A járvány mellett pusztít az aszály is

Átvéve a greenfo.hu-ról

2020. május 3.

Sarkadi Péter

Miközben a világ a koronavírus járvány ellen küzd, kevesebb figyelmet fordítunk az éghajlatváltozásra, amely egyre nagyobb fenyegetést jelent számunkra a mindennapokban. Magyarországot jelenleg kritikus aszály sújtja, aminek komoly következményei lehetnek a mezőgazdaságban. Ráadásul főleg olyan területeken veszélyezteti a termést a szárazság, ahol előrelátással, a víz visszatartásával megelőzhetnénk, enyhíthetnénk az aszály okozta károkat, elébe mehetnénk a fenyegető klímaválságnak.

Hírdetés

Nem csak a klímánk, nem csak a levegőnk romlik, a talajunk is pusztul

Infostart / InfoRádió

Rozgonyi Ádám 2018. december 8. 21:02

Európában több millió hektárnyi területet érint a talaj minőségromlása, ami az élelmiszer-termelés mellett az éghajlat szempontjából, a vidéki létben és a biodiverzitás fenntartásában is fontos szerepet játszik – figyelmeztet az MTA.

Egészséges étel – helyi gazdáktól

Sajtóközlemény – kiadja a Magyar Természetvédők Szövetsége

Idén a Magyar Természetvédők Szövetsége is csatlakozott a nemzetközi „Good food good farming” – Egészséges étel helyi gazdáktól nemzetközi kampányhoz. A program keretében számos európai országban rendeztek akciókat 2018. október 27-én azzal a céllal, hogy az EU agrárpolitikája, az intenzív, nagyüzemi gazdálkodás helyett, a kistermelőket és a vidéki megélhetést támogassa.

A kampány keretében a Magyar Természetvédők Szövetsége partnereivel Magyarországon 8 helyszínen szervezett akciókat, ahol vásárlói tanácsadás mellett kiállításokkal, kiadványokkal, játékokkal, totóval várták az érdeklődőket.

Megdöbbentő képsorok a világ városainak terjeszkedéséről

2018. szeptember 1. 08:30

Átvéve a portfolio.hu-ról

Legutóbb a BMW-gyár kapcsán merült fel, hogy évről-évre mekkora arányú termőföld vagy egyéb, növényekkel borított terület kerül beépítésre. Ez azonban nemcsak Magyarországon van így, a városok terjeszkedése világszinten is rendkívül látványos, amiről a Google Earth Engine timelapse videója is tanúskodik.

Talajpusztulás miatt robbanhat ki tömeges migráció

2018. június 23.

greenfo/MTI

Sivatagosodnak a talajok, 2050-re a világ termőtalajainak 90 %-a lesz érintett. 2050-re a szűkös talajerőforrásokból eredő problémák akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek, hogy elhagyják lakóhelyüket.

Az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja közzétette az elsivatagosodást bemutató világatlasz új kiadását, amely szerint a népességnövekedés és a fogyasztási szokások változása minden korábbinál nagyobb nyomást gyakorolnak a Föld természeti erőforrásaira – közölte az uniós bizottság.

A talajromlás jelenleg a földterületek több mint 75 százalékát érinti, 2050-re ez 90 százalékra nő. A probléma Afrikában és Ázsiában a legsúlyosabb.

Törvénnyel fékezné meg Szlovákia a külföldiek földvásárlását

Átvétel a vg.hu-ról

A külföldiek földvásárlását szabályozó törvények szigorítására készül a szlovák kormány – írta a pozsonyi Hospodárské Noviny (HN) gazdasági-közéleti napilap az illetékes szlovák minisztériumtól származó információkra hivatkozva szerdán.

Mit keres a giliszta a lakásban?

Átvétel az utajovobe.eu-ról

Sokan undorodnak a gilisztától, pedig nagyon hasznos állat az ember számára. De mit keresnek a bécsi lakásokban?

David és Thomas Witzeneder, mikor az osztrák fővárosba költözött vidékről, megelégelte a látványt, jobb megoldás hiányában mennyi konyhai hulladékot dobál ki a lakosság a szemétbe.

Elhatározták, hogy megoldják ezt a problémát, és készítenek egy olyan komposztálót, melybe gilisztákat költöztetve humusszá dolgozzák az egyébként kukába és így kárba vesző hulladékot.

A termék nem várt fogadtatásra talált, olyan jól sikerült, hogy belevágtak a kereskedelmi forgalmazásába.

Bár egy kicsit drágának találjuk az árát, hisz az ülőalkalmatosságként is használható komposztáló kb. 280 euróba kerül, míg hozzá a giliszták majdnem 40-be, az osztrákok veszik.

Fogjunk össze a talaj és a termőföld védelméért!

Sajtóközlemény –  kiadja a Magyar Természetvédők Szövetsége

Budapest, 2016. november 24. – Egyre fogyatkozó termőföldjeink és talajaink további pusztulásának megakadályozására uniós szintű jogszabály és nemzeti talajvédelmi stratégia megalkotását szorgalmazta Szabó Marcel a jövő nemzedékek szószólója, valamint a Magyar Természetvédők Szövetsége egy konferencián, amelyet az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalában rendeztek.

Lehet népszavazni az állami földek eladásáról

mno.hu

2016. február 23. 20:00

Kezdődhet az aláírásgyűjtés az állami földek értékesítésének tilalmáról, miután a Kúria ma úgy döntött, hogy hitelesíti az erről szóló népszavazási kérdést.

A kérdést Gőgös Zoltán szocialista politikus magánszemélyként nyújtotta be, a kérdés úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?”

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjainak többsége tavaly november 30-án arra hivatkozva tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, hogy a kezdeményezés a költségvetési törvényt érinti, megfogalmazása pedig nem teljesen egyértelmű.

Ángyán József elemzése az állami, intézményesített földrablásról

Ángyán József: Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás – 2015.

Az állam tulajdonában lévő közös nemzeti földvagyonunk kiárusítását a kormányzat részéről először hírzárlat övezte, majd a szándék nyilvánosságra kerülését követő tiltakozások hatására erősödő kommunikációs propagandakampány kíséri. A területért felelős miniszter a FIDESZ XXVI. kongresszusán egyenesen úgy fogalmazott, hogy „az ellenzék azt akarja, hogy a magyar föld bárkié legyen, csak a magyar gazdáké ne.”. Azt is mondta, hogy az ellenzék egyfajta gazdaellenes ligát alakított, és a magyar gazdák csak a Fidesz–KDNP-re számíthatnak.2

De arra az egyszerű kérdésre, hogy miért is kell az állami földeket dobra verni, arra észérvek, értelmes magyarázatok alig hangzanak el. Ahhoz, hogy a tényleges érdekeket, szándékokat és folyamatokat, a lépés valóságos – az egész társadalmat érintő – veszélyeit, fenyegetéseit megértsük, érdemes egy kicsit a dolgok mögé nézni.

1. A probléma
A nemzetek modernkori biztonsága ma már nem csak a honvédelem állapotától, sokkal inkább attól függ, hogy kinek a kezében vannak azok a természeti erőforrások és rendszerek, amelyekkel a környezet és az alapellátások – az élelem-, az ivóvíz- és energiaellátás – biztonsága megteremthető.