Vészes ütemben süllyed az Alföld

Infostart / InfoRádió

Tatár Tímea

2020. szeptember 26. 19:57

Elsősorban az artézi vizek, a kőolaj és a gázkészletek kitermelése miatt évente 2–5 millimétert süllyednek az Alföld nagyvárosai – állapította meg tanulmányában Timár Gábor geofizikus.

Hírdetés

Ez a Föld már nem tud eltartani ennyi embert

InfoRádió

2020. szeptember 13. 18:50

 

2050-re 10 milliárdnyian leszünk a Földön, harcban vízért és energiáért, a partvidékeket pedig az emelkedő tengerszint fenyegeti – ezáltal az élelmiszer-termelést is.

A népességnövekedés és a csökkenő természeti erőforrások miatt 2050-re több mint egymilliárdan kényszerülhetnek otthonaik elhagyására – áll a Gazdasági és Békekutató Intézet jelentésében.

Az idei hőmérsékleti rekordot Budakalászon mérték szombaton

Infostart

2020. augusztus 9. 12:12

Az idei nyár eddigi legmagasabb hőmérsékletét, 36,7 Celsius-fokot mérték szombaton Budakalászon, a szakemberek szerint valószínűleg ez lesz az idei hőmérsékleti csúcs.

Itt az ideje, hogy úgy gondolkodjunk a gazdaságról, hogy abba a természet valós értékét is beleszámítjuk

Átvéve a 444.hu-ról

Horváth Bence

2020. május 13.

Szerkesztőségi cikket publikált a világ egyik legjelentősebb természettudományos szakfolyóirata, a Nature, melyben arról írnak, hogy ha majd a koronavírus-járvány után újraindul a világ, akkor ideje lenne új irányból közelíteni a gazdaság működéséhez.

A cikk elején az indiai közgazdász, Partha Dasgupta 2008-as írását idézik. Arról, hogy alapvetően téves volt az a feltételezés, hogy a természet elpusztíthatatlan, és ahogy a közgazdászok belátják ezt a tévedésüket, alapvetően változhat meg, ahogy a gazdasági fejlődés fogalmát felfogjuk.

Dasgupta cikkét a kollégáinak címezte, és arra figyelmeztette őket, hogy tévedés azt gondolni, hogy a gazdasági növekedés számításánál a természeti erőforrásokat egy örök, mindig elérhető erőforrásként tekintik.

Kínai szivacsvárosok

Átvéve az index.hu-ról

Molnár Réka

2020. 5.5.

A szivacsvárosok környezetbarát alternatívát nyújtanak a hagyományos árvízvédelemhez és vízelvezetéshez képest. Átalakítják a városok területeit, esőkertekkel, speciális áteresztő járdákkal, mesterséges tavakkal látják el: a szivacsvárosok elsődleges célja az adott terület természetességének visszaállítása. Mivel ez nem mindig oldható meg, sokszor indokolt a mesterséges felületek kialakítása is.

Így fel tud szívódni a heves esőzések utáni csapadékmennyiség, amit ezután föld alatti alagutakban vagy tartályokban tárolnak, és csak akkor bocsátják ki a közeli folyóba, ha annak a vízszintje megfelelően alacsony hozzá.

A járvány mellett pusztít az aszály is

Átvéve a greenfo.hu-ról

2020. május 3.

Sarkadi Péter

Miközben a világ a koronavírus járvány ellen küzd, kevesebb figyelmet fordítunk az éghajlatváltozásra, amely egyre nagyobb fenyegetést jelent számunkra a mindennapokban. Magyarországot jelenleg kritikus aszály sújtja, aminek komoly következményei lehetnek a mezőgazdaságban. Ráadásul főleg olyan területeken veszélyezteti a termést a szárazság, ahol előrelátással, a víz visszatartásával megelőzhetnénk, enyhíthetnénk az aszály okozta károkat, elébe mehetnénk a fenyegető klímaválságnak.

Drámaian csökken Európában is a poszméhek száma

Átvéve az index.hu-ról

NAK

2020.02.07. 10:38

Drasztikusan csökkent a poszméhek száma Európában és Észak-Amerikában, és ez elsősorban a klímaváltozásnak, az egyre gyakoribb hőhullámoknak és időjárási szélsőségeknek köszönhető, írja a The Guardian egy friss, közös kutatásra hivatkozva. Az Ottawai Egyetem és a University College London kutatói 115 év adatait elemezték, és 66 poszméhfajra vonatkozóan vizsgálták, hogy miképp változtak ezek populációi a két kontinensen a 20. század eleje óta.

