Ritkulnak az erdők Európa-szerte

Infostart / MTI

2020. szeptember 19. 12:02

 

Az európai erdők lombkoronájuk egyhatodát elveszítették az elmúlt 30 évben – állapították meg kutatók műholdas felvételek segítségével, feltérképezve az lombkoronák hézagait. Eszerint az elmúlt 30 évben több mint 36 millió területen hiányoztak a nagyobb fák, helyettük tisztások vagy fiatal fák voltak ott megtalálhatók.

Ez alatt az időszak alatt az európai erdős területek lombkoronájuk 17 százalékát veszítették el – foglalták össze eredményeiket a szakértők a Nature Sustainability című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Cornelius Senf, a Müncheni Műszaki Egyetem kutatója és Rupert Seidl, a bécsi Agrártudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur Wien – Boku) tudósa Landsat műholdak három generációjának több mint 30 ezer felvételét vizsgálta. Így tudták azonosítani azokat a területeket, ahol nagy fák helyett tisztások vannak vagy fiatal cse-meték növekednek.

Ezeket a lombkoronában lévő hézagokat okozhatja fakitermelés, széllökés vagy akár erdőtűz is. Európai átlagban két négyzetkilométerenként található egy ilyen hiányos terület, a lombkoronában lévő hézagok átlagos nagysága egy hektár.

Az államok között azonban nagy eltérések tapasztalhatók. Svédországban az átlag két hektárral a legnagyobbak a lombkorona hézagai. A legkisebb, 0,6 hektáros átlagméret Svájcban található. A legnagyobb lombkorona-hézagot Spanyolországban dokumentálták egy erdőtűz után: 17 ezer hektáros volt a hiány.

Európa-szerte megnövekedett az elmúlt 30 évben a lombkoronák hézagainak száma, az erdők tehát nyitottabbá váltak, gyakrabban szakítja meg őket nyílt felület. A hézagok mérete is megnövekedett, ennek okát a szakértők elsősorban a szélbetörésekben és erdőtüzekben látják.

A gyakori és nagy nyílt területek ellenére egyre több fa él túl ezekben a régiókban, tehát csökken az erdőket érő negatív hatás intenzitása – fejtette ki Senf. Ezt a fenntartható erdőgazdálkodás jelének lehet tekinteni Európában. Bár erőteljesek az erdőket érintő változások, a kutatók pozitív fejleményeket is látnak.

“Csak mert eltűnnek fák, az még nem azt jelenti, hogy eltűnik az erdő.

A leggyakoribb esetben az öreg állomány elveszítése után új, fiatal fák növekednek” – mondta a szakértő. Ráadásul a lombkoronában nyíló hézagok lehetőséget nyújtanak arra, hogy egy új, a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó fageneráció növekedjék – tette hozzá.

(rövidítve)

Forrás: https://infostart.hu/tudomany/2020/09/19/nagy-atalakulast-tapasztalnak-az-erdokben

Hírdetés

Tarra vágtak egy védett, száz éves erdőt Tiszaugnál

Átvéve a 444.hu-ról

akiraly

2020. augusztus 11.

Ahol már januárban is volt egy hasonló tarvágás. Az akkor kiszabott 187,5 ezer forintos bírságnak a jelek szerint semmiféle visszatartó ereje nem volt.

Mondjuk miért is lenne, ha a WWF Magyarország szerint amúgy ennél egyetlen kivágott fekete nyárért többet adnak a piacon.

A WWF Magyarország szerint a januári vágás után augusztusban megint egy olyan területen történt fakitermelés, ahol a környezetvédelmi engedély szerint ez tilos. “Nem csupán az idős fák, de védett növények és állatok sokasága pusztulhatott el” – írták.

Évtizedekig eszünkbe sem jutott, hogy területeket adjunk vissza a vadonnak

Átvéve a 444.hu-ról

Czinkóczi Sándor

2020. június 24.

Bár a természetvédelmi törvény már 1996 óta előírja, hogy a nemzeti parkok területén olyan természeti övezeteket kell létrehozni,

ahol a minimálisra csökkentik az emberi beavatkozást,

és az egyetlen cél a természeti folyamatok visszaállítása lehet,

valahogy az elmúlt 24 évben senkinek sem jutott eszébe ezt megvalósítani.

Ezért június 2. akár ünnepnap is lehetett volna a hazai természetvédelemben, amikor az agrárminiszter végre kijelölte az első ilyen zónákat a Hortobágyon, de a szalagátvágások itt elmaradtak.

Alkotmánybíróság: Alaptörvény-ellenes az erdőtörvény 2017-es módosítása

Átvéve az index.hu-ról

insz

2020.06.15. 14:09

Az Alkotmánybírósághoz fordult az alapjogok biztosa a 2009-es erdőtörvény 2017-es módosítása miatt, mivel a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettessel egyetértve úgy ítélte meg, hogy az erdőtörvény módosítása elsősorban az erdőgazdálkodók érdekeit szolgálja, és a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorulnak.

