalomkritikának?

Egyszerűen úgy érzem, hogy a világ ma arról szól, hogy legyünk szépek, fiatalok, mindig valami más, mint amik vagyunk. Engem is ért kritika a hajam miatt. Hogy miért nem festem be? Hogy miért nem vágom megint rövidre? Tele vagyunk megfelelési kényszerrel, és folyamatos nyomás alatt élünk. Csináld ezt, csináld azt, légy ilyen, légy olyan. Én egyszerűen csak olyan akarok lenni, amilyen valójában vagyok. Jelen esetben ősz hajú.

• Más nagy váltás is volt nemrég az életedben. Paradigmaváltásnak hívod, de mi is történt pontosan?

Biológusnak, illetve tanárnak tanultam Kolozsváron, rövid ideig tanítottam Máramarosszigeten a Leőwey Klára Líceumban, majd ösztöndíjjal Magyarországra kerültem és ifjú kutatóként kezdtem el dolgozni az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében. A doktori dolgozatomat pajzstetvekből írtam, de eleinte főleg pókokkal foglalkoztam. Mondjuk azt, hogy egy bizonyos szűrőn keresztül észleltem a világot, de ez lassan megváltozott.

Volt egy kutatási dilemmám, amit nem tudtam íróasztal mögött ülve megoldani. Egy bizonyos pókból rengeteget fogtunk, de nem tudtam megmagyarázni a jelenlétüket az adott környezetben. Annak idején, az egyetemen egy professzorunk azt mondta, hogy a jövő biológusai majd számítógépen nézik, ahogy a kék nyulat a piros róka levadássza, mintha ez az egész csak egy számítógépes játék lenne. Én viszont úgy éreztem, hogy biológusként nem lehet az a jövő, hogy eltűnik a „terepi tapasztalat”. Úgyhogy amikor a kollégám terepre indult, megkértem, hogy vigyen magával. Kiültem egy löszvölgy oldalába, és hagytam, hogy hasson rám a táj. Nagyon erős volt a felismerés, hogy tök mindegy mi van az íróasztalon – meg prekoncepcióként a fejemben –, tök mindegy mit mutatnak a statisztikák és a számok. Ki kell menni és látni kell. Fel kell fogni az „egészet”.

• Előadásaidban el szoktad mesélni, hogy volt egy konkrét eset, ami átkapcsolt benne valamit. Mikroszkópon keresztül pajzstetveket vizsgáltál, és az egyik – mielőtt alkoholba helyezted volna, hogy preparátumot készíts belőle –, megfordult és „rád nézett”. A tudományt gyakran éri az a bírálat, hogy mindent a legkisebb részletekig szétboncol, és közben megfeledkezik az egészről. A te esetedben viszont épp arról van szó, hogy minél mélyebbre mentél, annál közelebb kerültél egy nagyobb rendszerhez.

Egyre többet tesz félre az egyre szűkebb magyar elit

Infostart

2019. január 10. 20:52

463 milliárd forinttal nőtt tavaly kilenc hónap alatt a legvagyonosabb magyarok, a privátbanki ügyfelek megtakarítása.

A Blochamps Capital friss elemzése szerint 2017 év végén a privátbanki vagyon még 4141 milliárd forint volt, ez 2018 szeptember végére 4604 milliárdra hízott.

A privátbanki ügyfelek száma az elmúlt években nem nőtt számottevő mértékben. 2015 végén még több mint 48 ezer kliens tartozott ebbe a körbe, tavaly szeptember végén már kevesebb mint 43 ezer.

Kétes értékű elismerést kaptak a Liget Projekt középületei – százával osztják ezeket a díjakat, magas nevezési díjért

Átlátszó

Bodnár Zsuzsa

2018. 12. 27.

Néhány hete szinte az egész magyar sajtó beszámolt arról, hogy a Liget Projekt épületei Európa, sőt a világ „legjobbjainak” bizonyultak. Szép lenne, ha így lenne, de a valóság az, hogy nagyjából 40 kategóriában, háromszáznál is több „legjobbnak” járó díjat osztottak ki ezen az ingatlanszakmai pályázaton, és a “versenyre” való nevezés ára kb. 500 ezer forint volt.

Ecuador csak “hangtompítós” tűzijátékot engedélyez a Galápagos-szigeteken

Infostart / MTI

2018. december 29.

Ecuador kormánya csak “hangtompított” tűzijátékot engedélyez szilveszterkor a Galápagos-szigeteken az állatvilág védelmében.

Katasztrofális helyzetben van a magyar oktatás – mondja az oktatáskutató

Átvéve a portfolio.hu-ról

2018. december 27. 16:11

A magyar közoktatás legnagyobb betegsége, hogy egészen brutális mértékű egyenlőtlenségeket teremt – mondta a Zoom.hu-nak adott interjújában Radó Péter oktatáskutató.

Szerinte a magyar közoktatás szelektáló és szegregáló. Úgy véli, hogy a hagyományos készségek terén is mélyen leszakadtunk, ám az új készségek középpontba állításával született mérésekben most valahol ott tartunk, ahol Bulgária.

A honi közoktatás nem tud mit kezdeni a sokféleséggel, a különböző hátrányokkal. Ezek számos okból, így szociális helyzetből, a nemi különbségekből, etnikai, nemzetiségi hovatartozásból vagy különböző tanulási problémákból fakadhatnak. Alig van olyan dimenzió, amely mentén ne jelennének meg durva egyenlőtlenségek. Ez többek között arra vezethető vissza, hogy az itthon használt, nagyon hagyományos, az ismeret átadására, egész osztályok tanítására berendezkedett pedagógiai kultúra teljesen alkalmatlan arra, hogy ezeket a hátrányokat kompenzálja – mondta Radó Péter oktatáskutató.

Kiemelte: van azonban egy másik problémánk is, ami még mindig az egyenlőtlenségekkel függ össze, ez pedig az egészen elképesztő mértékű szelekció.

Nincs Európában még egy olyan oktatási rendszer, amely ilyen drámai mértékben és egyértelműen a gyerekek háttere alapján osztaná őket különböző intézményekbe. Ez pedig abszurd módon felerősíti az egyenlőtlenségek hatásait.