Megállíthatatlan Grönland ‘elolvadása’

Infostart / MTI

2020. augusztus 21.

 

A rendkívül meleg időjárás miatt tavaly rekordmennyiségű jég olvadt el Grönlandon: két olyan év után, amikor a nyári jégolvadás minimális volt, tavaly minden eddigi rekordot megdöntve, 586 milliárd tonnányi jég olvadt el Grönlandon a műholdas mérések alapján készült tanulmány szerint, (Nature Communications Earth & Environment)

Az így keletkezett víz elég lenne arra, hogy 1,25 méter magasan beborítsa Kaliforniát

Ebből a jégmennyiségből ugyanis több mint 532 billió liter víz jött létre.

Egy másik friss kutatásban a tudósok azt állapították meg, hogy a gleccserek változása elérte azt a pontot, amikor a jégtakarót tápláló hóesés már nem tud lépést tartani a gleccserekből az óceánba csúszó jég mennyiségével.

Hírdetés

Bányászat az óceánok fenekén

Átvéve a 444.hu-ról

Herczeg Márk

2019. július 3., szerda 19:03

A világ óceánjai új ipari korszak előtt állnak, ugyanis a cégek sorban állnak azért, hogy fémeket és ásványokat bányászhassanak ki a Föld ökoszisztémájának legfontosabb helyszínein – ismertetett egy új jelentést a Guardian.

A Greenpeace tanulmányából kiderült, hogy bár még nem kezdték el a mélytengeri bányászatot, 29 kutatási engedélyt már ki is adott egy ENSZ alatt 1982-ben létrehozott testület, a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság (amiben egyébként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli Magyarországot) a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceán területeire, összesen 1,3 millió km2-re, ami ötször akkora, mint az Egyesült Királyság.

A bányászok nagy gépeket engednének le a tengerfenékre, hogy kobaltot és más ritka fémeket ássanak ki.

A Nemzetközi Tengerfenék Hatóság jövő júliusra véglegesítheti a szabályozást – írja a Financial Times.

Rejtélyes módon fogy a déli sarki jég

Átvéve a portfolio.hu-ról

2019. július 2. 17:52

MTI-hír

Műholdfelvételek szerint rekord alacsonyra zsugorodott az Antarktika körüli tengeri jég kiterjedése az elmúlt öt évben. A kutatók értetlenül állnak a jelenség előtt.

1979 óta a déli kontinens körüli úszó jég folyamatosan hízott, 2014-ben érte el a legnagyobb kiterjedését. Három évvel később az antarktiszi tengeri jég éves átlagos kiterjedése a legkisebb volt,

Lehangoló az óceánok és tengerek állapota

Infostart / InfoRádió – Fehér Anna

2019. június 8. 17:45

Szombaton volt az Óceánok Világnapja. A WWF Magyarország kommunikációs vezetője beszélt a vizek helyzetéről.

Az óceánok, tengerek alkotta hatalmas vízfelületeknek köszönheti az emberiség a Föld oxigénellátásának felét. Minden második lélegzetünket az óceánok állítják elő. Azonban az élőviláguk az 1970-es évek óta a felére zsugorodott – hívta fel a figyelmet Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

Műanyag-szennyezés a gleccserekben, a turisták az elkövetők

Átvéve a portfolio.hu-ról
MTI – 2019. április 9. 20:44

A klímaváltozás miatt 2100-ra az Alpok legnagyobb része jégmentes lehet; a gleccserek eltűnése pedig óriási hatással lesz a térség vízkészleteire, a mezőgazdaságra, a vízgazdálkodásra, a környezetre és az idegenforgalomra – ismertették kedden svájci kutatók legfrissebb tanulmányukat a hegylánc gleccsereinek állapotáról az Európai Földtudományi Egyesület Bécsben zajló tanácskozásán.
Ugyanitt egy olasz vezetésű kutatócsoport arról számolt be, hogy több millió műanyagrészecskét hagynak hátra a gleccsereken a hegymászó turisták: ugyanannyi mikroműanyag található már ott, mint a tengerpartokon és az óceánok fenekén.

