Lesújtó kép a magyar társadalomról: apáról fiúra száll a szegénység

Átvéve a penzcentrum.hu-ról

Biró Attila

2020. február 1. szombat 13:02

A World Economic Forum (WEF) frissen publikált, 2020-as társadalmi mobilitási (social mobility) indexét bemutató tanulmányának egyik fő megállapítása, hogy a legtöbb ország gazdasága egyszerűen nem képes állampolgárai számára biztosítani a társadalmi-gazdasági felemelkedés lehetőségét.

Hírdetés

Magyarország a német cégek tesztlaborjává vált

Átvéve az index.hu-ról

Inotai Edit

2019.01.31. 17:26

A legnagyobb német szakszervezet, a fémipari dolgozókat tömörítő IG Metall ügyvezető elnökségi tagja, Wolfgang Lemb szerint Magyarországon túl alacsonyak a bérek a megélhetési költségekhez képest. Rajtunk kívül Kelet-Európában sem jellemző a hosszabb munkaidő engedélyezése, Németországban pedig egyre többen választják a pénz helyett a több szabadidőt.

• Tegnap ért véget az Audi egy hetes sztrájkja, ilyenre korábban nem volt példa Magyarországon. Milyen gyakran használják a munkabeszüntetést Németországban? A sztrájk még mindig hatékony eszköz a nyomásgyakorlásra?

Az IG Metall évek óta együttműködik a Vasas szakszervezetekkel, hét éve konkrét operatív projektekben. Eddig valóban alig volt sztrájk a magyar fémiparban. Az autóiparban azonban már három éve felfigyeltünk rá, hogy egyes cégeknél a szakszervezetek már nem kerülik annyira a konfliktusokat. Figyelmeztető sztrájk volt már az Audinál, a kecskeméti Mercedesnél, a sopronkövesdi Autolivben, valamint a szombathelyi Schaefflerben is. Az Audi munkatársai most az egyhetes sztrájkkal igazán bátor lépést tettek előre.

Németország a bérharc terén a nemzetközi mezőny közepén van. Az IG Metall úgy látja, hogy a sztrájk fontos eszköz arra, hogy tárgyalásra bírja a munkaadókat. Gyakran elég csak komolyan fenyegetni vele. Az IG Metall egyébként legfontosabb eredményeit mindig sztrájkokkal érte el, például a 35 órás munkahetet, vagy azt, hogy betegség esetén is folyósítsa a cég a fizetést (a betegség első hat hetében – a szerző megj.)

Magyarország az EU szegényei között

Átvéve a vg.hu-ról

2018. 12. 13. – MTI

Bár az előző évekhez hasonlóan tavaly is némileg csökkent, de továbbra is óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között.

Vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet Luxemburg, a nyugat-európai nagyhercegség, Bulgária lemaradása pedig a középmezőnyhöz képest is nagy.

Az adatok tanúsága szerint az előző három év alatt nagyon keveset változott a helyzet a 28 uniós tagállamban – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által csütörtökön kiadott jelentésből.

Rég eljárt az idő a GDP hegemóniája fölött

Joseph E. Stiglitz, a Columbia Egyetem közgazdasági Nobel-díjas professzora

2018. 12. 10. 19:10

Átvéve a vg.hu-ról

Nem egészen tíz évvel ezelőtt adta ki a Gazdasági Teljesítmény és Társadalmi Haladás Mérésének Nemzetközi Bizottsága (International Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress) a GDP-mutató korlátairól szóló jelentését. (A cikk szerzője a testület elnöke volt – a szerk.) Ahogy a jelentés címéből – Mismeasuring Our Lives: Why GDP Doesn’t Add Up – is kiderült, a GDP nem jó mutató a jólét mérésére.

Amit mérünk, az kihat arra, hogy mit teszünk. Ha rossz dolgot mérünk, akkor rossz dolgot fogunk tenni. Ha csak az anyagi jólétre – például a termelésre és nem az egészségügyre, az oktatásra és a környezet állapotára – fókuszálunk, akkor az érzékelésünk ugyanúgy eltorzul, mint amennyire torzít ez a mérőszám, és anyagiasabbá is válunk.

