Kína az élen az elektromos autók gyártásában

Átvéve az index.hu-ról

KÁROLY GÁBOR

2020.09.28. 17:24

Sokan elhibázottnak látják az Európai Unió döntéseit és javaslatait a károsanyag-kibocsátás szigorítására, amivel világviszonylatban ellehetetlenülhet az európai autóipar. Kínában nagy célokat tűztek ki annak érdekében, hogy minél több elektromos autót gyártsanak és adjanak el, de ezzel nem (csak) az autóiparban akarnak az élre törni, hanem egyszerűen nem akarnak megfulladni a szmogban.

Hírdetés

A húsipar árnyoldalai

Átvéve a vg.hu-ról

2020. 09. 23. 17:41

 

Az ipari hústermelés nemcsak a klímát, a bio­diverzitást, a termőföldet és az erdőket fenyegeti, hanem közvetlenül az emberi egészséget is.

A koronavírus-járvány kitöréséig jórészt figyelmen kívül hagyták az Egészségügyi Világszervezet (WHO) zoonótikus – vagyis állatról emberre terjedő – betegségekre vonatkozó figyelmeztetéseit. Ugyanez igaz az antibiotikum-rezisztenciára, a másik olyan globális egészségügyi fenyegetésre is, amely szorosan kötődik a hústermeléshez.

Ez a Föld már nem tud eltartani ennyi embert

InfoRádió

2020. szeptember 13. 18:50

 

2050-re 10 milliárdnyian leszünk a Földön, harcban vízért és energiáért, a partvidékeket pedig az emelkedő tengerszint fenyegeti – ezáltal az élelmiszer-termelést is.

A népességnövekedés és a csökkenő természeti erőforrások miatt 2050-re több mint egymilliárdan kényszerülhetnek otthonaik elhagyására – áll a Gazdasági és Békekutató Intézet jelentésében.

Döbbenetes adatok a gépjárművek okozta mikroműanyag szennyezésről

Infostart / MTI

2020. július 16. 12:21

Több tonnányi mikroműanyagot sodor a szél az óceánokba egészen az Antarktiszig. A számítások szerint évente akár 140 ezer tonna mikroműanyag kerülhet a szárazföldi közlekedésből a vizekbe.

Rekordmagas a globális metánkibocsátás

Átvéve a 444.hu-ról

Herczeg Márk

2020. július 15. 18:52

A mérések kezdete óta a legmagasabb szintjét érte el a globális metánkibocsátás a Stanford Egyetem tanulmánya szerint.

Az Earth System Science Data és az Environmental Research Letters tudományos folyóiratokban közzétett tanulmány szerint a metánkibocsátás rekordszintjét elsősorban a szénbányászatból, a kőolaj- és földgáz-kitermelésből, a szarvasmarha- és juhtenyésztésből, a szemétlerakókból eredő növekedés idézte elő.

Itt az ideje, hogy úgy gondolkodjunk a gazdaságról, hogy abba a természet valós értékét is beleszámítjuk

Átvéve a 444.hu-ról

Horváth Bence

2020. május 13.

Szerkesztőségi cikket publikált a világ egyik legjelentősebb természettudományos szakfolyóirata, a Nature, melyben arról írnak, hogy ha majd a koronavírus-járvány után újraindul a világ, akkor ideje lenne új irányból közelíteni a gazdaság működéséhez.

A cikk elején az indiai közgazdász, Partha Dasgupta 2008-as írását idézik. Arról, hogy alapvetően téves volt az a feltételezés, hogy a természet elpusztíthatatlan, és ahogy a közgazdászok belátják ezt a tévedésüket, alapvetően változhat meg, ahogy a gazdasági fejlődés fogalmát felfogjuk.

Dasgupta cikkét a kollégáinak címezte, és arra figyelmeztette őket, hogy tévedés azt gondolni, hogy a gazdasági növekedés számításánál a természeti erőforrásokat egy örök, mindig elérhető erőforrásként tekintik.

Az aszály sokkal nagyobb problémája a magyar mezőgazdaságnak, mint a koronavírus

Átvéve a 444.hu-ról

Sarkadi Zsolt

2020. május 8.