Szennyezett vizű áramlatok érték el az ausztráliai Nagy-korallzátonyt

Átvéve a 444.hu-ról

Horváth Bence

2019. február 15.

Az Ausztrália északkeleti részén történt áradásokból és a rekordmennyiségű esőzésekből származó szennyezett vizet tartalmazó áramlatok érték el a Nagy-korallzátony bizonyos részeit – közölték pénteken kutatók.

Az édesvízi áramlatok hulladékot, üledéket, rovarirtó-maradványokat és más szennyezőanyagokat szállítanak a tengerparti régiókba. A víztömeg a Townsville térségében heteken át tartó heves esőzések eredménye.

Az Antarktisz is olvad

Infostart/MTI

2019. január 19.

Mintegy hatszorosára gyorsult fel a jégolvadás az elmúlt negyven évben és ez a folyamat még jobban emelheti a következő évszázadokban a tengerszintet és az ember által előidézett klímaváltozás mértékét – figyelmeztetett egy nemzetközi tudóscsoport.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban a Kaliforniai Egyetem kutatói vezette amerikai-francia-holland tudóscsoport légi felvételek, műholdas mérések és számítógépes modellek segítségével kimutatták, hogy 1979 óta a térség 176 medencéjében miként gyorsult fel a jégolvadás.

2009 óta az Antarktisz mintegy 252 milliárd tonnányit veszített évente jégtömegéből, az 1979-90 közötti időszakban ez évente 40 milliárd tonnát tett ki. Ez azt jelenti, hogy csupán az Antarktisz elolvadt jege 13,2 milliméterrel emelte a tengerszintet az elmúlt négy évtizedben.

Rekordot ért el az óceánok vízhőmérséklete tavaly is

Infostart / MTI

2019. január 11. 12:30

Az eddig kalkuláltnál gyorsabban melegednek az óceánok, tavaly rekordot ért el a vízhőmérséklet – állapította meg egy új amerikai-kínai tanulmány.

Az új méréseket az óceánokra 2000 óta kihelyezett 3900 mérőbója adatai segítették. Az adatok alapján az 1971 óta végbement melegedés nagyobb, mint amit az ENSZ legutóbb, 2013-ban kalkulált – írták a tudósok a Science tudományos lap aktuális számában.

Majdnem annyira meleg a Balti-tenger, mint a Földközi

Átvéve az elobolygonk.hu-ról

2018. augusztus 5.

Továbbra sem enyhül a kánikula Németországban, ahol augusztus 2-án már a Földközi-tenger vizének hőmérsékletét is megközelítette a Balti-tenger vize az északnémet partoknál.

A szövetségi tengerhajózási és vízrajzi hivatal adatai szerint az egyik legnépszerűbb fürdőhelyen, a Rostock mellett Warnemündénél 24 Celsius-fokos a tengervíz hőmérséklete. A Lübeck térségében fekvő Timmendorfnál 25 fokot, a lengyel határnál fekvő Ueckermündénél pedig az Észak-Európa helyett a francia Riviérára jellemző 27 fokot mértek, szemben a Balti-tenger németországi partvidékén július végén, augusztus elején megszokott 17-19 Celsius-fokkal.

A lengyel partvidéken már több strandot le kellett zárni algásodás miatt. A Balti-tenger németországi részén erre egyelőre nem volt szükség, de a veszélyes baktériumok elszaporodása miatt számos tóban és folyószakaszon megtiltották a fürdőzést.

Az ‘égből potyognak’ a földre a vírusok

Elképesztő mennyiségű vírus kering a Föld légkörében – állítják a kutatók.

Nagyobb mennyiségben a vírusok, kisebb mennyiségben a baktériumok tesznek meg hatalmas távolságokat – több ezer kilométert – az időjárási zónák feletti troposzférában, mielőtt a Föld felszínére lehullanának, a Szaharában keletkező porviharokkal vagy az atlanti-óceánról jövő esőzés következtében.

