A kaliforniai Berkeley-ben betiltották a gáztűzhelyeket az újonnan épülő lakásokban

Átvéve a qubit.hu-ról

Dippold Ádám

Az új építésű kaliforniai lakásokban 2020-tól már nem lesz sem gázfűtés, sem gáztűzhely – legalábbis a 120 ezres egyetemi városban, Berkeley-ben biztosan nem, ez ugyanis az első város a világon, ahol megszavazták a földgáztilalmat. A rendelkezés elsődleges oka a klímaváltozás: az elektromos tűzhelyek jóval kisebb ökológiai lábnyomot hagynak maguk után, mint a gáztűzhelyek. A gázbojlerek sem menekülhettek, az új lakásokban már ezeket sem lehet majd telepíteni.

Hírdetés

Az USA-ban ellentámadásba lendült a műanyagipari lobbi

Átvéve az Infostartról

2019. augusztus 6. (rövidítve)

Miközben a petrolkémiai ipar egy része jelentős beruházásokat tesz az újrahasznosítás és a lebomló műanyagok kifejlesztése terén, az iparági lobbi megakadályozta az USA legalább 14 szövetségi államában, hogy a politikai döntéshozók az egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalát tiltó szabályokat hozhassanak.

Felfoghatatlanul sok kommunális hulladékot termel a világ

Átvéve a portfolio.hu-ról

MTI

2019. július 3. 18:35

Évente 2,1 milliárd tonna kommunális hulladékot termel a világ, ezzel a mennyiséggel 822 ezer olimpiai méretű uszodát lehetne megtölteni – derül ki a Verisk Maplecroft globális kutatócég által készített tanulmányból, amely 194 ország hulladéktermelését és -újrahasznosítását vizsgálta.

A 2,1 milliárd tonna hulladéknak csak mintegy 16 százalékát, 323 millió tonnát hasznosítanak újra évente, és 46 százalékától, 950 millió tonnától nem fenntartható módon szabadulnak meg – olvasható a cég honlapján ismertetett tanulmányban.

A legnagyobb hulladéktermelő az Egyesült Államok, ahol évente fejenként 773 kilogramm kommunális hulladék keletkezik, ami a globális mennyiség 12 százalékát, 239 millió tonnát tesz ki, miközben az ország a világ népességének csupán 4 százalékát adja.

India szeméthegye jövőre magasabb lesz, mint a Tádzs Mahal

Átvéve a portfolio.hu-ról

2019. június 4. 17:11

Már mintegy 60 méter magas az indiai főváros, Újdelhi keleti peremvárosában elterülő szeméthegy, amely jövőre magasabb lesz mint az ország ikonikus műemléke, Tádzs Mahal.

A Gázipurban lévő, több mint 40 futballpályányi területen húzódó szemétlerakó évente mintegy 10 méterrel növekszik. Arún Kumar Kelet-Delhi térségért felelős főmérnök szerint ha a jelenlegi trend folytatódik, jövőre magasabb lesz, mint a 73 méteres Tádzs Mahal.

Folyamatosan, évről évre több szemetet termelünk

Átvéve a greenfo.hu-ról

2019. március 27. 0:02.

A közszolgáltatás körében gyűjtött hulladékmennyiség elmúlt években tapasztalható folyamatos növekedése a következő években is folytatódhat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) várakozása szerint.

A közszolgáltatás körében gyűjtött hulladékmennyiség az elmúlt években folyamatos, évi átlag 2 százalékos növekedést mutatott, és a MEKH adatelemzése szerint a trend a következő években is hasonló ütemben folytatódhat, így 2020-ban 3 millió tonna fölé emelkedhet az összes, Magyarországon gyűjtött hulladék mennyisége- szúrta ki a Portfolio.

Aggasztó jelentés: Európa fuldoklik a szemetében

Átvéve a penzcentrum.hu-ról

2019. január 23. szerda 16:50

Egy magyar lakos átlagosan 385 kiló hulladékot termelt 2017-ben. Ezzel az eredménnyel bőven a lista alján, hátulról az 5. helyen végeztünk, az Eu-s átlagtól több mint egy mázsával elmaradva.

Élelmiszer-fenntarthatósági toplista: messze lekörözzük Amerikát és Kínát

Átvéve a portfolio.hu-ról

2018. december 1. 16:10

Franciaország nyerte az élelmiszeripari fenntarthatósági versenyt idén a világ országai között – írja a World Economic Forum az Economist Intelligence Unit és a Barilla Center közös rangsorára hivatkozva.

Franciaország meg is érdemelte a címet, hiszen hatalmas lépéseket tett annak érdekében, hogy megakadályozza az élelmiszerpazarlást, támogassa az egészséges életmódot és az ökológiai gazdálkodási technológiák meghonosítását, ami mind segíti az élelmiszeripari fenntarthatóságot. 2016-ban például törvényben szabályozta, hogy a szupermarketeknek jótékony célra újra kell osztania a megmaradt élelmiszereket.

Összeomlóban a globális hulladék-újrahasznosítás rendszer

Átvéve a greenfo.hu-ról /portfolio cikke/

(szerkesztve, rövidítve)

2018. november 8. 6:10

Az évtizedekig sikeresnek tűnő globális szelektív hulladék gyűjtési és -újrahasznosítási rendszer súlyosan megrendült idén, miután a korábban a legnagyobb papír- és műanyaghulladék-vásárlónak számító Kína 2018 elejétől elutasította, hogy a Nyugat szemétlerakója legyen. A szállítmányok előtt pedig egyre több más ázsiai ország is sorra lezárja le határait.