Raskó György agrárközgazdásszal és vállalkozóval, az MDF-kormány államtitkárával beszélgettünk a kihívásokról és a mezőgazdaság jövőképeiről.

444: Melyik jelenti most, 2020 elején a nagyobb kihívást a magyar agrárszektor számára, az aszály, a koronavírusból eredő munkaerőhiány vagy a madárinfluenza?

A nyugat-európai országok közül is azok vannak most bajban, ahol jelentős a vendégmunkások, a külföldről érkező idénymunkások foglalkoztatása.

Az Egyesült Királyság a nyári és tavaszi szezonban például több mint 200 ezer vendégmunkást foglalkoztat, Olaszországban és Németországban szintén nagyon magas, százezres nagyságrendű ez a szám.

Magyarországon soha nem volt annyira jelentős a külföldi vendégmunkások foglalkoztatása a mezőgazdaságban, 10-20 ezer fő jelent meg az utóbbi években, ők elsősorban Kárpátaljáról és Erdélyből jöttek át dolgozni.

Akkor Magyarországon alaptalan a félelem, hogy a koronavírus miatt nem lesz, aki betakarítsa a terményeket?

Itthon eleve annyira visszaszorult a zöldség- és gyümölcstermesztés, hogy tényleg nagyon kevés idénymunkásra van szükség

Olaszországhoz, Spanyolországhoz vagy éppen Németországhoz viszonyítva. Példának ott vannak a bogyós gyümölcsök, a málna vagy a ribizli. A szedésük valóban nagyon sok kézi munkaerőt igényel, de ezek ma már Magyarországon teljesen marginális termények, az ültetvényeik területe a huszadrészére esett az utóbbi 30 évben. Így pedig nem is igazán kell ember a szedésükhöz.

A járvány mellett pusztít az aszály is

Átvéve a greenfo.hu-ról

2020. május 3.

Sarkadi Péter

Miközben a világ a koronavírus járvány ellen küzd, kevesebb figyelmet fordítunk az éghajlatváltozásra, amely egyre nagyobb fenyegetést jelent számunkra a mindennapokban. Magyarországot jelenleg kritikus aszály sújtja, aminek komoly következményei lehetnek a mezőgazdaságban. Ráadásul főleg olyan területeken veszélyezteti a termést a szárazság, ahol előrelátással, a víz visszatartásával megelőzhetnénk, enyhíthetnénk az aszály okozta károkat, elébe mehetnénk a fenyegető klímaválságnak.

Milliónyi sertést, szarvasmarhát és szárnyast ölnek le az USA-ban a koronavírus-járvány miatt

Átvéve a vg.hu-ról

2020. 04. 29. – MTI

Milliónyi sertést, szarvasmarhát és szárnyast ölnek le az új típusú koronavírus-járvány miatt az Egyesült Államokban, a farmerek és az állattenyésztők a megélhetésük, a fogyasztók pedig az esetleges élelmiszerhiány miatt aggódnak.

50 km/órás sebességkorlátozást fogadhat el Budapesten Karácsony Gergely

Portfolio

2020. április 27. 19:52

Szerdán fogadhatja el Karácsony Gergely azt az előterjesztést, amely többek között 50 km/órás maximum sebességet engedne meg Budapesten.

A fővárosi közgyűlés április 29-én tárgyalná azt az előterjesztést, ami javaslatot tesz egy fővárosi közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási terv, intézkedéscsomag kidolgozására – írja az Index.

Ebben többek között javasolják, hogy a teljes városra érvényes csökkentett sebességű zónák legyenek kialakítva.

Soha nem volt ennyi metán a légkörben

Átvéve az index.hu-ról

2020. április 15.

Miközben a környezettudatosabb hírfogyasztók vagy csak egyszerűen a lélegezni kedvelők legalább annak próbálnak örülni a koronavírusos időkben, hogy Kínától Budapesten át Amerikáig mindenhol javul a korlátozások miatt a levegő, aggasztó történelmi csúcsról számol be a NOAA.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkör-kutatási Hivatal friss adatai szerint soha nem volt még olyan magas a metánkoncentráció a földi légkörben, mint most. A szén-dioxidnál 80-szor erősebb üvegházhatású gázról van szó.