Az adatok alapján lefuttattak több, úgynevezett “klímakáosz” modellt is, azt nézve, hogy a múltbéli és a jelenkori adatok alapján milyen végkifejletek jöhetnek szóba a közeljövőben, a poszméh-populációk alakulását illetően. A kutatók egyik legfontosabb megállapítása az lett, hogy egy emberöltő alatt 30 százalékkal csökkent bármely poszméh-populáció túlélési esélye, az egyedszámok drámai csökkenése pedig megfelel a tömeges kihalásként leírható ütemmel.

A kutatók megállapították azt is, hogy teljes populációk tűntek el olyan területekről, ahol jóval melegebbre fordult a klíma a korábbiakhoz képest.

“Ha az egyedszámok hanyatlása ilyen tempóban folytatódik, akkor rengeteg poszméhfaj örökre eltűnhet pár évtizeden belül” – mondta Peter Soroye, az Ottawai Egyetem PhD-hallgatója, a Science tudományos folyóiratban közzétett tanulmány vezető szerzője.

“Meglepve láttuk, hogy a klímaváltozás milyen nagy mértékben járult máris hozzá a poszméhek számának csökkenéséhez” – tette hozzá Tim Newbold, a University College London biodiverzitás és környezettudomány kutatója, aki szerint ha a következő években felgyorsul a globális fölmelegedés üteme, akkor vészesen le fog csökkenni a poszméhek száma.

“Alapvető erőfeszítéseket kell tenni a klímaváltozás megfékezésére, ha fenn szeretnénk tartani a poszméhfajok változatosságát.”

A poszméhek, ahogy a repülő rovarok többsége nagyban hozzájárulnak a növények beporzásához. A barátságos, bundás dongók embernek is rengeteg hasznot hajtanak, ugyanis a poszméhek a leggyakoribb beporzói a paradicsomnak, a tökféléknek, egy sor bogyós gyümölcsnek.

Jeremy Kerr, az Ottawai Egyetem professzora szerint az emberek közvetlenül is képesek segíteni a poszméheknek túlélni a szélsőséges időjárási viszonyokat: fák, bokrok, árnyékos helyek telepítésével, ahol meghúzhatják magukat a poszméhek a hőségben.

Forrás: https://index.hu/techtud/2020/02/07/dramaian_csokken_europaban_is_a_poszmehek_szama/

Későn kezdtük: törölni kellett az első nemzetközi alpesi síversenyünket

Átvéve a hvg.hu-ról

MTI

2020. február. 07. 20:24

Magyarország első felnőtt nemzetközi alpesi síversenyét eredetileg ezen a hétvégén rendezték volna, kedden még csak egy héttel elhalasztotta a hazai szövetség.

A kedvezőtlen időjárás miatt a halasztás után a törlés mellett döntöttek Magyarország első felnőtt nemzetközi alpesi síversenyének szervezői.

Megint a kritikus szintet közelíti a Duna vízállása

Infostart

2020. január 27. 15:58

Ismét nagyon alacsony a Duna vízállása, a következő napokban tovább apadhat a folyó

A következő egy hét során várhatóan tovább csökken a Duna vízszintje Mohácsnál is, egyre inkább közelítve a hajózás szempontjából kritikus határnak számító 150 centiméterhez – írta a Pécsi Újság.

A skandináv állam beáldozza a turizmust a környezetvédelemért

Átvéve a vg.hu-ról

2019. 09. 23. 16:22 MTI

A norvég környezetvédelmi szabályozás szerint 2026-ban már csak a zéró karbonkibocsátású, tehát elektromos motorral vagy hidrogénnel működő üdülőhajók úszhatnak be a fjordokba, amelyeknek idegenforgalma az óceánjárókkal az utóbbi években jelentősen megnőtt.

Minél több a légkondícionáló, annál jobban izzanak a városok

Átvéve a qubit.hu-ról

Vajna Tamás

2019.8.9.

