Élő mohával kezelnének gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségeket

Infostart / MTI

2019. augusztus 16. 17:17

Gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségeket kezelne az a kutatócsoport, amely az Alzheimer-kór, valamint egyéb memóriazavarok és neuro-pszichiátriai betegségek molekuláris mechanizmusait vizsgálja magyar részvétellel. Kutatásuk célja, hogy a kórfolyamatok pontos megismerésével, azok befolyásolásával új terápiás utakat nyissanak meg a neuro-degeneratív betegségek kezelése terén.

Az Alzheimer-kórra, a memória-zavarral és a magasabb agyi funkciók fokozatos leépülésével és végül teljes elvesztésével járó betegségre az első leírása óta eltelt több mint egy évszázad alatt sem tudtak kutatók ezrei hatékony terápiát kitalálni – közölte az MTI érdeklődésére Palotás András, aki szerint ez nagy részben annak köszönhető, hogy a mai napig nem értik a betegség lényegét, így nem tudják pontosan, hogy mi ellen is kellene gyógyszert kifejleszteni.

Hírdetés

Felejtsük el, amit eddig tudtunk az agyhalálról?

Átvéve a portfolio.hu-ról

2019. április 18. 21:14

A Yale Egyetem kutatónak sikerült újjáéleszteni alapvető sejtaktivitást órákkal korábban levágott sertések agyában. A sikeres kísérlet reményt adhat a stroke és az agysérülések kezelésében, de egyúttal a halál eddigi definíciójáról is kérdéseket vet fel.

Túlélik a magok a mosógépet?

Átvéve a greenfo.hu-ról

2018. szeptember 13.

Meglepő eredményre bukkantak a Debreceni Egyetem ökológusai, akik az emberi viselkedésnek a növényvilág elterjedésére gyakorolt hatását vizsgálták. Az újszerű kutatás a Német-Osztrák -Svájci Ökológiai Társaság konferenciáján is sikert aratott.

A mindennapi életünk során az embernek jóval meghatározóbb szerepe van a magok terjedésében, mint azt gondolnánk – ismerték a fel a Debreceni Egyetem kutatói. Számos mikroba, növény- és állatfaj a kereskedelem, közlekedés és utazás révén jutott el, majd telepedett meg távoli tájakon.

Az ‘égből potyognak’ a földre a vírusok

Elképesztő mennyiségű vírus kering a Föld légkörében – állítják a kutatók.

Nagyobb mennyiségben a vírusok, kisebb mennyiségben a baktériumok tesznek meg hatalmas távolságokat – több ezer kilométert – az időjárási zónák feletti troposzférában, mielőtt a Föld felszínére lehullanának, a Szaharában keletkező porviharokkal vagy az atlanti-óceánról jövő esőzés következtében.

Hihetetlenül bonyolult a fehérjeszintézis: hogyan képes szabályozni szervezetünk az egyidejűleg végbemenő kémiai folyamatok ezreit…?

A fehérjék hordozzák az életet. Folyamatosan, megszakítás nélkül termelik a sejtjeink ezeket a molekulákat a mikroszkopikus futószalagon, de ez a folyamat annyira komplex, hogy felfogni is szinte lehetetlen.

Az Oszakai Egyetem kutatói most megkísérelték az E. coli baktérium egy rövidke fehérjéjét – egy tripeptidet, amely három aminosavból áll – termeltetni, az E.coli 27 molekulájával. Számítógépes modellezésre egy ennél nagyobb, teljes méretű fehérje nem lett volna alkalmas.