A koronavírus sem ment meg a klímakatasztrófától

Átvéve a 444.hu-ról

Sarkadi Zsolt

2020.04.13. 7:08

(részlet)

A koronavírus mellett egy másik válság is érezteti hatását a világgazdaságban, ez pedig komoly csapda lehet a járvány utáni felépülésben és a világgazdaság újraformálásában.

Ez a másik válság pedig az Oroszország és Szaúd-Arábia között dúló olajár-háború, ami azután indult, hogy Oroszország nem volt hajlandó eleget tenni a kitermelt olajmennyiség további csökkentésére vonatkozó szaúdi javaslatnak.

Szaúd-Arábia az olajár szinten tartása érdekében javasolt termeléscsökkentést, Oroszországnak pedig nem is a szaúdiakkal volt baja, hanem az amerikai palaolajiparral. Azzal, hogy az Egyesült Államokban úgynevezett repesztéses technológiával bányásznak olajat nemcsak újra energiafüggetlenné tette az Egyesült Államokat, hanem képessé tette az amerikaiakat arra, hogy exportőrré válva Ázsiában és Európában szembe menjen az orosz energiapiaci és hatalmi érdekekkel.

A palaolaj kitermelése azonban csak magas olajár mellett éri meg, amit a szaúdi javaslat segíthetett volna fenntartani.

Magyarország a hétvégén rekordot döntött napenergia-termelésben

Átvéve a 444.hu-ról

Sarkadi Zsolt

2020. április 6., hétfő 20:17

Soha nem termeltek még ennyi napenergiát a Magyarországon működő erőművek, mint a hétvégén – írja az Index az Energiaklub számításaira hivatkozva. Ahogyan a koronavírus miatt elrendelt korlátozások csökkentik is az energiafogyasztást, soha nem volt még környezetbarátabb a hazai energiamix, mint az elmúlt napokban.

Különösen nagy szerep jutott a napenergiának, ami vasárnap 13 órakor mindenkori csúcsot döntve 27,3 százalékát adta a teljes magyar áramtermelésnek.

Ezzel együtt a megújuló energiaforrások 34,6 százalékát adták vasárnap a teljes magyar áramtermelésnek, ami szintén rekord. Éves átlagban a megújuló energia a magyar energiamix tizedét sem teszi ki, ezzel az EU tagállamai között holtversenyben az utolsók vagyunk.

Forrás: https://444.hu/2020/04/06/magyarorszag-a-hetvegen-rekordot-dontott-napenergia-termelesben

A légszennyezettség már a középkorban is jelentős mértékű volt

Átvéve az index.hu-ról

2020.03.31. 19:51

Meglepő részletességgel lehet rekonstruálni a középkori politikai felfordulások, uralkodóváltások történetét a jégmintákból, ráadásul a brit események nyomai az Alpokból olvashatók ki – állítja egy, az MTI által szemlézett brit kutatás.

A történelmi jégrétegek kutatásával nemcsak az ősi klíma és szén-dioxid-szint rekonstruálható, a rétegei magukba zárva őrzik az évszázadokkal ezelőtti légszennyezettség nyomait is.

Brit kutatók most a svájci–olasz Alpok egyik gleccserének jegét vizsgálva találtak értékes adatokat a brit életmódról és a történelem viharairól.

Az Antiquity című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői az ólom nyomait vizsgálták a jégrétegekben, az 1100-as évek végének ólommal szennyezett levegője ugyanis a brit bányák felől érkező szelekkel simán eljutott az Alpokig.

A kutatók szerint

A 12. SZÁZADBAN A LÉGSZENNYEZETTSÉG ÉPPEN OLYAN SÚLYOS VOLT, MINT AZ IPARI FORRADALOM IDEJÉN.

Gyakran természetvédelmi területen építik meg a nap-, szél- és vízerőműveket

Átvéve a greenfo.hu-ról

2020. március 27.

Sarkadi Péter

Növekvő veszélyt jelentenek a zöldenergia-beruházások a természetvédelem szempontjából kulcsfontosságú területeken – figyelmeztet egy új kutatás, amely szerint már több mint 2200 szél-, nap- és vízerőművet emeltek a Föld korábban érintetlen vadonjaiban.