A legkorábbi ember Európában mindent nyersen fogyasztott: a húst is, a füveket is

A York-i Egyetem és a Barcelonai Egyetem közös felfedezése, hogy a legkorábbi ‘európai’ nem használta a tüzet főzésre, ennek ellenére húst is és zöldségeket is evett – mindezt nyersen.

Az 1,2 millió éves hominida (korai emberfaj) 2007-ben került elő a spanyolországi Sima del Elefante-ban. A kutatók az egyed fogain lerakódott plakkokból nyerték ki a bizonyítékot arra nézve, mivel táplálkozott korai ősünk.

Hírdetés

Némelyik madárfaj ugyanolyan okos, mint az emberszabású majmok

„Nem szükséges többrétegű emlős agykéreg a komplex gondolkodáshoz. Az agy súlya ugyancsak nem fontos a mentális képességekhez” – állítja Onur Güntürkün professzor (Ruhr-Universität Bochum).

Első pillantásra a madarak és az emlősök agya közt jelentős különbségek vannak, ennek ellenére kognitív képességek tekintetében a madarak egyes csoportjai az emberszabásúakhoz hasonlítanak.

Miért nem létezhet pókember?

A gekkó a legnagyobb állat, amely függőleges falon fel tud mászni. Nála nagyobb állatnak már óriási talpakra – és tapadólemezkékre – volna szüksége, amivel nem tudna normálisan járni.
Az embernek például, – a számítások szerint – a testfelülete 40 százalékát kellene, hogy borítsák tapadólemezek, ha úgy akarna a falon sétálni, mint a Pókember.

„Ha egy ember akarna a falon függőlegesen sétálni, ahogy azt a gekkó teszi, 145-ös lábmérettel kellene rendelkeznie, ami aligha mondható  praktikusnak” – mondja Walter Federle (University of Cambridge, zoológia tanszék).

A kisgyermekkori bánásmód a felnőttkori jó közérzet titka

Akinek gyermekkorában része volt sok szülői simogatásban, támogatásban és játszhatott szabadon, felnőttként is jól fogja érezni magát, és készen áll arra, hogy megértse mások nézőpontját.

A University of Notre Dame kutatói: Darcia Narvaez pszichológia professzor és kollégái Lijuan Wang és Yin Cheng professzorok véleménye szerint azt, hogy az Egyesült Államokban a gyerekek jó közérzete messze elmarad más, fejlett országok gyermekeinek jólléte mögött, a következő téveszme okozza:

„Elfeledtük, hogy mi is szociális emlősök vagyunk, és születésünktől fogva specifikus, az evolúció során kialakult szükségleteink vannak.”

Az evolúció olyan intelligens, hogy képes tanulni a tapasztalataiból

Richard Watson professzor (University of Southampton) új kutatása azt mutatja, hogy az evolúció képes tanulni a tapasztalataiból. Ez magyarázat lehet arra, hogyan jöhetnek létre a természetes kiválasztódás alapján intelligens struktúrák.
Az evolúcióelmélet* és a tanulási elmélet** egyesítésével elképzelhető, hogy az evolúció a tanulni képes rendszerek intelligens magatartására képes, beleértve a neurális – idegi – hálózatokat is.

A nagy szem, fejlett látórendszer sok erőforrást emészt föl

Már régóta kapcsolatba hozták a kutatók a fejlett agyat a nagy energiafogyasztással. Minél fejlettebb agya, idegrendszere van egy állatnak, annál jobban rá van utalva a fenntartó környezetre: a jó hozzáférésre a megfelelő tápanyagokhoz. Mert egy szervbe való beruházás csak a többi – az abban a környezetben kevésbé fontos – szerv rovására történhet.

A svéd Lund Egyetem kutatói konkrét méréseket végeztek, kikalkulálták, hogy a felszíni vizekben élő mexikói barlangi lazac jól fejlett látórendszerének mekkora az energiafogyasztása.
A felszínen élő barlangi lazacot és föld alatti vizekben élő rokonát, a barlangi vaklazacot tanulmányozták, így össze lehetett hasonlítani a két halfaj energia költségét.

A tábortűz hozzájárult szociális és kulturális evolúciónkhoz

Miután az ember uralni tudta a tüzet – úgy 400 000 és 1 millió évvel ezelőtt – a tűz lángja nem csak az ételét főzte meg, és nem csak megvédte a ragadozóktól, hanem fényével a napját is megnyújtotta.