Az ügyben most született határozat, amiben az Alkotmánybíróság kimondta: alaptörvény-ellenes a módosítás számos eleme, ezért a bíróság a rendelkezéseket megsemmisítette, lehetővé téve az erdészeti, illetőleg természetvédelmi hatóság számára, hogy valamennyi erdőben az adott erdő egyedi természeti értékeire tekintettel rendelhesse el az értékek megóvásához feltétlenül szükséges intézkedéseket, írja honlapján az Alkotmánybíróság.

A bíróság leszögezte: „Az állam a jövő nemzedékek mint kedvezményezettek számára egyfajta bizalmi vagyonkezelőként kezeli a rábízott, a nemzet közös örökségébe tartozó természeti és kulturális kincseket, ekként a jelen generációk használati és hasznosítási joga nem korlátlan.

Védelmet kapnak a román „műemlékerdők”

Átvéve a greenfo.hu-ról

2020. május 23.

Sarkadi Péter

Costel Alexe környezetvédelmi miniszter egy Iaşi megyei erdőben tett látogatása alkalmából tegnap megígérte, hogy törvény fogja védelmezni Románia évszázados erdőit. Románia öreg erdőit jelenleg kitermelik, de ezentúl „évszázados erdő” címet kapnak, és törvényi oltalom alá kerülnek.

A Duna-Tisza közére nem kellene erdőt ültetni

Átvéve a greenfo.hu-ról

2020. május 4.

Forrás: 24.hu

Átfogó kutatás bizonyítja, hogy a sztyeppébe hajló környezeti feltételekkel rendelkező Duna–Tisza közén biztosan nem jó ötlet újabb erdőket telepíteni.

Míg máshol a fák javítják a talaj vízellátottságát, itt ellenkező hatást érnek el, az elsivatagosodás veszélyét növelik.

2,4 millió hektárnyi esőerdő kiirtásával járnának az Amazonas-medence térségébe tervezett útépítések

Átvéve a 444.hu-ról

Herczeg Márk

2020. március 18.

Nagyjából 2,4 millió hektárnyi esőerdő kiirtásával járnának együttesen az Amazonas-medence térségét érintő jövőbeli útépítések – állapították meg amerikai, bolíviai, brazil, svéd, perui és kolumbiai kutatók.

Annak ellenére, hogy az amazonasi esőerdő kulcsfontosságú szerepet játszik a légköri szén-dioxid megkötésében, a térség országainak kormányai továbbra is engedélyezik az erdőterületeket érintő útépítéseket, gyakran anélkül, hogy egyáltalán felmérnék ezeknek a projekteknek az ökológiai hatását, vagy azt, hogy gazdaságilag életképes beruházásokról van-e szó – írja a PhysOrg.

Az új utak, amiknek az együttes hossza kb. 12 ezer km lesz, körülbelül 27 milliárd dollárból fognak megépülni. A Kolumbiát, Perut, Ecuadort, Bolíviát és Brazíliát érintő beruházások célja a mezőgazdasági termelés és a szarvasmarha-tenyésztés fellendítése.

A szilfák sorsára juthatnak a kőrisfák? gombafertőzés miatt pusztulnak a kőriserdők

Átvéve a napi.hu-ról

Szabó Zsuzsanna

2019. augusztus 5. hétfő, 13:25

Országszerte pusztulnak a kőriserdők, egy gombás fertőzés miatt pár éven belül teljesen eltűnhet a kőrisfa Magyarországról. A betegség következtében gyökerestől fordulnak ki a gyakran több mázsás fák, amelyek kidőlve komoly károkat okoznak a környezetükben.

Lébény határában a hóvirág tanösvényt veszélyezteti a kőrispusztulás, a séta szeles időben életveszélyes is lehet a beteg fák miatt.

Kivágták egyik legöregebb erdőnket

Átvéve a greenfo.hu-ról

2019. május 6.

A Bükk-fennsík peremén lévő Tar-kő szomszédságában egy védett, nemzeti parki területen álló, 180 éves bükkösben végzett egyhektáros fakitermelést az Egererdő Zrt. állami erdőgazdaság.

Magyarország egyik legidősebb, természetvédelmi szempontból különösen értékes, az európai Natura 2000 hálózat részeként is nyilvántartott erdejében olyan ritka madárfajok fordultak elő, mint a fehérhátú fakopáncs vagy a kék galamb, emellett 13 védett és fokozottan védett növényfaj példányainak adott otthont.

A kitermelt mintegy 600 m3 faanyag – részben éppen a fák igen magas kora miatt – nagyrészt csak alacsony piaci értékű tűzifának vagy rostfának alkalmas.

A WWF Magyarország 2016-ban publikált elemzése szerint a 180 évnél idősebb erdők területe országosan nem éri el az 1000 hektárt – ami az országos erdőterületnek kevesebb, mint fél ezreléke.

