Már két magyar településen is elmarad a szilveszteri tűzijáték

Infostart

2019. december 29. 19:27

Tatán először tavaly maradt el az év végi ünnepi látványosság. Idén Miskolcon is bejelentették, elmarad az önkormányzati “durrogtatás”.

Tata képviselő-testülete 2018 októberében szavazott arról, hogy a pirotechnikai eszközök használatának korlátozásával védik meg az Öreg-tavon telelő vadludakat, a vízimadarakat ugyanis elriasztják a különböző erős hanghatások. A helyi rendeletnek köszönhetően hosszú évek után először fordulhatott elő, hogy az Öreg-tavon pihenő sokezres madársereg nagyobb része helyben maradhatott újév hajnalára is.

A tilalom idén is érvényes, erre a város önkormányzatának honlapja figyelmeztetett. A 2-es és a 3-as besorolás alá eső pirotechnikai eszközöket november elejétől egészen február 28-ig tilos használni. Egyedül Agostyán esik ki a rendelet hatálya alól, hiszen ez a városrész olyan távolságra van az Öreg-tótól, amely a hanghatások tekintetében már nem jelent veszélyt az itt telelő vadludakra.

Vasárnap Miskolc októberben megválasztott polgármestere, Veres Pál a Facebook-oldalán bejelentette: idén nem tartanak önkormányzati tűzijátékot.

Az indok az állatok védelme, a városvezető ugyanis ezzel szeretne hozzájárulni, hogy a háziállatok ne rettegésben töltsék a szilvesztert. Hozzátette: a petárdára költött pénznek van jobb helye is.

Forrás: https://infostart.hu/eletmod/2019/12/29/mar-ket-magyar-telepulesen-is-lefujtak-a-szilveszteri-tuzijatekot

Hírdetés

Egymás sarkát tapossák Pesten a sztárépítészek

A Portfolio november 22-i számából

“Már régóta dolgoznak a munkagépek a Városligetben és környékén, ahol a Liget Budapest projekt keretében mintegy 250 milliárd forintból újul meg teljesen a közpark és intézményei. Dr. Gyorgyevics Benedek, a program megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója ismertette a városfejlesztési projekt legfontosabb elemeit.

Milyen mandátumot kapott a Liget Budapest Projekt a főváros egyik kiemelkedő, pihenést és rekreációt szolgáló negyedének felújításában?

      A Városliget sosem volt klasszikus közpark. Az érdekességét, a vonzerejét létrehozása óta annak köszönheti, hogy egyszerre találhatók meg benne a hatalmas zöld felületek és a kulturális élményeket, rekreációs lehetőségeket biztosító intézmények. A tapasztalatok szerint a Szépművészeti Múzeumot, a Műszaki és Közlekedési Múzeumot, a Mezőgazdasági Múzeumot, a Műcsarnokot, az Állatkertet, a Műjégpályát vagy a Széchenyi fürdőt legalább annyian, de inkább többen keresik fel, mint ahányan sportolásra, kikapcsolódásra, pihenésre használják a csaknem százhektáros parkot.

Értelmezzük a KSH mikrocenzus jelentését

„Az első népszámlálás óta még soha nem volt ilyen alacsony a gyermekkorúak és ilyen magas az időskorúak száma Magyarországon – ez olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly ősszel végzett ‘kis népszámlálásának’ adataiból”, amit tegnap, 2017. november 20-án tettek közzé.

Kezdjük azzal, hogy a közlés nem állítja szembe ezzel az adattal azt a csak jóval később megadott információt, hogy „Magyarország jelenlegi területének népessége az első népszámlálás óta megkétszereződött.”

Más szavakkal: a jelenlegi (magyarországi) területen dupla annyi ember él, mint valaha, vagyis 1870-ben.

500 év szennyezés 20 perc használatért

Átvétel az inforadio.hu-ról

Egy szívószál használati ideje átlagosan 20 perc, míg a lebomlási ideje akár 500 év is lehet. Augusztus a szívószálmentes kampány hónapja.

Mivel annyira kicsi a szívószál például egy PET palackhoz képest, sokan nem gondolnak bele abba, hogy a szívószál is ugyanolyan szennyező lehet és ugyanolyan károkat okozhat, mint más műanyagok. Pedig a vizekben talált műanyagok közül a PET palackok és a műanyag zacskók után a szívószálak okozzák a legnagyobb problémát – mondta a Felelős Gasztrohős Alapítvány munkatársa.

Amikor a moziban vagy egy fesztiválon megvásárolunk egy üdítőt szívószállal, nem gondolunk arra, hogy ez is műanyag, aminek használat után a szelektív kukában lenne a helye

– tette hozzá Boóc Judit.

Egy rákos áttétet képező fehérje, amely kijavítja az agy sérüléseit

A Koppenhágai Egyetem kutatói fedezték föl, hogy a rák terjedését okozó fehérje javító folyamatokat indít el a sérült agyban. Az S100A4 fehérjét a kutatók már évek óta ismerik, úgy, mint ami áttétet, a rák terjedését okozza, agyvédő szerepe most merült föl először.

Lassan, de biztosan fogyatkozik az emberiség értelmi és érzelmi intelligenciája

Az emberi intelligencia fenntartásához hatalmas evolúciós nyomás szükségeltetik – szögezi le provokatív elméletében Dr. Gerald Crabtree. Mivel a modern társadalmakban nem működik a szelekciós nyomás, és mivel az agy különösen erősen hajlamos a mutálódásra, fokról fokra elveszítjük intellektuális és érzelmi képességeinket.

„Intellektuális képességeink fejlődése, az ezernyi intelligenciát hordozó gén optimalizált működése valószínűleg még azelőtt létre jött, mielőtt őseink szétszóródtak volna Afrikából. Ezeknél a – többnyire szavak nélkül, non-verbálisan kommunikáló – egymástól távol élő embercsoportoknál, ebben a környezetben, kritikus szerepe volt a túlélésben az intelligenciának. Így valószínűleg, óriási szelekciós nyomás alatt álltak azok a gének, amelyek az intellektuális fejlődést szolgálták. Ez vezetett az emberi ‘csúcs’-intelligenciához” – magyarázza a Cell Press folyóiratban megjelent írás szerzője, Dr. Crabtree (Stanford University).