Az Utah-i Egyetem kutatócsoportja az afrikai Kalahári sivatag bushmanjainak életét vizsgálva rájött, hogy a tábortűznél hallott-mondott elbeszélések az emberi kultúra fejlődéséhez járultak hozzá, megerősítve a közösségi hagyományokat, harmóniát, egyenlőséget sugallva, és felgyújtva az emberek képzeletét a nagy-közösség, a távoli emberek és a távoli spirituális világ iránt.

Az ember ősidők óta hajlamos genetikailag az érszűkületre

A Global Heart e havi száma az artériás erek szűkületével foglalkozik. Ilyen kérdéseket tettek föl a szerzők:

“Miért fejlődik ki az embernél  atheroszklerózis?  Valóban az artériák beszűkülésére vagyunk predesztinálva genetikailag? Elejét lehet-e venni egyáltalán az érszűkületnek? Alapvető része-e az öregedési folyamatnak az artériák beszűkülése? Az artériák beszűkülésének rizikófaktorai ugyanazok voltak-e az egész emberi evolúció alatt?”

Az agyunk ‘túlfogyasztása’ miatt gyengébbek az izmaink

Az evolúciós fejlődés során mi, emberek civilizációt és világuralmat alapítottunk, míg közeli rokonainknak, a csimpánzoknak, csak néhány megmaradt afrikai őserdő jutott. Vajon miért?

Mert izmokban gyengébbek, ‘agyilag’ erősebbek vagyunk.

Ami szép, az jó is – de miért?

Miért kedvelik az emberek a szépet – emberben-állatban? Erre kísérel meg magyarázatot adni a The Quarterly Review of Biology – biológiai szakfolyóiratban Dr. I. Elia genetikus, fizikai és szociális antropológus.

A kutatások azt mutatják, hogy az emberek tudat alatt pozitív tulajdonságokat tulajdonítanak a fizikailag vonzó embereknek: kiegyensúlyozottságot, intelligenciát és boldogságot. A szépség értelmezésében kultúrákon át követhetően létezik egy megegyezés: az arcberendezés fiatalsága, nőknél a nagy szemek, relatíve nagy arckoponya-arány és viszonylag kis áll jelenti a szépet.

A Cambridge University tudósa, Dr. I. Elia, így értelmezi egy oroszországi kísérleti rókafarm eredményeit: “Ez a rókafarm a szépség eredetének egy lehetséges és megismételhető bemutatása, ami akaratlanul is megvilágítja a szépség ősi filozófiai kapcsolatát a jósággal – az idegi-hormonális berendezkedésen keresztül.”

A tuberkulózis baktérium több, mint hetvenezer éve él együtt az emberrel

A tuberkulózis egyik legveszélyesebb fertőző betegsége az embernek: a megfertőzöttek 50 százaléka meghal, ha nem kap kezelést. Még ma is egy-két millió halálesetet okoz évente, főként a fejlődő országokban. Amióta megjelentek a gyógyszer-rezisztens baktériumtörzsek, egyre nehezebbé vált megbirkózni a betegséggel.

A svájci Trópusi Betegségek és Közegészségügyi Intézet kutatóinak sikerült a betegség kialakulását időben és térben elhelyezni. A kutatók 259 Mycobacterium tuberculosis törzs genetikai anyagát vizsgálták, amelyet a világ különböző részeiről gyűjtöttek be.

Az emlősök képesek megválasztani utódaik nemét

Az ok, amiért megválasztják utódaik nemét, nem más, minthogy befolyásolják, mennyi utódjuk szülessen majd a következő generációban.

San Diego Állatkertjének leszármazási adatait felhasználva, a kutatók első ízben voltak képesek bizonyítani az evolúciós biológia alaptételét: az emlősök – egy ismeretlen fiziológiás mechanizmussal – képesek manipulálni utódaik nemének arányát.

“Ez a modern evolúciós biológia alapköve, kimutatni, hogy amikor a nőstények nemet választanak utódjuknak, stratégiailag cselekszenek, azért teszik, hogy több unokájuk legyen” – mondja Joseph Garner, professzor (Stanford University).

Szükségszerű a mai, rohamos változás mellett a fajok kihalása?

Az egyes fajok kihalásáért az új fajok keletkezésének hiányát is okolnunk kell, Charles Marshall, az integratív biológia professzora, a UC Berkeley Museum of Paleontology igazgatója szerint.

Az évmilliók alatti lassú változáshoz – hangsúlyosan: nem a mai, rohamléptű globális változáshoz, amin a Föld most keresztülmegy az emberi tevékenység miatt – a fajoknak folytonosan adaptálódniuk és evolválódniuk kellett, máskülönben kihaltak.

Marshall professzor felfedezése segít megérteni a biológusoknak, mekkora nyomás nehezedik napjaink flórájára és faunájára, és azt is, mi az evolúció és a kihalások hajtóereje.