Ritkulnak az erdők Európa-szerte

Infostart / MTI

2020. szeptember 19. 12:02

 

Az európai erdők lombkoronájuk egyhatodát elveszítették az elmúlt 30 évben – állapították meg kutatók műholdas felvételek segítségével, feltérképezve az lombkoronák hézagait. Eszerint az elmúlt 30 évben több mint 36 millió területen hiányoztak a nagyobb fák, helyettük tisztások vagy fiatal fák voltak ott megtalálhatók.

Ez alatt az időszak alatt az európai erdős területek lombkoronájuk 17 százalékát veszítették el – foglalták össze eredményeiket a szakértők a Nature Sustainability című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Cornelius Senf, a Müncheni Műszaki Egyetem kutatója és Rupert Seidl, a bécsi Agrártudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur Wien – Boku) tudósa Landsat műholdak három generációjának több mint 30 ezer felvételét vizsgálta. Így tudták azonosítani azokat a területeket, ahol nagy fák helyett tisztások vannak vagy fiatal cse-meték növekednek.

Ezeket a lombkoronában lévő hézagokat okozhatja fakitermelés, széllökés vagy akár erdőtűz is. Európai átlagban két négyzetkilométerenként található egy ilyen hiányos terület, a lombkoronában lévő hézagok átlagos nagysága egy hektár.

Az államok között azonban nagy eltérések tapasztalhatók. Svédországban az átlag két hektárral a legnagyobbak a lombkorona hézagai. A legkisebb, 0,6 hektáros átlagméret Svájcban található. A legnagyobb lombkorona-hézagot Spanyolországban dokumentálták egy erdőtűz után: 17 ezer hektáros volt a hiány.

Európa-szerte megnövekedett az elmúlt 30 évben a lombkoronák hézagainak száma, az erdők tehát nyitottabbá váltak, gyakrabban szakítja meg őket nyílt felület. A hézagok mérete is megnövekedett, ennek okát a szakértők elsősorban a szélbetörésekben és erdőtüzekben látják.

A gyakori és nagy nyílt területek ellenére egyre több fa él túl ezekben a régiókban, tehát csökken az erdőket érő negatív hatás intenzitása – fejtette ki Senf. Ezt a fenntartható erdőgazdálkodás jelének lehet tekinteni Európában. Bár erőteljesek az erdőket érintő változások, a kutatók pozitív fejleményeket is látnak.

“Csak mert eltűnnek fák, az még nem azt jelenti, hogy eltűnik az erdő.

A leggyakoribb esetben az öreg állomány elveszítése után új, fiatal fák növekednek” – mondta a szakértő. Ráadásul a lombkoronában nyíló hézagok lehetőséget nyújtanak arra, hogy egy új, a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó fageneráció növekedjék – tette hozzá.

(rövidítve)

Forrás: https://infostart.hu/tudomany/2020/09/19/nagy-atalakulast-tapasztalnak-az-erdokben

Hírdetés

Ez a Föld már nem tud eltartani ennyi embert

InfoRádió

2020. szeptember 13. 18:50

 

2050-re 10 milliárdnyian leszünk a Földön, harcban vízért és energiáért, a partvidékeket pedig az emelkedő tengerszint fenyegeti – ezáltal az élelmiszer-termelést is.

A népességnövekedés és a csökkenő természeti erőforrások miatt 2050-re több mint egymilliárdan kényszerülhetnek otthonaik elhagyására – áll a Gazdasági és Békekutató Intézet jelentésében.

Megállíthatatlan Grönland ‘elolvadása’

Infostart / MTI

2020. augusztus 21.

 

A rendkívül meleg időjárás miatt tavaly rekordmennyiségű jég olvadt el Grönlandon: két olyan év után, amikor a nyári jégolvadás minimális volt, tavaly minden eddigi rekordot megdöntve, 586 milliárd tonnányi jég olvadt el Grönlandon a műholdas mérések alapján készült tanulmány szerint, (Nature Communications Earth & Environment)

Az így keletkezett víz elég lenne arra, hogy 1,25 méter magasan beborítsa Kaliforniát

Ebből a jégmennyiségből ugyanis több mint 532 billió liter víz jött létre.