Minden jel arra mutat, hogy a városok melegedése a globális ütemnél is gyorsabban zajlik. A New Castle-i Egyetem kutatói Európa 571 városának klímaadatait elemezve jutottak arra, hogy a városok mára állandósult forrósága egyre csak növekszik, ezáltal még az eddig gondoltnál is szélsőségesebbé válik a globális időjárás a 21. század második felében.

A környezetváltozási kutatásokra szakosodott Environmental Research Letters folyóiratban tavaly megjelent tanulmány szerint 2050-től még inkább fokozódnak a városokat sújtó hőhullámok: Dél-Európában a gyakoriság, Közép-Európában viszont a hőmérséklet növekszik majd. Nem megy majd ritkaságszámba, hogy a kánikulák idején akár 8-14 fokkal is melegebb legyen a levegő, mint a hőhullámok közötti nyári napokon.

A meteorológiában szinte a kezdetektől külön vizsgált városi klíma kutatói mára azt is bizonyították, hogy az urbanizált területek drasztikus hőmérséklet-emelkedésének oka egyértelműen az emberi eredetű (antropogén) hőtöbblet. Ennek 80-90 százalékát nyaranta a lakó- és irodaövezetekben működő légkondicionálók termelik meg.

Miért csökken nyárra a folyók vízszintje trendszerűen?

Átvéve a portfolio.hu-ról

2019. augusztus 4.

Miért apad el a vízutánpótlás?

A folyók vízszintjének trend szinten is tapasztalható süllyedését a nyári csapadék mennyiségének csökkenése, valamint az okozza, hogy a számos európai folyó – így a Duna – vízgyűjtő területének számító Alpokban a gleccserek fokozott mértékű nyári olvadását a hó téli felhalmozódása már nem képes teljesen pótolni.

Már látni, mikor áll meg a világ népességének növekedése

Átvéve a portfolio.hu-ról

2019. július 11.

Napjainkban évente 1,1%-kal gyarapodik a Föld lakossága, elmaradva a 60-70-es évek 2%-os tempójától. A termékenység folyamatos visszaesése miatt további lassulás várható: 2050-re 0,5, a század végére pedig 0,03% körüli népességnövekedést prognosztizálnak – írja a KSH a népesedési világnap alkalmából közzétett összeállításában. Az ENSZ közepes szintű prognózisa szerint 2100-ban előreláthatólag 10,9 milliárd ember fog a Földön élni.

1989-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) népesedési világnappá nyilvánította július 11-ét, mivel két évvel korábban ezen a napon érte el a Föld lakossága az 5 milliárd főt. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a népességnövekedés mértékére és az ezzel járó problémákra.

Felfoghatatlanul sok kommunális hulladékot termel a világ

Átvéve a portfolio.hu-ról

MTI

2019. július 3. 18:35

Évente 2,1 milliárd tonna kommunális hulladékot termel a világ, ezzel a mennyiséggel 822 ezer olimpiai méretű uszodát lehetne megtölteni – derül ki a Verisk Maplecroft globális kutatócég által készített tanulmányból, amely 194 ország hulladéktermelését és -újrahasznosítását vizsgálta.

A 2,1 milliárd tonna hulladéknak csak mintegy 16 százalékát, 323 millió tonnát hasznosítanak újra évente, és 46 százalékától, 950 millió tonnától nem fenntartható módon szabadulnak meg – olvasható a cég honlapján ismertetett tanulmányban.

A legnagyobb hulladéktermelő az Egyesült Államok, ahol évente fejenként 773 kilogramm kommunális hulladék keletkezik, ami a globális mennyiség 12 százalékát, 239 millió tonnát tesz ki, miközben az ország a világ népességének csupán 4 százalékát adja.

Magyarország már június közepére felélte a Föld ez évre esedékes természeti javait

Átvéve a portfolio.hu-ról

2019. június 17. 18:54

Ha a világon mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor az emberiség fogyasztása múlt pénteken lépte volna át azt a szintet, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni és több mint 2,2 bolygóra lenne szükség ahhoz, hogy a természeti erőforrások fedezni tudják az emberiség igényeit – olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) közleményében.

Ma a világ népességének 80 százaléka olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani.

“Bár az európai országok között nem kiemelkedő, világviszonylatban Magyarország ökológiai lábnyoma rendkívül magas” – idézi a közlemény Harmat Ádámot, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás programvezetőjét.