Súlyos zavar van, így érinti Magyarországot

Átvétel az inforadio.hu-ról

Az Amerikai Egyesült Államokban 133 éves hideg rekord dől meg, itthon szokatlanul tavaszias az időjárás. Eddig 1,2 Celsius-fokkal melegedett a Föld átlaghőmérséklete az iparosodás előtti átlaghoz képest. Mindezek hátteréről, a ciklonok hullámzásáról és a Kárpát-medence szárazabbá válásáról Mika János éghajlatkutató beszélt az InfoRádiónak.

Az Európai Unió Copernicus klímaváltozást vizsgáló szolgálata a világ meteorológiai szervezetei közül elsőként adta közre jelentését, amely szerint

2017 a mérések kezdete óta a Föld második legmelegebb éve volt. Az átlaghőmérséklet 14,7 Celsius-fok volt, ami 1,2 fokkal magasabb az iparosodás előtti átlagnál.

2017-nél csak 2016 volt melegebb. Az, hogy nem dőlt meg újabb rekord, az El Nino-jelenség megszűnésének köszönhető – mondta az InfoRádiónak Mika János éghajlatkutató, az egri Eszterházy Károly Egyetem tanára.

Úszó szigetet építenének a hollandok

Átvétel a Világgazdaságból

Holland kutatók bemutatták kedden egy óriási úszó sziget modelljét, amelyen két évtizeden belül akár lakóépületeknek, kikötőknek, farmoknak, parkoknak biztosíthatnak teret.

A 87 különböző méretű úszó háromszögből épülő hatalmas, flexibilis szigethez betont vagy vasat használnának, területe három négyzetkilométer lenne, amely így a legnagyobb ilyen építmény lenne – közölte Olaf Waals, a holland tengerkutató intézet (MARIN) szakembere.

A gátépítés, a homok kiszivattyúzása nem a leghatékonyabb megoldás a tengerek mostani magas vízszintjére, a városok túlnépesedésére és az egyre élénkebb tengeri tevékenységekre – hangoztatta Waals, utalva a jelenleg használatos technológiákra.

Az úszó kikötők és városok újszerű alternatívák lehetnek,

Az óceán savasodása előmozdítja a mészváz-képződést!

Ez a meglepő eredmény született a Holland Tengerkutató Intézetben: erősebb héjat készítenek maguknak a mészvázas egysejtűek (Foraminifera) a savasodó óceánban.

Tény, hogy 1750 óta az óceánok savassága 30 százalékkal nőtt. A jelenleg uralkodó elmélet és a mészvázas algákkal, kagylókkal folytatott kutatások szerint a mészkő vagy kalciumkarbonát könnyebben oldódik a savas vízben, ezért a kagylóknak és a koralloknak nehezebb mészvázat létrehozni, mert kevesebb a hozzáférhető karbonát, ugyanis a karbonát-ionok közvetlenül az oldott széndioxidhoz kapcsolódnak.

A biokémiai önszabályozás trükkje

„Kísérletünkben a foraminiferák mikroszinten szabályozták a savasságot. Körülöttük, azokon a helyeken, ahol a vázképződés végbe ment, a savasság lényegesen alacsonyabb volt, mint a környező tengervízben.”

A tengervíznek ötezer éves kémiai memóriája van

A Helmholtz Association tengerkutatási intézetének kémikusa, Boris Koch professzor azt mondja, a víz nem felejt.

Bármi is történik a tengerben, akár süt a nap, akár virágzik az alga, akár  delfinek úsznak át a tengeren, minden és mindenki otthagyja biomolekuláris lábnyomát.

Új technikák kombinációjával, a professzor és munkatársai képesek beazonosítani és megfejteni a ‘lábnyomokat’. A Biogeosciences című folyóiratban beszámolnak róla, hogy folynak az elemzések, és eddig milyen felfedezéseket tettek.