Egy másik friss kutatásban a tudósok azt állapították meg, hogy a gleccserek változása elérte azt a pontot, amikor a jégtakarót tápláló hóesés már nem tud lépést tartani a gleccserekből az óceánba csúszó jég mennyiségével.

Tarra vágtak egy védett, száz éves erdőt Tiszaugnál

Átvéve a 444.hu-ról

akiraly

2020. augusztus 11.

Ahol már januárban is volt egy hasonló tarvágás. Az akkor kiszabott 187,5 ezer forintos bírságnak a jelek szerint semmiféle visszatartó ereje nem volt.

Mondjuk miért is lenne, ha a WWF Magyarország szerint amúgy ennél egyetlen kivágott fekete nyárért többet adnak a piacon.

A WWF Magyarország szerint a januári vágás után augusztusban megint egy olyan területen történt fakitermelés, ahol a környezetvédelmi engedély szerint ez tilos. “Nem csupán az idős fák, de védett növények és állatok sokasága pusztulhatott el” – írták.

Évtizedekig eszünkbe sem jutott, hogy területeket adjunk vissza a vadonnak

Átvéve a 444.hu-ról

Czinkóczi Sándor

2020. június 24.

Bár a természetvédelmi törvény már 1996 óta előírja, hogy a nemzeti parkok területén olyan természeti övezeteket kell létrehozni,

ahol a minimálisra csökkentik az emberi beavatkozást,

és az egyetlen cél a természeti folyamatok visszaállítása lehet,

valahogy az elmúlt 24 évben senkinek sem jutott eszébe ezt megvalósítani.

Ezért június 2. akár ünnepnap is lehetett volna a hazai természetvédelemben, amikor az agrárminiszter végre kijelölte az első ilyen zónákat a Hortobágyon, de a szalagátvágások itt elmaradtak.

Alkotmánybíróság: Alaptörvény-ellenes az erdőtörvény 2017-es módosítása

Átvéve az index.hu-ról

insz

2020.06.15. 14:09

Az Alkotmánybírósághoz fordult az alapjogok biztosa a 2009-es erdőtörvény 2017-es módosítása miatt, mivel a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettessel egyetértve úgy ítélte meg, hogy az erdőtörvény módosítása elsősorban az erdőgazdálkodók érdekeit szolgálja, és a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorulnak.

Az ügyben most született határozat, amiben az Alkotmánybíróság kimondta: alaptörvény-ellenes a módosítás számos eleme, ezért a bíróság a rendelkezéseket megsemmisítette, lehetővé téve az erdészeti, illetőleg természetvédelmi hatóság számára, hogy valamennyi erdőben az adott erdő egyedi természeti értékeire tekintettel rendelhesse el az értékek megóvásához feltétlenül szükséges intézkedéseket, írja honlapján az Alkotmánybíróság.

A bíróság leszögezte: „Az állam a jövő nemzedékek mint kedvezményezettek számára egyfajta bizalmi vagyonkezelőként kezeli a rábízott, a nemzet közös örökségébe tartozó természeti és kulturális kincseket, ekként a jelen generációk használati és hasznosítási joga nem korlátlan.

Védelmet kapnak a román „műemlékerdők”

Átvéve a greenfo.hu-ról

2020. május 23.

Sarkadi Péter

Costel Alexe környezetvédelmi miniszter egy Iaşi megyei erdőben tett látogatása alkalmából tegnap megígérte, hogy törvény fogja védelmezni Románia évszázados erdőit. Románia öreg erdőit jelenleg kitermelik, de ezentúl „évszázados erdő” címet kapnak, és törvényi oltalom alá kerülnek.

Szakértő figyelmeztet a Balaton-parti építkezések káros hatásaira

Infostart

2020. május 16. 18:46

A siófoki obszervatórium vezetője, Horváth Ákos beszélt várakozásairól.

Az átlagosnál melegebb és szárazabb nyárra lehet idén számítani, a szélsőségesebbé váló időjárás miatt még fontosabb az előrejelzés pontossága – mondta a siófoki obszervatórium vezetője a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) pénteki online ülésén.