Aktivisták megmentették saját kormányuktól Bulgária egyik legcsodásabb helyét

Átvéve a 444.hu-ról

Boros Juli környezetvédelem

2019. január 30. 22:53

Január közepén óriási csatát nyertek a környezetvédők Bulgária legfelsőbb bíróságán: hiába szerette volna a kormány, nem engedélyezik, hogy még jobban tönkretegyék az ország egyik legszebb hegyvidékét, a Pirin Nemzeti Parkot. A döntés ellen nem lehet fellebbezni, ami persze még nem jelenti azt, hogy végleg az aktivisták nyertek. Az ítélet mégis nagyon fontos mérföldkő a környezetvédelemben.

Pirin Nemzeti Park Fotó: IUCN

A Pirin Nemzeti Park csodálatos vidék: hatalmas fenyveseiben élnek zergék, barnamedvék és szürkefarkasok is, ráadásul itt van a Balkán-félsziget egyik legidősebb fája, a felfedezője után Bajkusev-fenyőnek nevezett, 1300 éves páncélfenyő.

A térség még a nyolcvanas években felkerült az UNESCO világörökségi listájára, de egy részét a környezetrombolás miatt kizárták a területből. A Pirinben van ugyanis egy síparadicsom, aminek a kiépítése és forgalma komoly károkat okozott a környezetben.

A kínaiak szép csendben kivágják a szibériai tajgát

Átvéve a greenfo.hu-ról

2018. november 27. 22:13

Pavol Paškov orosz blogger nyár elején a szibériai tajga félreeső vidékeire utazott, hogy utána járjon az orosz vállalkozók túlzott erdőirtásaival kapcsolatos híreknek. Meglepetésére azonban egyetlen orosz favágó vállalkozóval sem találkozott.

„Az oroszoknak Szibériában szinte egyetlen vállalatuk sincs. Ezek mind kínai cégek – ők vágják a fát, majd szállítják Kínába“ – számolt be a helyzetről Paškov az orosz Nové správy napilapnak.

Kína számára Oroszország a legnagyobb faimportőr. (értsd: fatartalék, faforrás – szerk.)

Az ENSZ adatai szerint 2017-ben Kína 22 millió tonna fát vásárolt fel Oroszországtól. A szakemberek azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a kínaiak a fák 70%-át illegálisan vágják ki Szibériában, így a kivágott fák mennyisége ennél sokkal több lehet.

A helyzetet az a tény súlyosbítja, hogy a kínai vállalatok olyan területeket választanak ki a fakivágásra, amelyek a tajga legnehezebben hozzáférhető részein fekszenek. „Szibériában egy hektárt bérbe venni és észrevétlenül kettőt kivágni mindennapos dolog“ – írja a Rusmonitor napilap.

Megdöbbentő képsorok a világ városainak terjeszkedéséről

2018. szeptember 1. 08:30

Átvéve a portfolio.hu-ról

Legutóbb a BMW-gyár kapcsán merült fel, hogy évről-évre mekkora arányú termőföld vagy egyéb, növényekkel borított terület kerül beépítésre. Ez azonban nemcsak Magyarországon van így, a városok terjeszkedése világszinten is rendkívül látványos, amiről a Google Earth Engine timelapse videója is tanúskodik.

Az amerikai erdőtüzek füstje elért Magyarországra

Infostart 2018. augusztus 28. 16:32

Hasonlóan 2017 nyarához, idén is kiterjedt erdőtüzek fordultak elő Kanadában és az Egyesült Államokban.

Csakúgy, mint egy évvel korábban, idén is augusztus második felében ért Európa fölé több hullámban és nagyobb mennyiségben füst a magasban.

A műholdképek mellett napkeltekor, napnyugtakor a saját szemünkkel is láthatjuk a horizont felett a füst jelenlétét – írja a met.hu.

“Füstcsíkok” Észak-Amerikából – Meteorológiai Hírek met.hu

Forrás: https://infostart.hu/eletmod/2018/08/28/magyarorszagig-is-elert-az-amerikai-erdotuzek-fustje

Fanövekmény: 35 év alatt 24 magyarországnyi

Átvéve a greenfo.hu-ról

2018. augusztus 19.

A közhiedelemmel ellentétben 35 év alatt nem csökkent, hanem 7 százalékkal emelkedett a globális erdőterület, ez derül ki a Nature című tudományos lapban közzétett friss tanulmányból.

A kutatók összegyűjtötték és kielemezték az utóbbi évtizedek műholdképeit, kifejezetten a magas növényzetre koncentrálva. Az adatokat 1982 és 2016 között vizsgálták, és arra jutottak, hogy 35 év alatt több mint 2.24 millió négyzetkilométerrel nőtt a Föld faállománya, ami körülbelül 24 magyarországnyi területnek felel meg.

Nem lélegezhetnek fel a németek

Infostart / MTI 2018. augusztus 6.

A hét közepén tetőzik majd Németországban a már most is csak nehezen elviselhető kánikula, hőmérsékleti rekord is megdőlhet. Több folyó kiszáradt, az Odera úgy leapadt, hogy át lehet sétálni benne Németországból Lengyelországba.