A háztartási szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás 1980-as évekbeli első, próbaszerű bevezetését követően az újrafeldolgozás globálisan mintegy 200 milliárd dolláros iparággá fejlődött, amelyet egyben az emberiség fokozódó szeméttermelésének leginkább kézenfekvő megoldásaként tartanak számon.

A világban évente több mint 270 millió tonna hulladékot hasznosítanak újra a Világbank adatai szerint. A rendszer lelke a hulladék globális kereskedelme.

A hulladékot csoportosítása után leggyakrabban ázsiai feldolgozók vásárolják meg, tavaly Kína volt messze a legnagyobb vevő. A kereskedelem és feldolgozás időnként rendkívüli nyereséget képes termelni, ezért nem csoda, ha vállalatok sora önálló tevékenységként folytatja ezt a tevékenységet.

OECD-jelentés: Magyarország mellőzi a megújulókat, megint nőni kezdett az üvegházhatású gázok kibocsátása

Átvéve a qubit.hu-ról

(kivonat, a teljes írás a linkre kattintva olvasható)

Az OECD adatai szerint Magyarország energiaellátásának körülbelül kétharmada származik fosszilis tüzelőanyagokból. (A szervezet által feldolgozott adatokat a vizsgált intézmények, illetve a kormányzat szolgáltatta.) Ráadásul az üvegházhatású gázok kibocsátása, miután 1990 és 2015 között 35 százalékkal csökkent Magyarországon, elsősorban a közlekedés, kisebb részben a mezőgazdaság miatt újra növekedésnek indult. (Fontos tudni, hogy a munkacsoport 2016-ig bezárólag gyűjtött adatokból dolgozott.)

Az országriportból kiderül az is, hogy itthon a lakásszektor a legnagyobb energiafogyasztó.

Nem megfelelő tüzelőanyaggal fűtünk, ebből származik a szmog jelentős része

Átvétel az InfoRádióról

2017.11.11. 06:58

Már nem a közlekedés és az ipari szektor jelenti a legnagyobb terhelést a légszennyezésben, hanem a háztartások, méghozzá a nem megfelelő tüzelőanyag-használat miatt – hívja fel a figyelmet a Földművelésügyi Minisztérium.

Egy új anyag, aminek révén örökre megszűnik a mosás: nem kell víz, nem kell mosószer

A Melbourne-i RMIT Egyetem kutatói a mosás olcsó és hatékony helyettesítését fejlesztették ki: egy speciális nanostruktúrát gyártanak a ruhaanyagokhoz, amely – ha fénynek teszik ki az anyagot -, lebontja a rajta levő szerves anyag szennyeződést.

Ezzel megtették az első lépést a különleges, nano-anyaggal ‘felturbózott’ textil felé, amely önmagát tisztítja, ha fény vagy napsugárzás éri.

„Az a textil előnye, hogy eleve 3D-s struktúrával rendelkezik, remekül felveszi a fényt, ami felgyorsítja a szennyeződés lebontásának folyamatát” – mondja Dr. Rajesh Ramanathan.

„Azért van még mit tenni, mielőtt kidobhatnánk a mosógépet, de azt elmondhatjuk, hogy meg van alapozva a jövő öntisztító textilje.”

A PET palacktól a koporsóig

Az írás átvétel a greenfo-tól.

“A hulladékok az életciklusukat sajnos gyakran nem a szelektív hulladékgyűjtőkben végzik és kezdenek új életet anyagukat hasznosítva, de még csak nem is a kukában és a hulladéklerakóban, hanem családi házak kályháiban, kazánokban tűnnek el. De az eltűnés csak látszólagos, a kéményből feketén gomolygó füst sötét árnyat vet a környékre és indul pusztító útjára.

Az illegális tevékenység vége a koporsó lehet, mely akár azt is sújthatja, aki az égetést végzi, de lehet, hogy a szomszédokra vagy annak valamely családtagjára hoz halálos ítéletet, aki a tűzre veti szemetét. Cikkünk a sírig tartó “logisztikai láncot” mutatja be.

A szemétégetés világjelenség

Bár a szemét égetése világjelenség, a leggyakrabban mégis a fejlődő országokban fordul elő, ahol kevés a szemétlerakó-hely és a szemétégető. Ráadásul növekszik az elégetett szemét mennyisége is, mert az emberiség száma növekszik, és mert többet fogyasztunk világszerte. A szemét gyakran tartalmaz műanyagot és elektronikát.

A fa- és széntüzelés káros a nők szívére és ereire

A fekete szén-szennyezés, magyarul a korom, ami a fafüstből származik, nemcsak a Föld éghajlatát melegíti – a nők kockázatát is növeli a szív- és érbetegségekre.

A háztartási tisztítószerek akadályozhatják a teherbe esést

A BPA mellett, két újabb, gyakran használatos vegyületről állapították meg a Virginia-Maryland Állatorvosi Egyetem kutatói, hogy az egereknél csökkentik a termékenységet: sokkal tovább tartott, amíg vemhesek lettek, kevesebb utódot hoztak a világra, és 40 százalékuk elpusztult a vemhesség vagy az ellés alatt.

A két vegyület az alkil dimetil benzalkonium klorid (ADBAC) és a didecil dimetilammónium klorid (DDAC). Minden háztartási tisztítószerben, kézmosó szerekben, ruha-lágyító szerekben, kozmetikumok tartósítószereiben jelen van, de hatása az emberre – egyelőre rejtély.