Horváth Ákos szerint

– gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárások,

– többször leng ki a Balaton

– a nyári szezon ősz irányába kezd tolódni, a téli jeges periódusok rövidülnek

– emelkedik a tó vizének átlagos hőmérséklete

– kevesebb, de hevesebb nyári zivatar lesz, a hosszabb száraz periódusokat rövidebb villámárvizek váltják fel

134 km-rel lett rövidebb a Duna az elmúlt kétszáz év alatt

Átvéve az index.hu-ról

– hj –

2020.05.12. 17:12

Az emberi beavatkozások miatt 134 kilométerrel lett rövidebb a Duna folyó hossza az elmúlt két évszázadban – olvasható a bajor környezetvédelmi hivatal által közzétett folyómeder-kutatásban.

A német kutatók adataiból kiderül: a 19. század óta, amikor a nagy közép-európai folyószabályozások kezdődtek, Európa második leghosszabb folyója nemcsak rövidebb lett eredeti hosszánál, hanem mintegy 40 százalékkal keskenyebb is.

A Duna-Tisza közére nem kellene erdőt ültetni

Átvéve a greenfo.hu-ról

2020. május 4.

Forrás: 24.hu

Átfogó kutatás bizonyítja, hogy a sztyeppébe hajló környezeti feltételekkel rendelkező Duna–Tisza közén biztosan nem jó ötlet újabb erdőket telepíteni.

Míg máshol a fák javítják a talaj vízellátottságát, itt ellenkező hatást érnek el, az elsivatagosodás veszélyét növelik.

Kínai szivacsvárosok

Átvéve az index.hu-ról

Molnár Réka

2020. 5.5.

A szivacsvárosok környezetbarát alternatívát nyújtanak a hagyományos árvízvédelemhez és vízelvezetéshez képest. Átalakítják a városok területeit, esőkertekkel, speciális áteresztő járdákkal, mesterséges tavakkal látják el: a szivacsvárosok elsődleges célja az adott terület természetességének visszaállítása. Mivel ez nem mindig oldható meg, sokszor indokolt a mesterséges felületek kialakítása is.

Így fel tud szívódni a heves esőzések utáni csapadékmennyiség, amit ezután föld alatti alagutakban vagy tartályokban tárolnak, és csak akkor bocsátják ki a közeli folyóba, ha annak a vízszintje megfelelően alacsony hozzá.

A járvány mellett pusztít az aszály is

Átvéve a greenfo.hu-ról

2020. május 3.

Sarkadi Péter

Miközben a világ a koronavírus járvány ellen küzd, kevesebb figyelmet fordítunk az éghajlatváltozásra, amely egyre nagyobb fenyegetést jelent számunkra a mindennapokban. Magyarországot jelenleg kritikus aszály sújtja, aminek komoly következményei lehetnek a mezőgazdaságban. Ráadásul főleg olyan területeken veszélyezteti a termést a szárazság, ahol előrelátással, a víz visszatartásával megelőzhetnénk, enyhíthetnénk az aszály okozta károkat, elébe mehetnénk a fenyegető klímaválságnak.

Bezárult a hatalmas ózonlyuk az Északi-sark felett

Infostart / MTI

2020. április 29.

Bezárult a példátlanul nagy ózonlyuk az Északi-sark felett – adta hírül Twitter-üzenetében az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata.

A Balaton ökológiai rendszere megpróbál alkalmazkodni az emberhez és a klímaváltozáshoz

Infostart

2020. április 23.

Változik a Balaton ökoszisztémája, egyrészt a klímaváltozás miatt, másrészt az új vízszint-szabályozási rend miatt – derült ki az elhalasztva most online pótolt Víz Világnapi Konferencián, amelynek gazdája a Balaton Fejlesztési Tanács volt.

A HellóVidék beszámolója szerint ez a változás vízminőségi aggályokat is felvethet.

A szakemberek szeretnék megérteni, hogy a tóban élő ökológiai közösség hogyan viselkedik, hogyan hat rájuk például a klímaváltozás, a környezeti problémák és más jelenségek.

A turizmus leállása miatt újra van termálvíz Püspökfürdő kiszáradt tavában

Átvéve az index.hu-ról

PL

2020.04.21.

A turizmus leállása miatt újra termálvízzel telt meg a Nagyvárad szomszédságában fekvő Püspökfürdő korábban kiszáradt tava, több állat és növényfaj utolsó példányainak az egykori természetes élőhelye, írja az MTI.