Az élelmiszeripar nem képes az egészséges élethez szükséges étrendet biztosítani

Infostart

2018. szeptember 15. 13:00

Az olcsó és egészségtelen ételek dömpingje áll az egészséges táplálkozás útjában – állítja az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

A világot behálózó élelmiszerellátó rendszerek nem tudják az egészséges élethez szükséges étrendet biztosítani, viszont hozzájárulnak a túlsúly és elhízás terjedéséhez, különösen azon országokban, melyek javarészt élelmiszer-behozatalra szorulnak – mondta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója, José Graziano da Silva.

„Sajnos az iparilag előállított olcsó élelmiszer alkalmasabb a nemzetközi kereskedelemre” – tette hozzá Graziano da Silva a vatikáni Pápai Tudományos Akadémia által szervezett élelmiszerbiztonságról és az egészséges étrendről szóló szemináriumon.

A túl sok munkavállaló jóval nagyobb probléma lesz, mint a túl kevés

Átvétel a Világgazdaságból

A demográfiai tényezők elhanyagolásának veszélyei

2017. 10. 17. 18:47

Adair Turner, az Új Közgazdasági Gondolkodás Intézetének (Institute for New Economic Thinking) elnöke, a brit pénzügyi felügyelet volt vezetőjének írása

Szerte a feltörekvő gazdaságokban a demográfiai osztalék gyakran emlegetett kérdéssé vált. Politikusok és üzleti vezetők – legyenek azok Indiában, Nigériában, Pakisztánban vagy Tanzániában – egyre többször beszélnek arról, hogy a gyorsan növekvő fiatal népesség hatalmas befektetési lehetőségeket és gyors gazdasági növekedést idéz majd elő. A valóság azonban az, hogy sok feltörekvő gazdaságban a népesség robbanásszerű növekedése jelentős fenyegetést jelent a gazdasági fejlődésre, és a technológia előrehaladása e fenyegetést még súlyosabbá teszi.

A növekvő egyenlőtlenséget okolják a kutatók rosszabbodó fizikai és lelki állapotunkért

A University of York professzorai, Kate Pickett és Richard Wilkinson kijelentették, hogy az egyre nagyobb jövedelemkülönbség a világ rossz közérzetének fő forrása: ebből ered a populizmustól a klímaváltozásig minden. Ez az oka rossz fizikai és lelki egészségünknek, a növekvő kábítószer-használatnak, az elhízásnak.

De más globális kockázat is származik az egyenlőtlenségből: fiskális válság, mély társadalmi instabilitás, a társadalom fokozódó polarizálódása, a megerősödő nemzeti érzület, de még a klímaváltozás és a pusztuló környezet is – mert az egyenlőtlenség a fogyasztást és a túlfogyasztást erősíti.

A szociális kiadások növelése csökkenti a halálozást

A jövedelmi egyenlőtlenségek az utóbbi években ugyancsak megnőttek: a gazdagok gazdagabbak, a szegények szegényebbek lettek. A kormányzat dolga volna ‘zárni az ollót’.

Daniel Kim, a Northeastern Egyetem professzora szerint ennek az ‘ollónak a záródása’ élet és halál kérdése lehet. A Preventive Medicine folyóiratban megjelent tanulmányban a professzor vizsgálta az Egyesült Államok állami és önkormányzati kiadásainak (jóléti, oktatási, egészségügyi) hatását a halálozásra. És nem csupán korrelációt – együtt járást – talált, hanem megnyitotta a kaput az ok-következmény típusú kutatások előtt a nagyobb jóléti kiadás – hosszabb élet vonatkozásában.

Kim professzor eredményei figyelmet érdemelnek:
„Minden egyes pótlólagos 250 dollár évente és személyenként, amit a jólétre költenek, 3 százalékkal csökkenti a személy bármely okból való elhalálozásának valószínűségét”

Egy szempillantás alatt eltűnhet a szegények fele Magyarországon

Átvétel a vg.hu-ról
Jövőre eltűnhet a létminimum alatt élő emberek fele, de nem azért, mert hirtelen mindenki meggazdagszik. A KSH csavar egyet a számítási modellen.

Egy szempillantás alatt akár meg is feleződhet a létminimum alatt élők száma, ha a Központi Statisztikai Hivatal átáll egy új számítási modellre.